Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-09-02 / 32. szám
Thursday, Sep. 2. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 1 1. Izomsorvadás A z izomsorvadás gyakori betegség, a köztudat mégsem ismeri eléggé. Nyugat- Németországban 12 000, Angliában 20 000, az USA-ban több mint 250 000 beteget tartanak nyilván. Japánban pedig 100 000 lakos közül 4 szenved ebben a bajban. Egyes országokban ez a szám még nagyobb, úgyhogy átlag 5 vagy ennél is több beteg van 100 000 lakos között. Ha figyelembe vesszük, hogy az izomsorvadás a világ minden táján pusztít, minden színű ember megtalálható a betegek között, s közülük legtöbb a gyermek, azonkívül még ma sem ismerjük e megbetegedés okát, akkor nem nehéz felmérnünk e kór gyógyítási, egészségügyi és társadalmi jelentőségét. Az izomsorvadást már a régi egyiptomiak is ismerték és egy templomi, Punta királynőt ábrázoló domborműn a betegség minden jellemző vonását, a lábizmok duzzadtságát, a gerinc hátsó behajlását (lordózisát) és az arc izmainak elsorvadását élethűen kőbe vésték az utókor számára. Mivel nemcsak a királynő betegségét örökítették meg, hanem azt is, hogy a királynő leánya is ebben a bajban szenvedett, így a szobor az öröklődést is jelképezi egyben. Charles Bell 1830-ban írta le először pontosan ezt a betegséget. Később több neves orvoskutató — mint például Aran, Partridge, Duchenne, Erb, Leyden és Möbius, Landouzy és Déjerine — foglalkozott vele és egyes válfajaival. Erb 1884-ben dystrophia muscularis progressivának (az izmok fokozódó sorvadásának) nevezte el. Az orvosok ma is így hívják. Wilhelm Erb csaknem száz évvel ezelőtt, 1887-ben leírt egy esetet, amely azóta is az orvostudomány klasszikus leírásai közé tartozik. Egy kilencéves fiúcskáról volt szó, akinek a testvéröccse is ebben a betegségben szenvedett. Ez a fiú nagyon nehezen tanult meg járni. Járása lassú volt, és sohasem tudott ugrándozni. Négy-öt éves korában lábszárizmai megduzzadtak, végül izmai és zsírszövetei egész testén nagymértékben megvastagodtak. A tüzetes vizsgálat kimutatta az izomrostok előrehaladott sorvadását a megnagyobbodott és a normális térfogatú izmokban, amelyeknek a működése kifejezett gyengeséget árult el. A gyermek jellegzetesen különös testtartása, a gerincoszlop lordózisa, a has előreugrása, a kacsázó járás, a lapockáknak a háttól való szárnyszerű elállása, a vékony combok és felkarok, az alsó lábszár megvastagodott izmai, a lelógó váll és a guggoló testtartásból való felálláskor a jellegzetes, kézzel való segítés, amikor is a beteg a saját lábszáraira támaszkodva és fokozatosan felfelé haladva egyenesedik ki, a kórkép tökéletes leírásáról tanúskodik. Habár a betegséget már a régi egyiptomiak-is ismerték, az izomsorvadás igazi okát ma sem ismerjük. A tudósok többsége egyetért abban, hogy az enzimek (különféle biokémiai folyamatokat gyorsító, bonyolult összetételű, erjesztő hatású fehérjék, biokatalizátorként működő szerves vegyületek) öröklötten meghatározott anyagcserezavaráról van szó. Ma az izomsorvadást igen alapos és nagymértékű, manapság is tartó genetikai és klinikai kutatások és vizsgálatok alapján a következő csoportokra osztjuk: I. COMB- ÉS MEDENCETÍPUS VAGY GYERMEKKORI IZOMSORVADÁS. 1. X kromoszómás, recesszív (rejtett, lappangó), rosszindulatú lefolyású. 2. X kromoszómás, recesszív, jóindulatú lefolyású. 3. Recesszív autoszomikus típus. (FOLYTATJUK) ILLITERACY AT WORK By William McGowan According to a 1979 Ford Foundation report, 25 million Americans can’t read at all and 35 million more could be considered functionally illiterate. The inability of 60 million native-born Americans to cope with the routine paperwork of life - a classified job ad, an instructional manual - is a problem with far-reaching consequences. The illiteracy crisis is particularly sharp in business and industry, especially in banking, telecommunications and data processing, where huge labor pools having competent reading skills are most in demand. Unless the private sector addresses the problem by promoting mass-literacy programs, corporate profits will slip and the vitality of American industry will eventually pale before stiffened competition from countries such as West Germany and Japan, where higher rates of literacy and productivity march hand- in-hand. The impact of illiteracy on the corporate bottom line is hard to calculate, but it’s generaliv agreed that productivity and profits suffer significantly. Mutual of New York estimates that 70 percent of its dictated correspondence has to be redone at least once because of errors. In 1975, a herd of prime beef cattle was killed accidentally when a Chicago feed-lot laborer misread a package label and gave the cattle poison instead of food. Every day sales orders are botched, bank transactions bungled, .messages scrambled and things by the million misfiled - all to some extent because of substandard reading skills. Just how vital will the much vaunted “information age” be if people simply can’t read? A General Electric computer executive said, “We must remember that computers process error at the same bewildering speed at which they process truth.” An estimated 800.000 adult illiterates live in the New York area. “Educational mismatching” - the situation in which jobs exist but qualified manpower does not - was cited by the Regional Planning Association of New York as the area’s chief industrial problem for the next two decades. One corporate executive asks, “Where will the workers come from to operate complicated gear if they already make mistakes with a drill press?” If left unarrested, rampant illiteracy will intensify the disjunction between available jobs and qualified manpower and will create an unlettered underclass that will be locked out of tomorrow’s predominantly high-technology economy. It will deepen existing social inequities, perhaps with explosive repercussions. Black women, the only breadwinners in many inner-citv households, are more illiterate as a group than any other in the nation. As the work place grows more reliant on sophisticated technologies such as robots with artificial intelligence, they will grow more unemployable,, especially in the service and clerical positions where they cluster. Their joblessness is bound to spur further urban troubles. Several decades of Federal efforts to eradicate illiteracy have largely lacked funding and commitment. The Reagan Administration wants to cut the $ 100 million now pledged to illiteracy programs down to $ 86 million, a figure far short of the $ 5 billion to $ 25 billion demanded by some illiteracy activists like Jonathan Kozol, the author of a penetrating study on illiteracy, “Prisoners of Silence”. Mr. Kozol and others in his camp have given up on Government programs in favor of remedies that the private sector may propose in the new spirit of ‘Voluntarism”. Their hopes are now pinned on corporations seeing that they have a stake - or as an International Paper Company executive put it, a “commercial motivation” - in developing a labor force able to read at minimum standards. While the private sector hasn’t yet mounted any coordinated assault on illiteracy, Dow Chemical, General Motors and Philip Morris are among two dozen major companies that are sponsoring reading improvement programs for employees or for students in publicschools who might someday be on their payroll. The National Coalition for Literacy and the National Advertising Council plan a joint publicity campaign in 1983, hoping to draw energy and initiatives from a broad spectrum of affected businesses. But so far, not enough leading corporations have recognized that they have a vested interest in ridding the country of a specter that is darkening future economic prospects. When asked how he managed all his life without being able to read, Johnny Cash, playing an illiterate man in a film called “The Pride of Jesse Haliam” , answered, “You lie a lot, you get cheated some and you fake it.” As foreign competition grows stronger, and as the economy vaults into the 21st century, American industry will no longer be able to fake it, and unchecked illiteracy will surely take its toll on social stability and industrial productivity. It will grab a share of corporate profit, too. Let us learn Hungarian At tin* Chemist's Gyógyszertárban ll'lyre is the nearest ehetni si's sho[>? W'iTe is the nearest chemist on night-duty? I'd like to get this prescription made up. !! 'it' long have I to wait? I: ise let me have some palliative [purgative, charcoal/. i cant something against 'hail) toothache Iconstipation/. 1‘lease give me some sedative [ sleeping-tablets ]. is Ibis medicine intended /or external or internal use ? How many pills /drops/ ntust I take daily? I’m a/raid he will have to go to hospital to be operated. What is your fee, please? The treatment is free o/ charge. 1 hope you're better today. Oh yes, much better, thank you. I’m not (much) better. I’m quite well again. How is your cold? (Is uour cold better?) My cold has gone. He is getting on quite nicely. When shall I be able to go out? My eyes are weak. I need new, stronger spectacles. My spectacles are two dioptrics. I don't hear well. I’m deaf. Hoi van a legközelebbi gyógyszertár? Hol van a legközelebbi éjszakai ügyeletes gyógyszertár? Szeretném ezt a receptet megcsináltatni. Mennyit kell várnom? Adjon (aggyon), kérem, valami fájdalomcsillapítót [hashajtót, szenet]I Kerek valamit (erős) fogfájás [székrekedés| ellen. Kérek valamilyen r nyugtatót [altatót]. Külsőleg vagy belsőleg kell használni ezt a gyógyszert? Hány tablettát [cseppet] vegyek be naponta? Félek, kórházba kell mennie, hogy megoperálják. Kérem, mennyivel tartozom? A kezelés díjtalan. Remélem, ma jobban van. Igen, köszönöm, sokka jobban. Nem vagyok (sokkal) jobban. Egészen jól vagyok. Náthás még? (Múlik a náthája?) Elmúlt a náthám. Szépen javul. Mikor mehetek ki? •Gyenge a szemem. Üj, erősebb szemüvege van szükségem. A szemüvegein két dioptriás. Nagyot hallok. Süket vagyok.
