Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)

1982-10-14 / 38. szám

Thursday, Oct. 14. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZO 25. VISSZAPILLANTÁS t LEVEL MISKOLCRÓL (folytatás a 18. oldalról) kokkal, megalakultak az alapiparokban - autó, acél, textil, bánya - a szakszerve­zetek. Létrejött a CIO (Congress of In­dustrial Organization). Futótűzként ter­jedt a dolgozók szervezkedése. A munkássajtó felvilágosító, tanító, buz­dító szerepe ebben a fellendülésben tagad­hatatlan volt. A munkásöntudat országszerte megerő­södött. Lassanként a fekete munkások előtt is megnyíltak a szakszervezetek aj­tói. Ebben az évben jött létre a társadalmi biztosítás, a munkanélküli segély, a nyug­díjjogosultság törvénye, amit sokévi szer­vezés és harc előzött meg. Országunk igy is az európai országok mögött kullogott, amelyek már regen bevezették a társadal­mi biztosítást. Erőre kapott a fekete amerikaiak polgár­jogi harca és ez még mindig folyamatban van, úgyszintén a nők egyenjogúságáért folytatott mozgalom. Olyan munkáskategóriak, amelyek régeb­ben tiltakoztak a proletár elnevezés és szakszervezetek szükségessége ellen, mint a szellemi munkások, tanítók, mérnökök, rendőrök, tűzoltók, városi és állami alkal­mazottak, irodai munkások, ma már meg­értik, hogy szervezkedésben van az erő és uniókba tömörülve harcolnak jobb meg­élhetésükért. NEMZETKÖZI ESEMÉNYEK 1916- ban sajtónk állást foglalt az ellen, hogy Amerika résztvegyen az I. világhábo­rúban. 1917- ben örömmel üdvözölte az orosz forradalmat. 1919-ben a Magyar Tanácskő'ztarsasag kikiáltása követte a Habsburg-uralom meg­döntését. 133 dicsőséges napon keresztül a magyar dolgozó osztály kóstolót kapott abból, hogy mit jelent számára a munkás­uralom. A reakció külső segítséggel, akár­csak a 1849-es szabadságharcban, leverte a Tanácsköztársaságot. Követte a 25 évig tartó véres Horthy-terror, mig a II. Világ­háború és a Hitler-fasiszták leverése után, a szovjet hadsereg végleg felszabadította szülőhazánkat külső és belső elnyomói alól. Magyarország a szocializmus építésé­nek útjára lépett és az évek során virágzó jólétet biztosított a magyar népnek. Más nemzetközi változások is történtek. A gyarmatok sorra felszabadultak. Növe­kedett a szocialista rendszerre tért orszá­gok száma' a világban. A legdrámaibb ta­lán Kuba rendszerváltozása, mert az első lett az amerikai kontinensen, amely szem­beszállt a szomszédságában lévő leghatal­masabb imperialista állammal. Csak a felszabadult népek nemzetközi szolidari­tása és Kuba népének forradalmi elszánt­sága és hősiessége gátolta meg az Egye­sült Államok reakciós vezetőit, hogy el­foglalják és újra gyarmati sorsba döntsék ezt a kis országot. HÁBORÚ ÉS BÉKE . % I / ff Az Egyesült Államok kormánya két azsiai ország fejlődését akadályozta meg fegy- veres( beavatkozással, Koreát és Vietnámot. A súlyos veszteseggel jaró és emberte­len kegyetlenseggel folytatott vietnámi háborút az amerikai nép széleskörű béke- kovetelésére kellett abbahagyni. 1945-ben atombomba pusztította el Hiroshimát és Nagasakit, s 230.Ü00 japán nőt, férfit és gyermeket ölt meg azonnal. Még ma is 400.000 japán lakos viseli, az atomfertózés nyomait és szenved különböző utóhatásu betegségekben. Az atomháború világot elsöprő veszélye félelemmel tölti el az emberiséget, de ugyanakkor erős és növekvő békemozgal­mat indított meg. 1945-ben csak az USA rendelkezett a rémitŐ fegyverrel és hasz­nálta is Japánban. Világuralmi tervei határ­talanok voltak ennek birtokában. De a Szovjetunió is felépitette az atombombát, ezzel sakkban tartva az amerikai imperia­lizmust. Megindult a fegyverkezési verseny. Ame­rika hatalmi előnyének fenntartását hasz­nálta kifogásul, az egyre növekvő fegyver­kezés igazolására. Növekedett az atombom­bával rendelkező országok száma. A fegy­verkezési verseny rémitö arányokat öltött. Újabb és veszedelmesebb atombombák kerültek a fegyvertárakba, olyan nagy számban, hogy a földkerekség többszöri teljes elpusztítására képesek. A szellemi erő és a nemzeti jövedelem rápazarlása a leggazdagabb ipari országokban is gazda­sági krízist hozott létre, a velejáró elsze­gényedéssel, infláció, munkanélküliséggel, tömegek nyomorával. Az Egyesült Államok harcias, háborúra uszító állásfoglalása, ellentétben a Szovjet­unió többször megismételt leszerelési es békeajánlataival, fellendítette a népek háboruellenes mozgalmát. Világszerte tüntetésekkel, békemenetekkel, aláírások gyűjtésével, hatalmas tomeggyülésekkel és sok más módon adtak kifejezést annak az igazságnak, hogy csak békés tárgyalá­sok utján lehet a világ problémáit megol­dani. Az emberiség élete és jövője forog koc­kán. A BÉKE MINDEN MÁST MEGELŐZŐ ELSŐBBSÉGI JOGÚ PROBLÉMÁJA A VI­LÁGNAK. A mi sajtónk elöljár a békemozgalom támogatásában. Ugyanakkor leleplezi a Reagan kormány támadását az amerikai nép életszínvonala ellen. A nehezen kihar­colt társadalmi biztosítás megcsonkítása, az egészségi szolgálatok csökkentése, gyá­rak lezárása, szakszervezetek elleni haj­sza, szükséges népjóléti intézmények be­szüntetése és más hasonló megszorítások, a nép, a munkásosztály elszegényedéséhez vezet. Ezzel szemben a gazdag, az uralkodó osztály minden előnyt megkap. Szállóigé­vé vált már, hogy Reagan "elvesz a sze­gényektől és odaadja a gazdagoknak." Ilyen körülmények kozott az Amerikai Magyar Szónak fontos szerepe van. Az amerikai magyarság nem nélkülözheti egyetlen progresszív sajtóját. Megjelenését biztosítani kell uj olvasok szerzésevei és a szükséges anyagi támogatással. MISKOLC. Elnézésüket kérem, hogy nagy elfoglaltságuk mellett soraimmal zavarom áldásos szép munkájukat, de amint olva­som a sajtóból, sok előfizetőnek szerez­nek cikkeik örömöt. Főképpent akiknek nincsenek közeli hozzátartozói, nagy öröm­mel fogadják és olvassák a sajtóban meg­jelent cikkeket. Én is, sőt barátaim is mindig várják az általuk szeretett lap meg­érkezését. Látom, nagy gondot jelent az uj szedögépre összehozni a 8000 dollárt, ez bizony nem csekélység. Ezért kívánom, hogy minél több adoptálás legyen a gép betűire, beszerzésére. Nagyon értékelem a lap tudósítását, hogy ott is millióan tün­tettek a béke megőrzése mellett. Szörnyű is a háború, főképpen nekünk, akik közvet­lenül átéltük. A rengeteg ártatlan gyer­mek, idős és becsületes ember elhurcolá­sa, meggyilkolása! Ezt, amig élünk, nem lehet elfeledni. Tegnap láttam a TV-ben egy filmet Iván gyermekkora címen. Egész éjjel nem tudtam aludni, úgy felizgatott. Jártam a Szovjetben a békevonattal. Amit a leningrádi temetőben is láttunk, az álla­ti kegyetlenség volt és bizony eszünkbe juttatta a mi elhurcoltjainkat is. 3 hónap és elmúlik a '82-es év. Vajon mit hoz a '83-as? Meghozza-e az annyira óhajtott beket a világnak? Igaz, még addig sok munkája lesz a szerkesztőségnek. Kö­zeledik a bazár, igy én is igyekeztem a kis kézimunkámat elkészíteni, hogy érté­kesíteni tudják a bazáron, vagy kisorsol­ják és fordítsák a lap javára. Bár többet tudnék adományozni erre a nemes célra. Kívánok a Szerkesztőségnek, a lap olvasó­inak és Kaliforniában a Jéhn-hüzaspámak, Szabó Margitnak, Misánszkynénak, Schle­singer Arankának eredményekben gazdag, békés, boldog uj évet. Szeretettel emlékszem Gyarmaty Kató­ra, Berkowitz Gizire, Gencsi Margitra és Molinari Bertára, akiket személyesen ismertem és tiszteltem fáradhatatlan mun­kájukért. Még egy nagy kérésem volna. A külden­dő lapszélre feljegyeznék Mesics Anna címét, szeretnék neki pár sort imi, aki Leffler Lídiát sokáig ápolta. Áldozatkész munkájukhoz kívánok az elkövetkező évben sok, sok sikert és keve­sebb gondot, hogy a lap megjelenhesen. Áuxt Istvánná NILES.O. A le^hálásabb szívvel üdvözlöm lapunk szerkesztőit, munkatársait, fenntartó­it, hogy még sokáig ki tudja'k adni lapun­kat^ mely most ünnepli 80. évfordulóját. Kívánom, hogy a 100. évet is megérjék. Sok erőt, kitartást kívánok további munká­jukhoz. Az idős A. Herczeg úntz'ürational cNlwíjiafizi íPzintincj do., únc. 13-05 441 H AVENUE LONG ISLAND CITY, N. Y. 11 ÍOI Telephone (212) 729-5440-1 Q. & (dAUtvífjúnÍEU One. One.

Next

/
Oldalképek
Tartalom