Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)

1982-12-02 / 45. szám

Thursday, Dec. 2. 1982. Göcze Tibor: HIDAK Borongós őszi nap volt akkor is. Két ifjú ember - magam voltam, az egyik, még tizenöt évvel fiatalabban - ártalmat­lan csínyre szövetkezett. Elhatároztuk, hogy - bár illetéktelenül - átkelünk Pest­ről Budara, a még el sem készüli uj Erzsé- bet-hidon. A hid akkor még csak nemrég ért össze a Duna két partja között, nem borította úttest, meztelen acélelemeken kopogott a cipőnk. De oly sok éven át néz­tük már a halott régi Erzsébet árván mere­dő pesti kapuzatát, a vízbe csüngő láncszer­kezeteket, és oly soká figyeltük az építők minden mozdulatát, hogy számunkra ez a kis tilos séta akkor egyet jelentett az uj élet diadalával. * Talán Széchenyi István egykori példája ihletett meg. ő volt az, aki nem győzte kivárni, mig elkészül élete nagy müve, a Lánchíd, és valamikor 1848. augusztusá­ban kijelentette: "Egy láncon át megyek Budára és vissza." Nem volt akkor még gyalogjáró, nem volt széles kocsiút, de az egy láncon Széchenyi valóban átjutott a hídon. A Lánchíd teljes elkészültét már nem láthatta. Nem vehetett részt 1849. november 20-án az ünnepélyes avatáson, mert akkor már a döblingi elmegyógyinté­zet lakója volt. * Állok az alagút bejáratánál. Nézem az egymást érÖ kocsikat. Ilyenkor a délutáni csúcsidőben, óránként ezer autó is áthalad a hídon, mindkét irányban. Százharminc évvel ezelőtt, 1849. május 21-én, valahol a másik parton, a pesti oldalon, egy aggódó ember figyelte a hidat. Adam Clark volt az, aki a hid építését vezette, és e nagy­szerű alkotásnak megszállott szerelmese volt. "Talán egész éjjel ott állt, talán egész éjjel le se hunyta a szemét. Látta a robba­nás felcsapó lángját, látta a füstoszlopot. O mindent megtett, de hátha... Ki tudhat­ná, mi megy végbe ott, a budai hídfőnél, ami még mindig füstfelh&ben úszik." Len­gyel József emlékezik igy a hid építőire, "...a hid még el se készült, de már kétszer is fel akarták robbantani. Elsőnek Hentzi, a Habsburg-ellenforradalom generálisa. Sikertelenül." Egy láncrészt sikerült elpusz­títani. Az egész tiz font és négy schilling összegű kárt okozott. * Ami akkor az osztrákoknak nem sikerült, azt elvégezték a fasiszták 1945-ben. Január 14-én felrobbantották a Lánchidat, január 18-án az Erzsébet-hidat. Az akkori hidmeste- rek egyike, Patakfalvi István, arra is emlé­kezett, hogy a németek magyar katonákkal vitették a robbanóanyagot. Aztán Őket vitték el, mert megpróbáltak homokzsáko­kat becsempészni a robbanóanyag helyette- * A Lánchíd építése Széchenyi és Adam Clark idejében hatmillió-kétszáznegyven- négyezer forintba került. A részvénytársa­ság bevétele a hidvámokból 1870. júliusáig 8,6 millió forint volt. A hidvámot az őszi­rózsás forradalom törölte el, 1918. novem­ber 30-án. Megemlékezés Arany Jánosról- Budapesti tudósitónktól Az első ünnepélyes avatás századik évfor­dulójára a 1949. november 20-án ismét átadták a forgalomnak a Lánchidat. Az Erzsébet-hid újraalkotása nehezebb volt. Sokan szerették volna, a világ egykor leg­szebbnek mondott hidját, eredeti formájá­ban helyreállítani. A józan ész azonban végül is kiegyezett az érzelemmel. A fő­város legforgalmasabb kelet-nyugati tenge­lyében már nem lett volna elég egy 11 Ezekben a hetekben nemcsak Magyaror­szágon és Romániában, hanem az egész világon megemlékeznek arról a nagy magyar költőről, aki költeményeivel kivívta az egész világ elismerését. Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban tar­tottak a fő ünnepséget, ahol Arany János- Emlék­kiállítás nyílt. Sinkovics Imre színművész Arany-verse­ket szavalt, közöttük az Epilógust: "Az életet már megjártam, / Többnyire csak gyalog jártam, / Gyalog bizony, / Legföl­jebb, ha omnibuszon... / - Az életet, én megjártam; / Nem azt adott, amit vártam: / Néha többet / Késve, kelve, kevesebbet... / - Most, ha adnq, immár, késő; / Egy nyuga­lom vár, a végső. / Mert hogy' szálljon, / Bár kalitja már kinyitva, / Rab madár is, szeget szárnyon!" (1877). Ezután Dr. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára lépett a mikrofonhoz:- Arany János halálának 100. évforduló­jára emlékezünk. 1882. október 22-én búcsü- zott a földi élettől, amelyet megjárt, végig­járt, többnyire csak gyalog. Messziről indult, Szalontáról, egyszerű emberből, ahogyan Önmaga fogalmazta magáról: Nagyfalusi Arany, Szalontai Nagy. Különös föld, külö­nös táj: a Nagysárrét közepén Belényes, Arad, Gyula három találkozó pontjában, ahol a költó gyermeksége idején még a hegyekből lenyúló erdők találkoztak a náda­sokkal.- A történelem pedig gazdag volt, hiszen Kó’leser városa, a későbbi Nagyfalunak és Nagyszalontának ősi fészke már a tizen­egyedik században följegyzett helység volt. A törökvilágban még emlékezetesebb lett, mert kifürkészhetetlenül veszedelmek elöl eltűnő népét sem a váradi, sem a gyulai basa nem tudta uralma alá hajtani. Amikor Bocskai István SZABAD hajdúinak elismerés­képpen nemességet adott, azt igyekezett meghálálni, hogy első szavára hozzáálltak a köleséri hajdúk, - és végig vele jártak a hadban. Ezért kapták meg a. fejedelemtől a "leghűségesebb népem" elismerést. Ott voltak Bethlen Gábor mellett, harcoltak Rákóczi Györggyel, és később a nagyságos fejedelem is úgy tartotta számon őket: a legvitézebbek. Ilyen történelmi előzmény, szájról, szájra szálló hagyományok jelentet­tek a históriát a felnövekvőknek és tengeri hántáskor áhítattal hallgatták az unokák, az ősök legendáját. Arany Janos abban a környezetben nőtt föl, ahol csak ki kellett lépnie a határ­ba és egy dűlőnévben elmúlt falvak történe­te volt megőrizve, vagy nagy csaták emléke­zete. Ilyen a Toldi szerelmében a Testhalom. 1817. március 2-án született. A kisföldú méter útpálya-szélességű hid. A korszerű kábelhidat 1964. november 21-én avatták - szépségével is kárpótolta a régi Erzsébet szerelmeseit. * "Aki akarta, aki tervezte, aki megépítet­te, soha ilyen szépnek nem láthatta, mint mi, akik ilyen könnyen az autónkkal rároha­nunk, lenyűgözzük, s agyunk hártyáján és a filmen egyaránt megörökítjük..." Írja Lengyel József. - "Nekünk ez most esztétika, ök azonban, az építők, elsősor­ban nem szépséget akartak alkotni, hanem hidat... Ez közgazdaság volt, országfejlesz­tés és politika, közjogi vívmány... Uj szél, uj folyó, a hid is uj - úgy uj, mint a szél és a folyó: volt, marad és lesz..."- Flanek Tibor szülők régen elveszítették már a legendás nemességet a többi háromszázzal együtt. A város pedig az Eszterházyak birtokába került. Panaszolja is Arany; hogy bocskor a lábán a sok régi nemesnek. A nagybirtok megnyomorította a szabad életet. Soha nem tudta elfeledni a város népe, hogy a hűséges szolgálatért, amely az erdélyi fejedelemség idejében oly drága volt^ a magasról történt intézkedés egyszerr^ szegénységbe süllyesztette Szalonta népét. Arany György és Megyeri Sára, Janos nevű kései fia hamuba rótt jeleken tanulta meg a betűvetést, s mire az iskoláig cseperedett, már nemcsak olvasni tudott, de számos könyvet is elolvasott. Jó előmenetele elle­nére kilátástalan voltf a továbbtanulás.- Végül a segédtanitoskodás után mégis eljuthatott Debrecenbe, a Kollégiumba. Három esztendő múlva búcsút intett a tanulásnak, és a kor divatja szerint elin­dult az első művészpályán, a Vándorszin- ház társulattal Máramarossziget felé. Keser­ves hetek következtek, amig rádöbbent, hogy nincs itt sok keresnivalója. Mint a vezeklő, gyalog indult vissza szülőföldjére. Szalontán csöndes évek következtek, és ha nincsenek jóbarátok, akik biztatják, talán hosszabb időre elmenekül a járatle­velek kitöltögetésében és még nehezebben szánja rá magát a versírásra.- A Toldi volt, amely végleg kizökkentet­te a magányából, egyszerre ismertté tette a nevét, tehetségét, olvasók és bírálók előtt. De mindennél többet jelentett Pető­fi Sándor levele versben és prózában, majd személyes megjelenése a szalontai egyszerű otthonban. Az ott töltött napokról Petőfi úgy irt, hogy ez_életének talán a legszebb ideje volt. A barátság, a közös meggyőző­dés, hogy a népet kell uralkodóvá tenni politikában és költészetben, - és hogy ez a tizenkilencedik század legnagyobb feladata, - még tartalmasabbá formálták az életét Arany János számára. Később Petőfi rábeszélésére lapot indít. Amikor eljön az ideje, a szabadságharc szellemében írja verseit, majd maga is nemzetőrnek áll. Úgy érzi, ő sem maradhat távol. Élete, sorsa, legnagyobb megrázkodtatasa követ­kezik el a bukás után.- Arany János értékét, helyét a magyar (folytatás a 9. oldalon) STEREO CASSETTES - AZ ELSŐ MAGYAR 8 TRACK STEREO - TAPE CARTRIDGES nagy választékban ff. BOTH & SON IMPORTHÁZÁBAN 1577 First A»«. (82-es utca sarok) New York, N.Y. 10028. Tel: (212) 734-1111 KÉRJEN INGYENES MAGYAR ÁRJEGYZÉKEINKBÓL Importált nokeddliszaggatő, metéltvágo, mindenféle konyhafelszerelés kapható 95 különféle kézzel készített és kézzel festett DISZTAN YÉROK, vázák, hamu és gyertya­tartók, kulacsok, vird&cserepek, köcsögök GYÖNYÖRŰ (színekben és nagyságokban. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI finomkerámia Frissen darált mák, dió, mandula SZEGEDI pirospaprika Magyarországi szaloncukor, karácsonyi díszek, krumplicukor, Hímzett női blúzok, szakácskönyvek,szótárak. Csalamádé és savanyított paprika, stb. 8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom