Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-08-19 / 30. szám
Thursday, Aug. 19. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11. Fármernadrágos lázadás Ha egy nyugati hölgy bekerül egy indiai családi körbe, biztos lehet benne, hogy csak idő kérdése, amig mosolyogva-felszőlitva megkérdik tőle, miért nem visel szárit (az indiai nők által viselt pongyola), miért öltözik nyugati ruhákba, sőt farmer- nadrágba. S az indiai társaságban sikerének titka, hogy valóban felölti-e a szárit. A szári a nőiesség, a baj es a tisztesség szimbóluma, s viselőjének anyagi helyzetéről is képet ad. A szári anyagán meglátszik ugyanis, hogy milyen drága volt, a szinességéböl pedig kitűnik, hogy viselője feltűnni vagyik-e, vagy szívesebben meghúzódik, csendesen a háttérben. A szári hangsidyozza a mozgás eleganciáját, s hosszából az is kideríthető, hogy egy no hajadon,vagy férjezett-e. Az ország egyes részeiben ugyanis a lányok valami keveset megmutatnak a lábukból, mig a feijes nők cipőjükig érő szárit hordanak. De ha egy indiai nő hatat fordit a szárinak, akkor ebben a tisztességes társadalom törvényéi elleni lázadást látnak. II t s 1 S ha valaki ketsegbe vonja ezt a megallapitast, olvassa csak el az indiai Femina egyik legutóbbi számát. Ebben u No jeans please, we’re Indian” (Mellőzzük kérem a farmert, indiaiak vagyunk) cimmel az alábbiakat olvashattuk: “A patnai L. P. elmondja, hogy házassága mar az esküvő napjan megrendült. Alig volt ugyanis vege a hazasságkótési ceremóniának, felesege eltűnt a szobájában, levetette a nehéz esküvői szárit, és farmer- nadrágba bujt, igy tért vissza a vendégekhez. L. P diszkréten tudomására hozta, hogy illetlennek tartja ezt az öltözékét, mire a feleség azzal vágott visz- sza, hogy semmi kifogásolnivaló sincs a farmeren. Éppen olyan jó, mint bármi más, és férje szemere vetette, hogy ő is szívesen viseli, miért követeli tőle, hogv lemondjon erről a kényelemről.” L. P. később rájött arra, hogy felesége annyira belebolondult a farmernadragba, hogy éjszakara is felvette. “Házasságunk reménytelenné vált — fejtegette később L. P. — Közöltem a feleségemmel, hogy egyáltalán nem latom szívesen, ha más férfiak megbámulják, és megmondtam, milyen feltételek mellett vagyok hajlandó a nyilvánosság előtt megjelenni a társaságában, de o ridegen elutasitott. Hat hónappal később beadtam a válókeresetet.” Az indiai Femina következtetése: “Nem kétséges, hogy szélsőséges esetről van szó De a farmerral ugyanaz a helyzet, mint a hasissal — aki rabjava vált, nem tud többé megválni tőle.” A cikk igy fejeződik be: “Mindezek ellenére le kell szögezni, hogy napjainkban vannak indiai nők, akik farmert viselnek. Vidékén azonban egy farmernadragos nő feltűnést kelt, bírálják, éles megjegyzésekkel illetik. A férfiak persze szivesen látnak farmert viselő nőket — amennyiben nem a saját feleségükről van szó.” A nők helyzetet tekintve India világméretekben egyedülálló. Egyrészt drága kincsként kezelik a not (a közép es a felső rétegek asszonyait), másrészt a legszegényebb rétegeknél csak robotolasra fogjak be, harmadszor pedig bizonyos előfeltételek eseten az indiai nőnek lehetősége nyilik arra, hogy a férfiak világában, a gazdaságban vagy a politikában karriert csináljon. LA PAZ. Bolivia fővárosában a szakszervezeti dolgozók általános 24 örás sztrájkba léptek. Tiltakoznak a közlekedési viteldij emelése ellen. TALÁLKOZÁSOM / New York nemcsak a kövek, a könyvek városa is. Könyvkiadók sokasaga kínálja példátlan bőségben a legfrissebb szenzációkat es a regi sikeres bestsellereket. A könyvkereskedők igy csalogatlak a vásárlókat: harminc merföldnyi könyv a polcokon. S a nagy könyvüzletek árnyékában sokszáz meghitt, dohos, “egeszen európai” antikvárium várja a köny~ vek szerelmeseitKispénzű, ugyanakkor választékos Ízlésű könyv- vásarlo lévén — a nagy könyvkiadók mértéktelenül drága portékáit meghagyva a mértéktelenül nagypénzű vásárlóknak — az antikváriumokat szeretem bújni, fillérekért gyémántokat találni. Egyik ilyen kereső utamon akadt kezembe egy regi könyvecske. Számomra minden újnál becsesebb. Hízelgő módón az ‘Idegen klasszikusok” eligazító felirat alatt találtam rá, Maupassant, Tolsztoj, Romain Rolland társasagában Jókai Mór: Szegény gazdagok című regenyenek jórégi amerikai kiadására', angolul: Maurus Jókai: Poor Plutocrats, translated from the Hungarian, P. F. Collier & Son, New York. S ami a könyvet még becsesebbé tette — eltekintve attól, hogy mindössze két dollárba került — Jókainak egy általam ismeretlen öregkori fénykepe volt benne, őszesen, szálkás ősz baiusz - szál és szakallal. Váratlan örömet jelentett az öt oldalas előszó is: rövid,tömör Összefoglaló Jókai életéről es munkásságáról. Ebből a könyvecske megjelenésének hozzávetőleges idejére is következtetni lehetett. Az amerikai fordítás eszerint Jókai halála, tehát 1904 után jelent meg (az előszó utal Jókai halála evere és a temeteset követő nemzeti gyászra), de még az Osztrák- Magyar Monarchia idején, jóval az első világháború kitörése előtt. Az előszó iroja egyébként, bár igen tájékozott, Jókai eletét es főbb regényei ismereteit illetően, mégsem lehetett magyar — ezt a nevek Írása világosan elárulja. Ezek nyilvánvalóan nem nyomdai hibák, es vagy a magyar nyelv hiányos ismereteit tükrözik, vagy, ez a valószínűbb, a magyar nyelv tudásának hiányát áruljak el. Néhány példa: Jókai szülőhelye Komorn, Komárom helyett; a kálvinista kollégium, ahol Jókai diákoskodott majdnem helyes;Pápá, Pápa helyett, Jókai nem lehetett a Pesti Dvietalap munkatársa, mert a Pesti Divatlap munkatársa volt. A Habsburgok bizonyara nem örvendtek volna nevüket igy látva viszont: Hapsburg. Ellenben Kossuth, GÖrgei, Világos hibátlanul van írva. Jókai konweinek angol cimfelsorolása arra enged következtetni, hogy ezek a regények — Jókai nemzetközi hírnevét bizonyítandó — már előzetesen is megjelentek Amerikában, mint például “A Man of Gold” (Az Aranyember), a “Black Diamonds’’, ( Fekete gyémántok ), “The Golden Age of Transylvania” (Erdély aranykora), “The Yellow Rose”, ( A sarga rózsa),“The Hungarian Nabob”, azaz az “Egy magyar nábob", és végül a “Poor Plutocrats”, amely nem mas, mint a “Szegenv gazdagok. ” Az előszó iroia egyébként nagy-nagy tisztelettel hajol meg Jókai termékenysége, hazafiassága és művészi erenyei előtt, s különösen a bukott szabadsag- harc utáni Jókai kép igen szép. Jókai szenvedéseinek mély megértéséről tanúskodikBefejezésül hadd idézzem angolul a regeny utolsó két sorát, amely nem egyéb, mint a regénvcim tobbértelmü visszajátszása, az iró morális Ítélkezése: “Poor rich lady, all the poorer because of her great wealth. Poor plutocrat!” Sok mindenkinek szerencsés konywadaszatot kívánok! D Hertz RENT A CAR A MEGSZOKOTT KÉNYELMET BIZTOSÍTJUK ÖNNEK MAGYARORSZÁGON. AUTÓKÖLCSÖNZŐ IRODÁK MINDEN NAGYOBB VAROSBAN: BUDAPEST BUDAPESTI REPÜLŐTÉR BALATONFÜRED DEBRECEN HÉVÍZ KECSKEMÉT MISKOLC PÉCS SIÓFOK SZEGED SZOLNO’' S7 MIELŐTT HAZALÁTOGAT, IDŐBEN RENDELJE MEG BÉRKOf BÁRMELYIK IROr BUDA'
