Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-08-19 / 30. szám
Reagan uj adójavaslata Egy évvel ezelőtt Reagan elnök minden meggyőző tehetségét felhasználta, hogy rávegye a képviselők es szenátorok többséget: szavazzák meg az ország történelmében legnagyobb adócsökkentési javaslatot. Munkálkodása eredménnyel járt. A javaslat 5 százalékos adócsökkentést jelentett 1982-ben és 10-10 százalékosat 1983-ban és 84-ben. E törvényjavaslat elsősorban a dúsgazdagok, a nagyjövedelműek érdeket szolgálta. Reaganek a Fehér Házban annakidején pezsgos ceremóniával ünnepeltek meg győzelmüket. Ez az adócsökkentés hivatva volt, Reaganek szerint, megoldani az ország legfőbb gazdasági problémáit; csökkenteni az inflációt, a munka- nélküliséget, a magas kamatlábat, emelni az uj gyárak épitésére és modernizálására befektetett összegetAzóta eltelt egy év es a kitűzött célok közül csupán egyben mutatkozott nemi eredmény: az infláció - a HIVATALOS KORMÁNYJELENTÉS SZERINT - 10 százalékról hét és fél százalékra csökkent, A gazdasági pangás nemcsak tovább tart, de egyre mélyül. A munkanélküliség magasabb szintre emelkedett, mint az 1930-as evek nagy gazdasági válsága óta bármikor. A szövetségi kormány deficitje, ami Reagan szerint 45 milliard dollárra kellett volna, hogy csökkenjen, 110 milliárd dollárra emelkedett, ismét a legmagasabbra háborumentes evekben. Az ország vállalatainak (kis, közép és nagy) nagyobb százaléka került csődbe, mint bármikor ezelőtt. Az ország helyzete válságos, azonnali cselekedetre volt szükség. Reagan tanácsadói részben a hadikiadások csökkenteset, részben az 1982-ben elfogadott adócsökkentési törvény visszavonását, részben uj adok kivetését javasolták. Az elnök a harmadik javaslatot fogadta el, mely szerint az elkövetkező három evben a cigarettára, telefonra, alkoholra, a bankbetétek kamatjára kivetett adók 100 milliard dollár többletbevetelt jelentenének. E hatalmas osz- szeg nagy részé a kis- es kozépkeresetuek zsebéből kerülne ki. Egy évvel ezelőtt Reagan elnök hatalmas adócsökkentéssel javasolta megoldani az ország gazdasági válságát. Most, egy évvel később, szinte példátlan gazdasági pálfordulassal,ennek ellenkezőjét javasolja. L. TEL AVIV. Az Izraeli Statisztikai Hivatal kimutatása szerint az idén májusban 15, júniusban 22 és júliusban 16 százalékkal csökkent az Izraelbe látogató turisták száma, a tavalyihoz képest. BUENOS AIRES Argentina katolikus egyházfői követeltek, hogy a kormány adjon felvilágosítást 70 argentínai polgár hollétéről. Dohányzás - süketség NEW YORK, N.Y. Az Amerikai Rákkutató Intézet közlönyében cikk jelent meg egy egyiptomi tudós vizsgálatáról, amely szerint a túlzásba vitt dohányzás nem csak a tüdőrák és szívbaj veszélyével jár, hanem — süketséget is okozhat. A megállapitás 300 dohányzó emberen végzett hosszas megfigyelésen alapult. AMERIKAI Ar« 25 Mit Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y. N.Y. Vol. XXXVI. No. 30. Thursday, Aug, 1 9. 1982. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y; 10003. Tel: 254-0397 KÖZÉP KELETI TÁVLATOK “Eszitek a hazugság gyümölcsét, mert biztál a te utadban es vitézeidnek sokaságában.” HOSEÁS 10. 13. “Nem erővel es nem hatalommal, hanem az én lelkemmel! azt mondja a Seregeknek Ura.” ZAKARIAS 4 6. Libanon inváziójának hivatalosan kinyilvánított célja Izrael északi vidékeinek mentesítése volt a PLO rakétatámadásaitól. Evégett — mondta Begin az invázió eleien — ki fogják űzni a palesztin gerillákat egy 24 mérföld szeles sávról Izrael északi határán. Az események azt mutatják, hogy az inváziónak énnél sokkal meszebbmen'o céljai voltak. Az izraeli hadsereg nem állt meg a 24 mérföldes sáv végén, tovább hatolt, megszállta Dél-Libanont, ostrom ala vette Bejrutot és most már behatolt Libanon északi részé be is. Mérvadó izraeli folyóiratokban a közelmúltban megjelent két cikk arra utal, hogy a PLO felszámolásának iinigye alapján eszközölt libanoni invázió csupán első fejezete egy sokkal messzebbmenő, az izraeli politika bizonyos szélsőséges elemei által támogatott terieszkedesi irányzatnak. Ezt latszik bizonyitani az a cikk, amely a “Jerusalem Post” jun. 24-i számában jelent meg és amelynek Írója, Yuval Neeman professzora szélső jobboldali Tekiyah párt egyik képviselője a Knessetben (izraeli parlament). Többek kozott ezeket irta: “Izraelnek nagyszerű alkalma van most ui RENDET teremteni Libanonban. Hogyan? Úgy, hogy az izraeli hadsereg huzamosabb ideig bennmarad abban az országban .. Ez biztosítaná Galilea békéiét is... Izraelnek igy alkalma lesz a környező vidékét tarsadalmilag, gazdaságilag es technológiailag kifejleszteni. AZT A VIDÉKET, AMELY FÖLDRAJZILAG ÉS TÖRTÉNELMILEG SZERVES RÉSZE EREC YISRAELNEK (Izrael földjének). Közben egy kis határkiigazitást is kell majd eszközölni. Az is ajánlatos volna, hogy bekebelezzük Izraelbe a Li- tani folyotol delre fekvő reszt az ottani izraelbarat lakosság közreműködésevei. Izraelnek ki kell használni a fennálló rendkívüli alkalmat.” De ez még mindig csak az előjátéka egy nagyobb tavlatu “fejlesztési” tervnek. Ennek a Knesset egy másik tagja, az ugyancsak a Tekiyah párthoz tartózó Oded Yinon adott kifejezést a Cionista Világ- szervezet elméleti folyóiratában, a “Kivunim” (Irányelvek) múlt februári számában. (A cikket, amely héber nyelven jelent meg, eddig még nem fordítottak lé angolra. Az alantiakat Amos Elon, izraeli Írónak a Haarec jeruzsálemi lapban angol nyelven közölt elemzese alapjan írjuk. Szerk.) Yinon nagy történelmi távlatból Ítéli meg a jelenlegi világhelyzetet és benne Izrael mostani és jövőbeli szerepet. “Korunkban összeomlott az ésszerű, humanista világnézet, amelyen a nyugati civilizáció alapult a I I reneszánsz óta. '‘Az összeomlás egyik főoka. ..a szovjet veszély és az abból fakadó, az egész világra kiterjedő konfrontáció. Ennek egyik megnyilvánulása a szovjet törekvés, a Perzsa-obol es Del-Afrika kolosszális természeti kincseinek megszerzésére. “A szovjet most közvetlenül veszelyezteti a muzulmán arab világot., a baj az, hogy az arab világ nem más, mint egy kártyavar, amelyet Anglia és Franciaország épitett az első világháború utáni átrendezésben, a 20-as években a lakosság megkérdezése nélkül . A kártyavár 19 kártyája a 19 kozep- keleti állam: Szíria, Libanon, Jordán, Irak, Kuvait, Szaud Arábia, Egyiptom, Szudán, Jemen, stb. “Mindegyikben egymással viaskodó nemzeti kisebbségek találhatok. Mindegyiket belső széthúzó erők feszitik és Ítélik pusztulásra... Legkirívóbb példája a belső ellentéteknek Libanon, Sziria, ha lehet,még ennél is súlyosabb helyzetben van. (Nyilván ez is megérett a “felszabaditasra.” A N.Y Times aug. 15-i száma közli Sharon dicsekvését, hogy Damaszkusz ma mar. az izraeli tüzérség lötávolságá- ban van. Szerk.) “Egyiptom ma már nem egyeb,mint POLITIKAI HULLA, amelyet több részre kell feldarabolni. Szaud-Arábiát nem lesz képes modernül felszerelt hadserege megvédeni a belső széthúzó erőktől. “Ami Jordánt illeti, kizárt dolog, hogy sokáig fennállhat, jelenlegi formájában. Át kell adni a hatalmat az ott élő palesztin menekülteknek. Ez viszont megoldana a nyugati parti arab lakosság kérdését. At fognak települni, vagy át kell őket telepítenünk a Jordán keleti partjára. Ezzel megoldódna Izrael lakossaganak i egyenletes megoszlása. A JELENLEGI NUKLEÁRIS KORSZAKBAN nem tűrhetjük, hogy Izrael lakosságának háromnegyed re- sze a Földközi-tenger partján eljen. (Tel Aviv,stb.) És végül a “grand finálé”: ‘ Katonailag es stratégiailag USA keptelen lesz ellenállni a szoviet nyomásnak az egész világon. Izrael tehat önmagára lesz utalva a 80-as években, USA helyett Yinon Iránt tenné Izrael fo szövetségesévé, amelyben egy ellenforradalom révén uj kormányzatot létesítenének E szövetséghez csatlakozna később Del-Afrika és Zaire is. Úri Lubrani, Izrael volt iráni nagykövete a BBC televizion nyílt célzást tett egy iráni ellenforradalom lehetőségére. Yinon fantasztikus terveit —, hogy a “meggyengült” USA helyett Izrael váljon a világ vezető anti- szovjet hatalmává — nem könyvelhetjük el egy szélsőséges fantaszta agyrémének. Yinon, aki,ismételjük, a Knesset tagja, hosszú ideig az izraeli külügyminisztérium egyik tisztviselője volt A libanoni és izraeli helyzet kiértékelésében tekintetbe kell vennünk — sajnos — Neeman profesz- szor és Yjnon geopolitikai elképzeléseit is, épp úgy, mint Hoseás és Zakariás véleményét a 2500 év előtti Beginek és Sharonok politikájáról, agressziv lázai* mairól.
