Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-07-01 / 26. szám
Thursday, J uly 1. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. MAGYAR KÜLÜGYMINISZTER A II.LESZERELÉSI ÜLÉSSZAKON Púja Frigyes magyar külügyminiszter, felszólalt az Egyesült Nemzetek II. Leszerelési ülésszakán. Egyebek kozott a következőket mondta: “A nemzetközi közvélemény előtt jól ismert, hogy a Magyar Nepkoztarsasag — más szocialista országokhoz hasonlóan — őszinte és következetes hive a leszerelésnek. Kormányom fó' külpolitikai feladatának tartja, hogy tevékenyen és kezdeményezöen közreműködjék az enyhülés eredményeinek megőrzésében, a béke védelmében, a biztonság megszilárdításában, az országok es nepek együttmüköde- senek erositeseben. Köztudomású, hogy a szocialista országok — köztük Magyarorszag is — a nagyszabású kezdemenyezesek és javaslatok egész sorával igyekeztek elősegíteni a fegyverzetkorlátozás, a leszerelés ügyét, a közgyűlés első rendkívüli leszerelési ülésszakán elfogadott határozatok és ajánlások megvalósítását. Nem rajtunk múlott f hogy erőfeszítéseink nem vezettek eredményre. A halaszthatatlan leszerelesi feladatok hosszú listájában a Magyar Népköztársaság kormánya megkülönböztetett fontosságot tulajdonit a nukleáris fegyverkezesi verseny megállításának ■ Éppen ezért melegen üdvözöljük es teljes mértékben támogatjuk azokat a javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió az utóbbi időben a hadászati fegyverzetek, illetve a közép-hatotávolságu nukleáris eszközök korlátozására és csökkentésére vonatkozóan tett. Meggyözö‘désúnk (hogy a nukleáris háború veszélyének elhárítására az lenne a leghatásosabb mo'd* szer, ha kesedelem nélkül megsemmisítenének min - den nukleáris fegyvert. Addig is, amig ezt a celt elérhetjük, messzemenően támogatunk minden kó’z- benesó1, részleges intézkedést. Ilyen lehetne például a nukleáris fegyver elsőként való alkalmazasanak törvényén kiviil helyezese. Azok az országok, mint Magyarorszag is, amelyek hatálvos nemzetközi megállapodás részeseként lemondtak nukleáris fegyver megszerzéséről, és amelyeknek a területén más országoknak nincs nukleáris fegyvere, teljes joggal elvárhatják, hogy biztonságuk szavatolására a nukleáris hatalmak további kö- telezettsegeket vállaljanak. Első lépésként elfogadhatónak tartjuk a nukleáris hatalmak azonos tartalmú és a Biztonsági Tanács határozatával megerősített nyilatkozatát. Kormányom feltétlenül szükségesnek tartja, hogy újabb erőfeszítések történjenek a vegyi fegyverek teljes eltiltására, és megsemmisítésére vonatkozó egyezmény mielőbbi kidolgozása és megkötése vegeit. Nem kevésbé fontosnak tartja, hogy meggyorsuljanak a tárgyalások az uj tipusu tömegpusztító fegyverek, illetve a radiológiai fegyver tilalmára vonatkozó szerződések kidolgozásáról e‘s megkötéséről. A genfi leszerelesi bizottságban a magyar kül- dottség már hosszabb ideje nagy erőfeszítéseket tesz e cél elérése érdekében. Bízunk benne, hogy konkrét kezdeményezeseink előmozdítják az eredményes tárgyalásokat. A magyar kormány helyesli es üdvözli a szovjet- amerikai kapcsolatok javitasara irányuló erőfeszítéseket, a közvetlen tárgyalások felújítását célzó lepe* seket. Sokszor megerősített tény, hogy targyalasaik eredményessege kedvező hatással van a nemzetközi helyzetre általában es a leszerelési fórumok munká- jará is. Őszintén kívánjuk, hogy a szovjet-amerikai viszonyban minél előbb olyan kedvező fordulatra kerüljön sor, amely nagyban elősegíti az 1978-ban elfogadott es ezen az ülésszakon nyomatékosan sürgetett intezkedesek megvalositasat.” “népesedési robban Világstatisztikái adatok szerint 234 csecsemő születik a Földön minden percben. Ez a valóságban azt jelenti hogy elméletileg (nem számítva a csecsemőhalandóságot, amely különösen magas az u.n. fejlődő országokban) a világ lakossága óránként 14.040» naponként 336.960, évenként pedig 122.990.400 fővel szaporodna. Bár pontos, hivatalos nemzetközi adatok a világ gyermekhalandóságára vonatkozólag nem altnak rendelkezésre, feltételezhető, hogy a nagy világmindenségben keringő parányi Földünk lakossága ténylegesen kb. 80-90 millió emberpalántával gyarapszik évente A fentebb említett 234 csecsemő közül 136 születik Ázsiában, mig Afrikában csupán 40, Dél (Latin)-Amerikában 23, a fejlett ipari államokban pedig átlagban mintegy 34 a percenkénti csecsemószúletések száma. 1981-ben a statisztikai adatok szerint a világ lakossága kb. 80 millió fővel gyarapodott, annyival, amennyi nagyjából pld. egy népesebb allam: Pakisztán, vagy Banglades lakosságának létszáma. A világ jelenlegi összlakossága kb. 4.5 milliard fő lehet. Az emberi faj szaporodása eleinte a mainai lényegesebben lassúbb volt s valószínűleg 2-5 millió esztendő alatt érte el, a XIX. század elejére, az első milliárdnyi létszámot. Azután a lakosság szaporodása szinte robbanásszerűen már megkétszereződött a következő 130 év alatt s csupán további 30 ev volt szükséges ahhoz, hogy a világ lakossága 3 milüardra es alig 15 ev alatt 4 milliárdra szökjön fel, Az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szövetsége) prognózisa az, hogy a világ lakosságának ez a jelenlegi, szinte robbanásszerű szaporodása a legjobb esetben (feltételezve, hogy időközben az emberiség egy minden életet elpusztító nukleáris háborúval az emberi fajt,a‘'Homo Sapienst” elvakultságtól vezetve egyszerűen ki nem irtja) kb. 130 ev múlva: 2 112-re állapodna meg* amikorra is a világ összlakossaga már a 10.5 milliárd főt érné el, melynek 9/10-e: ( nagyjából 9.45 milliárd fő, az u.n. harmadik világban eine, amennyiben a Föld képes lenne ilyen megdöbbentően hatalmas létszámú embert egyáltalán eltartani. Sajnos, erre a jelenlegi gazdasági feltételek, a nagy, gazdag nemzetek közönyösségé és a nemzetgazdasagokat meg jobban megnyomorító esztelen fegyverkezesi kiadások (verseny) miatt nem igen van kilátás, különösen, ha tekintetbe vesz- szük, hogy a világ agronómusai szerint Földünk csak mintegy 8-8.5 milliárd embert lenne képes, ideális gazdasági feltételek mellett is, élelmezni. Komoly, előrelátó szúletésszabályozö programokat létesített Kolumbia, Banglades, Thai-Föld; Hongkongban, Szingapúrban, Indiában, sőt a világ legnépesebb államában^ Kinaban (ahol a lakosság létszáma mar az 1 milliárdot is elérte) is szigorú intezkedesek történték a szaporodási anarchia megfékezésére. Ennek ellenére, legföljebb arról lehet sző, hogy Földünk népessége majd 40 év alatt kétszereződik meg a feltételezhetően megjósolt 35 év helyett. Ameddig itt, különösen a gazdag, milliomos rétég valósaggal dúskál az élelemben, földi javakban 8 nagyon sok esetben a kutyáknak juttatott s a szemétbe kidobott élelem sokkal-sokkal jobb, mint amit másutt a világon örömmel ennének meg az emberek, a szomorú, megdöbbentő valóság az, hogy a FÖLD LAKOSSÁGÁNAK JOKORA RÉSZÉ (kb. 2/3-a) EGYSZERŰEN ÉHEZIK. SŐt itt, a tej- jel-mézzel folyo Kánaánban Amerikában is, különösen manapság, mintegy 35 millió szegény ember, gyermek megy éhesen az ágyba naponta, és az is előfordul egyre gyakrabban (hála?? a remekül bevált Reaganomics politikának, egyre felelmeteseb- ben növekvő munkanélküliségnek), hogy, az éhségtől űzetve, a szegények, idősek a gazdagok szemét- ládáit kutatják át kora hajnalban, hogy a gazdagok asztaláról lehullott morzsákból, a szemétbe kidobott elelemmaradékokból próbálják tengetni sze- rencsetlen eletüket, A gazdág, tehetős nemzetek ahelyett, hogy mezőgazdasági szakemberekkel, tanácsadókkal, tényleges anyagi t pénzügyi segítséggel igyekeznének a világszerte uralkodó nyomort, éhínséget legalább is lényegesen csökkenteni, ezt nem teszik, a szerencsétlen, szegény fejlődő országok segélykiáltásait bedugott fülekkel figyelmen kívül hagyva, esztelenül hatalmas összegeket pazarolnak a világirto fegyverekre, magukat a fejlődő államokat is óriási költségekkel járó fegyverkezésre kényszerítik, pedig a hatalmas fegyverkezésre fordított összegek töredékéből a nagyhatalmak képesek lennének az éhségtől naponta haldokló, pusztuló csecsemőket, gyermekeket, férfiakat, nőket, öregeket megmenteni, amit a XX. századbeli civilizált demokratikusan gondolkozó ember az aránylag ma is még bőségben düskáló nagyhatalmaktól, elsősorban Amerikától: a demokrácia fáklyavivojétöl jogosan elvárhatna. De hát mit remélhet a világ éhező népe a Reagan-kormányzat- tol manapsag, amikor még a saját állampolgáraival szemben is az az álláspontja hogy mindenki boldoguljon úgy, ahogy tudj ha pedig nem kepes — akkor nyomorogjon, egyen a szemétből, ami pedig a harmadik világ: a fejlődő országok nyomorgo, éhező millióit illeti, azok akár éhen is halhatnak, amit a szomorú tények naponta igazolnak. Nagy ára lesz ennek a könyörtelen közönyösségnek valamikor, tálán nem is oly sokara! Dr. B, L. Belgiumi zsidók elítélik Izraelt BRÜSSZEL Mintegy nyolcvan belgiumi zsidó intel- lektuel, akiknek többsége különböző brüsszeli egyetemen működik ^ elitélte Izrael libanoni fellépését, s azt az álláspontot vallotta, hogy alakuljon meg a palesztínai allam, amelynek az izraeli mellett “békésén es a kölcsönös respektus alapján’’ kell létrejönni. “Az izraeli invázió Libanonban, ahol az inváziót megelőző és kísérő bombázások számtalan áldozatot követeltek a polgári lakosság között is, arra kényszerít bennünket, hogy állást foglaljunk, mégpedig két okból’’ - kezdődik a zsidó intellektuelek felhívása, amelyet többek között aláírtak Ginsburgh, Liebman, Vogel, Eisendrath, Kannarek, Polk és Kaufman egyetemi professzorok. A felhívás aláírói mint demokraták és mint zsidók elítélik az izraeli kormány erőszakosságát és elfogadhatatlannak tartják^iogy egyedi támadásokra hivatkozva, amelyeket egyébként a PLO is helytelenített, nagymértékű pusztítást visz végbe. Biztonsági megfontolások sem hozhatók fel annak az igazolasara, hogy a libanoni és a palesztínai népét bombák alá temetik. ™ „ . 1.1 -A SZEREZZEN EGY ELŐFIZETŐT
