Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-10-14 / 38. szám
10. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 14. 1982. AZ ÁRNYÉKSEREG (folytatás a 9. oldalról) Brunswickröl: Eszterhay Antal, Fairfieldröl Csehy István. Egy év után a lap már hetenként háromszor jelent meg. Pearl Harbor azután gyökeresen megváltoztatta Amerika képét. Valamikor 42-ben Kovács János, Cleveland West sidei olvasó, a Dalárda es Otthon egyik tisztviselője azt javasolta, adjuk ki a napilap megvalósításának jelszavát. Száz dollárt küldött és száz követőt kért. A nyári kampány 30 ezer dollár eredményt hozott és megszületett a Magyar Jövő napilap. Mire a szövetségesek leverték a tengely- hatalmakat nem kevesebb, mint 16 millió amerikai férfi és nő szolgált az amerikai seregekben. Ezer és ezer amerikai magyar első-második és harmadik generációs. 1944- ben a biztosra vett győzelem reményében évi naptárunkat magyar véreink tiszteletére adtuk ki. A szülök, rokonok a fényképek százait küldték a naptár számára. 20 ezer példányt nyomattunk, adtunk el és küldtünk Amerika és a világ minden tájára. A trentoni, new brunswicki, newar- ki, bridgeporti lapkezelok, a szépemlék'ú Eszterhay Antal vezetésével, az Országos Lapbizottság rendkívüli gyűléséről visszatérve ezer példányt vittek magukkal. ÖTEZER ÜJ OLVASÓ Magyarország felszabadulását 5 ezer uj olvasóval üdvözölte a Magyar Jövő. Közvetlen április 4, után Gross Béla bronxi barátunk egyik bronxi olvasónk, Mrs. Tóth társasagában, csodás ajándékot hozott a laphoz. Egy csomag újságot felszabadult Budapestről. Négy oldalas áprilisi lapok. Tanakodtunk. Mit csináljunk? Vegyünk ki fontos cikkeket es azokat közöljük. Valaki javasolta: miért nem az egész négy oldalt? Fényképezzük és reprodukáljuk a négy oldalt apróhirdetésekkel, kis hírekkel, sajtóhibákkal együtt. A melléklet soha nem tapasztalt érdeklődést váltott ki New Yorkban, az újságárusoknál és az ország minden részében. Mr. Tóth utján táviratilag kértük Tóth hadnagyot (Mrs. Tóth fiát, aki az amerikai hadsereg Pestre küldött bizottságának volt a tagja), hogy amilyen gyorsan és gyakran teheti a pesti lapok mellett küldjön vidéki lapokat is. A kérést soron kívül teljesítette. Hetenként kétszer is reprodukáltuk a magyar lapokat. Az eredmény öt ezer új olvaso 1945- ben. DALOLÓ EMBERI MÉLTÓSÁG A cél tiszta volt és világos. Az amerikai magyar munkásmozgalom roppant átalakító erejével sok akadályt leküzdve, haladt előre. Az Új Előre napilap 1929-ben (amikor a világválság Amerikát is gyökerében renditette meg) New Yorkból az amerikai Debrecenbe, a Cleveland, ohioi Buckeye Rd-ra, az East Side-i Magyar Munkás Otthon szomszédságába költözött. A felső es alsó Buckeye Rd. és környékén még a kutyasintér is magyar volt, de magyar volt a rendőr, a tűzoltó, az orvos és az ügyvéd. A bankokban, a könyvtárban magyar volt a kiszolgálás, magyar volt a képviselő és a városi tanácsos, a bírók, a mindenfajta üzletek, éttermek 95 százaléka. Magyar volt a cégtábla és a reklámok. Az egyik üzlet kirakatában ezt olvastam: "We speak English!" A rendszer által tétlenségre ítélt alkotó, teremtöképes milliók, bennszülöttek és bevándoroltak, fehérek és feketék, nők és férfiak és a még i i • i dolgozok összefogva százféle módón, akciókon keresztül igyekeztek sorsukon javítani. Forrongtak, mozgásban voltak az ország kézi és szellemi dolgozói. Éhség- marsokban, az első világháború veteránjai washingtoni toborzásában, a munka- nélküli biztosítás követelésében, a társadalmi biztosítás törvénybe iktatásáért, a kisháztulajdonosok védelmében, a szervezkedés jogáért, a CIO építésében. Építés, kultúra,, propaganda, NEVELES A depresszió mélypontján építettük fel az Uj Előre uj nyomdáját. íves nyomdagépet (fiat bed) kapott a lap a három szedő- gép mellé. Uj nyomdászgenerációt oktatott ki a mozgalom. Volt orvostanhallgató, gyárimunkás, parasztfiu, asztalos, pincér, ifjúmunkás: a szakképzett nyomdaipar leg- jobbjaiként szorgoskodott. Ebben az időszakban bővítettük ki önkéntes munkával az East Side-i Munkás Otthont. Nagytermet, színpadot, alsó gyüléstermet sakk- és billiárd-szobát, kiadós konyhát, kugli- zót kapott az Otthon. De rövidesen ez is kicsinek bizonyult. Az alsó Buckeye Rd-on egy másik ideiglenes Munkás Otthont is nyitottunk. A West Side-i Munkás Otthon és Dalárda nagytermében hathetes országos munkásiskolát szerveztünk. Közel 100 munkásnö és munkás, fiatalok és korosabbak a munkásosztály marxista történetét tanulták és tanítottak. Ilyen magyar munkásiskolát szervezett többiz- ben New York, de egy-kéthetes iskolák ismétlődtek Detroitban, Chicagóban, Los Angelesben, a bányavidékeken és más i- pari központokban. Az Uj Előre írógárdáját a legfontosabb országos munkáslevele- ző gárda egészítette ki. Gyárimunkások, farmerek, munkásasszonyok tudósították a lapot. Az utóbbiak építették, írták és tartották fenn a Nők Világa havilapot. (A szerkesztőnők sorában többek között ott volt Kovács Erzsi és Gyarmaty Kató.) Száz munkáslevelezőnőt lehetne felsorolni. Csak kettőt: Bán Sándornét Detroitból, mert ő követelte, hogy a munkásiskola tanítsa a magyar helyesírást és riportírás módszereit. Kitűnő Íróvá lett Báthory Mária, akit betegsége korán vitt el. Amerikában született es Önszorgalomból tanult meg magyarul. Négy gyermek anyja és az aktiv uniószervező, vasmunkás Báthory András felesége, a youngstowni városházán végzett irodatakaritó munkát. /’Szabad" idejében, amit az alvás idejéből lopott el, irta tudósításait és szépírását. A hires West Side-i és a new yorki Munkás Dalárdák mintájára a clevelandi keleti Munkás Otthonban Práger Jenő vezetésével megalakult és szép sikereket ért el a hatvan tagú Dalárda. De működött ott, mint az ország sok városában, aktiv műkedvelő gárda. Az elsők között a lap Kossuth nevével clevelandi heti rádioprog- ramot kezdett, amely 150 mérföld körzetben (meg Pittsbur^hban is) igen népszerű volt. Félórás élő es lemezes zeneprogramján a heti hírmagyarázat, rövid jelenetek, szavalatok fontos szerepet töltöttek be. Állandó lett á János bácsi, Pista gyerek és Mari néni élőkép. Ehhez a legnagyobb segítséget a magyar költészet es irodalom óriásai szolgáltatták: Petőfi, József Attila Illyés Gyula és Ady (többek kozott). Leggyakrabban Ady segített. "János bácsit" később a new yorki Kossuth órákon is megismételtük. Komoly, széleskörű kultur- bizottság gondja volt az irányítás. A bemondó szerepet Clevelandon és New Yorkban is Práger vegezte. ő vezette az egész országra kiterjedő kulturkörutat munkásművészekkel és zenészekkel. Két autóval Práger Jenő es egy harmincüléses autóbuszon járta a csoport az országot. Bányászfalvakban talán először rendeztek ilyen Összejöveteleket. Logan, West Virginiában 50 mér- földes körzetből jöttek a magyar bányászok és a 600 férőhelyes táncteremben szardínia módjára szorongott a közönség. Az ilyen kultureseményt sok helyen többször meg kellett ismételni. A munkásművészek legjobbjai, köztük Mátyánszky János komikus, Keresztessy- né, Hollós Bözsi, Szűcs Sándor, Miovic Rózsi. Az autóbusz vezetője és a csoport mindenese Muzilla Fülöp volt (Tengolics Kálmán munkástársunk későbbi veje). A zenekarban Fülöp öccse volt a brugós, a cimbalmos a detroiti Vogel Gyula ifjúmunkás, az első hegedűs Bandi Albert magyar cigánygyerek, aki később a san franciscoi filharmonikus zenekar első hegedűseként aratott sikert. (Az Öccse Balázs, volt zenekarunk csellómüvésze.) Legalább ötven amerikai magyar városban, faluban, bányászhelyen szerepelt nagy sikerrel a csoport. Száz és száz magyar költő, iró, tudós könyvet, haladószellemü folyóiratokat, a világ minden táján szétszórt magyarok termékeit terjesztettük ezekén az összejöveteleken. A könyv, a betű az ösz- szejó’vetelek legfontosabb napirendi pontja volt. Ezenkívül nyári ünnepélyeken, szabadtéri, rögtönzött színpadokon, sokszor többezer magyar részvevő előtt szerepeltek munkásmüvészeink. Bartók Béla a fasiszta-ellenes világháború döntő hónapjaiban megjelenésével és azzal, hogy müvet bemondta és elzongo- rázta a Kossuth-rádió közönségének, állást foglalt szülőhazánk ( felszabadítása mellett. (Biztos forrásból értesültünk, hogy az Eckhardt csoport és az Amerikában sürgölődő bátor-bankárok nyomása ellenére játszotta el a "Medvetánc"-ot.) Hasonlóan cselekedett Darvas Lili csodás Ady-szava- lataival. A depresszió idején kitaposott hosszú . utakra küldtük '45-ben országos körútra Martina István logani ( bányászt és az összegyűjtött tóbbezer dollar minden centjével vásároltuk a '45-ben felszabadult magyar bányák és bányászoknak a legmodernebb bányász villanylámpákat. Martina az egyetemes amerikai magyarság ajándékaként személyesen adta át a lámpákat Budapesten. E magyar próbálkozások es eredmenvek csak egy csepp volt az egyetemes próbálkozások és eredmények óceánjában. Erre a szolid harcos amerikai tradícióra építve vívja a mai generáció nagy harcát és viszi majd a biztos győzelemre.
