Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-11-04 / 41. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 4. 1982. ILLYÉS GYULA 80 ÉVES A magyar irodalmi élet Illyés Gyula költő, iró, drámaíró 80. születésnapját ünnepli (1902. november 2-án született a Tolna megyei Ráceg- respusztán). Az írószövetség, a budapesti Rádió és a Televízió megemlékezései mellett, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen november 2-aval, a költő születésnapjával kezdődően kétnapos Illyés- szimpőziont tartanak. A ^Gondolat Kiadó Illyés élete képekben cimu albumával köszönti a jubilánst. A körülbelül kétszázoldalas album anyagát Illyés Gyula felesége, Flóra, a budapesti Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola igazgatója válogatta. A drámairó Illyés előtt a magyar színházak is tisztelegnek. A budapesti Nemzeti Színház idei évadjának első bemutatójaként például felújítja Illyés egyik legszebb történelmi drámáját, az 1970-ben Pe'csett bemutatott, Tiszták cimü darabot, mely a 13. századi délfrancia albigensekről szól, de mondanivalói a jelenkor emberét érintik. Pécsett pedig -,ahol az elmúlt közel másfél évtizedben nem kevesebb, mint tizenegy Illyés drámát játszottak (többségük Ősbemutató volt) - október 30-án ünnepi műsorral köszöntötték Illyés Gyulát s még az évad folyamán bemutatják a Pécs számára irt uj drámát, a Kiegyezést is. Meghalt Selye János A múlt hét végén 75 éves korában elhunyt Montrealban Selye János, a világhírű, magyar származású, kanadai orvos-biológus, egyetemi tanár. A( stresszelmélet felfedezője 1907. január 26-an született Bécsben. Tanulmányait Prágában, Párizsban, Rómában és a montreali McGill Egyetemen folytatta. Selye professzor 1945-ben az orvostudományi és sebészeti intézet igazgatója lett a montreali egyetemen. A stresszkutatás nemzetközi intézetének elnöke 1977 óta volt. Több, mint 40 könyve jelent meg, s csaknem 1700 szakcikket publikált. Szakterülete a stresszkutatás; a legismertebbek a stresz- szel kapcsolatos megfigyelései és elméletei. Magyarul megjelent müvei: Életünk és a stressz (1964), Álomtól a felfedezésig (1967), In vivo (1970), Stressz distressz nélkül (1976). Többször járt Magyarországon is. Hetvenedik születésnapja alkalmából 1977-ben az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjével tüntette ki.---------------------------------------| Mewyorki magyar hentes j \mm MEAT SPECIALTIES' j (FORMERLY MERTL PORK STORE) »I 1508 Second Ave., j NEW YORK, N.Y. 10021 I a 78. és 79. utcák között Tel: RH-4-8292 | FRISS HUS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK j TERJESSZE LAPUNKAT V.István szászokkal népesítette be. Az újkor elejére azonban Klausenburg újra inkább Kolozsvár lett. Az építészetben szász jellegüket megőrző dél-erdélyi városoktól, Segesvártól, Nagyszebeniül, Brassótól a "kincses város" erősen különbözik. Itt a templomok, paloták, főleg a Hunyadiak és a fejedelmi idők nagyságát hirdetik. Bár - ahogy ezt négy neve is jelzi - története az ókortól napjainkig négy nyelven íródott, római és szász emlékei szinte elenyészö- ek ahhoz a szerephez képest, amit Kolozsvár a magyar és a legújabb- kori román művelődéstörténetben betöltött. Mostanra teljesen kétnyelvű várossá vált. Magyarul és románul jelennek meg újságjai, a cukrászdában pillanatonként vált románról magyarra a fagylaltos kisasszony, a sétateri tóparton pedig ugyancsak nyelvről nyelvre csapva veszekszik a csónakos az idejüket túllépő ladikozókkal. A patinás iskolák közül - érdemes megjegyezni, hogy az erdélyi fejedelmek idején itt már főiskola is három működött - ma két középiskolában magyar a tanítás nyelve. Az egyik a négyszáz éves unitárius kollégium (ma Brassói Sámuel líceum), a másik a volt piarista gimnázium, jelenleg 3-as számú líceum. Ez utóbbinak volt diákja Pázmány Péter, Mikes Kelemen, Jósika Miklós. Vaskos monográfiát töltene meg a magyar művelődés kimagasló kolozsvári szereplőinek és eredményeinek felsorolása. Itt alapított nyomdát Heltai Gáspár 1550-ben, tehát akkor, amikor a hódoltsági magyar városokra egymás után dobtak tűzcsövát a száguldozó, sarcoló török lovasok. Itt kezdte meg munkáját a felvilágosodás erdélyif zászlóvivőjének, Aranka Györgynek biztatására az első hivatásos magyar színtársulat. Kotsi Patkó János és szinésztársai éppen 190 éve, 1792. november 11-én tartották meg első előadásukat egy mágnási palotában, a Rhédei-házban. Igaz, ugyanebben az évben Kelemen Lászlóek is tartottak magyar nyelvű előadást az akkor zömmel német ajkú Budán és Pesten, ám a nemzeti színjátszás Kolozsvárt tudott meggyökeresedni, itt is nyílt meg 1821-ben az első állandó magyar színház. Említsünk egy példát a sajtótörténetből is: a reformkor szellemi pezsgését megelőzve 1814-től jelent itt meg az Erdélyi Muzeum cimü folyóirat. Ha eljutunk ide, el ne mulasszuk a Hazson- gárdi temetőt megnézni, ott találkozhatunk a legtöbbel azok közül, akik Kolozsvárt naggyá tették. Ne mulasszuk el a sétát a Fellegvárba. Néhány éve épült fel tetején a Belvedere szálló. Ennek terasza, kávézója a legjobb magaslati pont az együttes áttekintésére. Köröspataki Kiss Sándor: Milyennek látja Kolozsvárt, aki először találkozik vele? Ahogy a Királyhágóról a kalotaszegi medencébe ereszkedik az utazó, egyszerre megsokasodnak a jelek: innen egészen más országrész kezdődik. Mióta az Erdélybe vezető fő közlekedési utón megnövekedett a nemzetközi autós, turistaforgaloma falvakban a házak előtt kifeszitett kötélen piros, kék, fekete varrottasok, párnahuzatok, blúzok, asztal- és ágyteritők kínálják magukat. A keleti szinpompát tetézi a békésen legelésző fekete bivalycsorda, a népi építészet megannyi _ példája, a fatomyos templomok, a székely kapuk, ünnepnapokon pedig a népviseletbe Öltözött falusiak látványa. Kevés beszédű, méltóságos tartásu a történelemtől oly sokszor megszorongatott kalotaszegi magyar. Nem kell sokáig közöttük időzni ahhoz, hogy észrevegyük, milyen kevés erre a kisgyerek. Idős asszonyok árulják a varrottasokat az ut mentén. Szóba elegyedünk, elbeszélgetünk. Alig akad közöttük olyant akinek egynél több gyermeke volna: a szinpompás viseletéről ismert fogyatkozó népcsoportot az egyke ritkítja tovább. Magyarkapus, Gyalu, Szászfenes következik és máris feltűnik... Még nem a legendás, kincses Kolozsvár, hanem a modem monostori lakótelep. Az újonnan érkező zavara csak percekig tart, a hatalmas lakónegyednek hirtelen vége szakad, a Napoca utcán máris befutunk nagy királyunk Mátyás színe elé. Kolozsvár főterén nehéz kitérni a hangulat hatása alól. f Nem hiszem, hogy sok hely akadna a Kárpát-medencében, ahol a magyar múlt nagyobb erővel, jobban hallhatóan szólítaná meg az utazót. Nemcsak azt, aki pontosan tudja, melyik a lábasház, melyik a Continental Szálló vagy a Bánffy-palota. Bizonyára a Szent Mihály templom adja meg az alaphangot, amely már Mátyás születésekor is igy állt itt a tér, a város közepén, a gótika tiszta, szép hazai példájaként. De a fenyők a templom körül, a beszélgető^ korzózó embercsoportok, a klasszicista es barokk épületek is megteszik a magukét. Aki itt megáll, kicsit elengedi magát, annak biztos kiszalad a száján: de gyönyörű. t f A Modem városfejlesztés bizony Erdélyben is nem egy helyen alaposan megtépázta a városok arculatát, karakterét. Kolozsvár az egyik legszerencsésebb kivétel. Az ipari fejlődés, a negyedmillióssá növekedés úgy ment végbe Erdély fővárosában, hogy az uj építkezések szinte érintetlenül hagyták a történelmi Kolozsvárt. Az is kétségtelen, hogy más erdélyi városokban, ahol drasztikus átalakulás tapasztalható, még a központban sem voltak ritkák a csatornázás nélküli, düledező falusias épületek. Kolozsvár viszont már évszázadok óta "emeletes" város es még a földszintes épületei is ízlést, stílust, történelmet őriznek. Napolca-Klausenburg-Kolozsvár-Cluj: négy nyelven ismert a neve. A középkorban emelt legrégibb épületei között az a Kálvária- templom a doyen, amely a XI. században épült kolozsmonostori bencés apátság része volt. A tatárjárás után az elpusztult települést egyik utolsó Árpád-házi királyunk,
