Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)

1982-10-14 / 38. szám

30. AMERIKAI MAGYAR SZÜ “Ul ‘,uaJ 5 L- 1 JÖZ.. A NAGY CSALÓDÁS (folytatás 23.oldalról) I sovinizmust es a hódítást hirdeti a külpo­litikában, s ami még rosszabb, súlyos hábo­rús bűnök terhelik őket a megalakulás utá­ni évekből. Ezeket ugyan azóta is igyekez­tek elhallgatni, azonban végre is a felszín­re robbantak a mai súlyos válságban, ök es a hozzájuk közelálló zsidó terrorcsapa­tok a 40-es évek végén már gyilkolták az arab polgári lakosságot (az arabok sem voltak ártatlanok) és menekülésre késztet­ték őket, hogy földjüket és házaikat maguk­nak foglalják el. Nem képzelhető, hogy az arab szegények százezrei mindenüket elhagyva a külföldi nyomorúságba menekül­tek volna, ha Palesztinában életüket nem fenyegetik. S az akkor még ottlévö angol csapatok ellen is dúlt a terror, aminek legismertebb esetei Bernadotte herceg meggyilkolása és a Dávid király szálloda felrobbantása. így lettek oly gyorsan üldö­zők az üldözöttekből. Mivel a palesztinai- ak sajnos Izraelben és a külföldön tehetet­len dühükben merényleteket követtek el izraeliek ellen, ezek az egész palesztinai népet terroristának mondották, akiket a sajat sorsuk megtárgyalásából örökre kizártak. Ugyancsak sajnos, hogy ez volt a munkáspárt, a Mapai politikája is. Mint Golda Meir kormányfő mondotta: "palesztinai nép nincs." Ma már 4 millió a számuk. A dúsgazdag arab államok per­sze beilleszthették volna a menekülteket sajat társadalmukba, de ezt ezek sem kívánták és a reakciós olaj-krőzusok ide­genkedtek a baloldaliaknak tekintett PLO- tol. A mai libanoni háborúban is csak a szájukkal segítették Őket. A Szovjetunió, látva az arab tétlenséget, nem kívánt az akcióba beavatkozni. Hozzáadandó, hogy Szíria és Jordánia a PLO több harcosát ölte meg, mint palesztinaiakat most Ge- mayel és Haddad fasisztái, Izrael szövet­ségesei. Négy háború után még súlyosabb lett a helyzet Begin győzelme után. A Mapai diplomáciai nyelvet felváltotta Beginék harci zaja és gorombasagaj tamadó kato­nai akciók követték egymást: Del-Libanon sűrű bombázása, Dél-Libanonnak a libano­ni fasiszták kezere játszása, az iraki erő­mű bombázása. a három-vallás városá­nak, Jeruzsálemnek Izrael kizárólagos városává tétele és persze most a libano­ni háború, amelyet azon a címen indítot­tak, hogy merénylet volt egy izraeli dip­lomata ellen, majd amelynek céljául ad­tak egy dél-libanoni biztonsági terület megszállását, azután külön megokolás nélkül - Libanon felének elpusztítása, több tízezernyi áldozat árán - az ország felé­nek elfoglalását, a főváros, több havi bom­bázásával való elfoglalását. Végül követ­kezett az elnökké választott tömeggyilkos fasiszta Gemayelnek - a nemzetközi saj­tó dicsőitese után - a meggyilkolása, en­nek folytan azon ürüggyel, hogy Izrael megakadályozza ott a vérontást - Ny.-Bei- rut megszállása és ott a lefegyverzett, elzárt palesztinai menekülttáborokban elkövetett tömeggyilkosság, Izraeli csapa­tok szemeláttára és füle hallatára. Nem­csak Izraelben történtek mostanság ilyes­mik. De hogy az üldözött zsidó nép nevé­ben követték el mindezt. Auschwitz után, ez döbbentette meg mindennél inkább a világot. 1982. szeptember 26. Újítsa meg ___előfizetését! A Kulturszövetség és Kultúrharc 50.jubileumára Irta: Mihályi Dezső Sokkal jobb iró kellene ahhoz, mint én, hogy megemlékezzen a Kultur Szövetség és a Kultúrharc ötven éves évfordulójáról. Hol vannak azok a nemes gondolkozásu emberek, tagtársak, tagtarsnök, akik küz­döttek az igazsagtalanság, Hitler előretö­rése és a Horthy-rendszer ellen és a dep­resszió idejen a jobb életért. Ezek az egész­séges gondolkozásu művészek, Írók, orvo­sok, tanárok es mérnökök meglátták, hogy mire van szükség. 1932-őt irtunk, amikor Összeült egy kis csoport a 86. utcában, egy szobában, ahol Bálint Imre, Dr. Hol­lós József, F.R. Ferryman, Moór Péter , és Kálnay Ferenc vitatták a szükségét egy szervezetnek, amely magas nívójú felvilágosítást adhat nemcsak a munkások­nak, hanem az intellektueleknek is. így alakult meg a Kultur Szövetség. De ez nem volt elég. Hogyan érjük el a tömege­ket? Megszületett a Kultúrharc. A szer­kesztő bizottságban voltak Berkovits Jenő, Kandel Victor, dr. Hollós József, Kálnai Ferenc, Moór Péter. A kitűnő munkatár­sak között, akik időt es fáradtságot nem kiméivé dolgoztak, hogy ez a havi folyó­irat gazdag tartalmú és magas nívójú le­gyen, ott volt Balint Imre, Fabri Rezső, F.R. Ferryman, Gellért Hugó, Illés Ágo­ta, Olexo Endre, Pataki Imre, Reiner And­rás es más kitűnő nők és férfiak. A jó szer­vezés meg is hozta az eredményt, mert rövid időn belül nőtt a tagság és ezzel párhuzamosán szaporodtak' az aktivitások. A Kultur Szövetség saját helyiségében mindenfele előadások, vita- és felvilágosí­tó estek voltak. Ferryman vezetese alatt festőiskola alakult. A szinjátszóesték nagy sikerrel zajlottak le minden héten, volt sakk, belyeggyujtes es politikai eloadas. Ilyen szervezetek alakultak több városban, ahol nagy szeretettel fogadták őket. A felejthetetlen Német Antal járt városról városra, faluról falura, ahol magyarok laktak, hogy terjessze a Kultúrharcot. A vitaesteken megjelent Dr. Takaró Géza, Jaszi Oszkár, Lengyel Emil és sok más kiváló ember. Nem lehet elfelejteni ezt a történelmi időszakot. Sokat tanultunk azoktól, akik nagy tudásukat megosztottak velünk. Ot- ven év nagy idő a mi életünkben, sok vál­tozás volt, de amint végiglapoztam a Kul­túrharc számait, sok irás, ami akkor meg­jelent, még a mai napig is aktuális. STATEMENT OF OWNERSHIP, MANAGEMENT AND CIRCULATION 1. Title of Publication Amerikai Magyar Szó A. Publication No.:023980 2. Date of filing: Oct. 1. 1982 3. Frequency of issue', weekly, exc. last week in July, first 2 weeks in August A. No. of issues published annually: 49 B. Annual subscription price: $18.­4. Location of known office of publication: 130 E16 Si. New YorkJVY. 10003. 3. Location of headquarters or general business offices of publishers: Same. 6. Names and complete addresses of publisher, editor, and managing editor: Publisher: Hungarian Word, Inc. 130 E16 St. New York, NY. 10003, Editor: Zoltán Deák, 130 E16 St. New YorkJVY 10003, Managing Editor: none. 1. Owner: Hungarian Word, Inc. 130 E16 St. New YorkJVY. 10003, Hugo Gellert, Pres. 130 E 16 St. New York, NY. 10003. Arpad F. Nagy, Treas. 130 E16 St. New York, N. Y. 10003, Clara Reich,Secy, 130 E16 St. New YorkJVY 10003. 8. Known boldholders, mortgages and other security hol­ders owning or holding 1 % or more of total amount of bonds, mortgages or other securities*Buckeye Soc. á Educ. Club, 3590 Daleford Rd.Cleveland, 0., Hungarian Soc.Club 130 E16 St. New YorkJVY. 10003, Hungarian A mer.Club 2134 S W 5 St. Akron, O. 9. For completion by nonprofit organization authorized to mail at special rates(Section 411.3 DMM only) The purpose and function, and nonprofit status of this organization and the exempt status for Federal income tax purposesf Has not changed during preceding 12 months. 10. Extent and nature Average no.copies Actual no.copies of circulation each issue during of single issue preceding 12 published nearest months to filing date A. Total no.copies printed (net press run) 3000 3000 B. Paid circulation 1.Sales through dealers, carriers, street vendors and counter sales ^ 5 0 5 50 2.Mail subscriptions 1700 16 80 C. Total paid circulation 22 50 2230 D. Free distribution by mail, carrier or other means,samples, compli­mentary, and other free copies 500 500 E. Total distribution (C.andD.) 2750 2730 F. Copies not distributed 1.Office use, left over,un- accounted, spoiled after printing ^ ^0 2. Returns from news agents 150 170 G. Total (Sum of E. FI and 2 ■ should equal net press run shown in A) 3000 3000 11.1 certify that the statements made by me above are cor­rect and complete*Zoltán Deák, Editor. A Kulturszövetség ölted 1933-ban rendezezt "Szerencse Fia" színjáték szereplói: Balról jobbra, Bachner Miksa, Weinberg Willy, Mesics Anna, Petercsák József, Sági Etta, Ecse- dy Ferenc, Fehér Lajos, Spitz Béla, KÖvesdi Antal, Blau Frida, Széchy Herman, Márky Kál­mán, Fishbein Alice, Spitz Joe, Marky Aranka, Klein Simon, Mihályi Dezső és Hartman Joe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom