Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)

1982-10-14 / 38. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 14. 1982. Rákosi Sándor: AZ ÁRNYÉKSEREG VISSZAEMLEKEZÉSEK A MOZGALOM HŐSKORÁRA Jó Ilosvai Selymes Péter, Néha-néha ugy-ugy szeretnék Elborozgatni ókelmével.-.Egy-két század mit számit köztünk? Ö is álmodott itt, és sinylett. Álmodtunk, sirtunk, ösztönöztünk. H | i ..O Toldiról mondana szépét S poharunkat összekoccintván Sírva áldanék a meséket. (Ady Endre: Ilosvai Selymes Péter) Az első, címeket és gondolataimat tar­talmazó noteszememet serdülő korom legnagyobb válsága idején pusztítottam el. Szülőt, hazat, testvéreimet, hű bará­tokat veszítve, amikor 1923-ban a hajó fedélzetéről megpillantottam a Szabadság szobrát, a naplót a tengerbe dobtam és sírtam. Azóta legalább egy tucat cimno- teszt nyűttem el. Volt többek között new yorki, east pittsburghi, akroni, clevelan­di, detroiti, chicagói, kanadai noteszem. Ahol ideiglenesen fészket raktam. A kali­forniai noteszem húsz esztendős és mosta­nában azt lapozgattam választ, megoldást keresve a los angelesi Munkás Otthon ve­zetőségét foglalkoztató kérdésre. Kik ren­dezték be az Otthon könyvtárszobáját? Még pontosabban: ki ajándékozta a szoba két könyvtárszekrényét? Ez valamikor a 40-es evek elején történhetett. Az Ott­hon és a kaliforniai haladó szellemű ma­gyarság havilapja, a "Tény" itt készült és első száma 1947-ben itt látott napvilá­got. Első szerkesztője Leitner Aurél a harmincas években festett önarcképe né­mán tekint a kérdezőre, a felszabadult asszony Erdődy Margit fényképe társasá­gában. Margit a magyar munkásmozgalom egyik dinamója, szive és agya és az Ott­hon akkortájt egyik elnöke sem ad választ. Forgatom a kaliforniai noteszt. Goldstein Frida a kitűnő szavaló, Cincár Gyula házi agitációs bajnok, Misánszky József, a Cel- lini-kezü mester-asztalos, Szabó József a Munkás Otthonok vendégfogadó gazdája és a szüntelen erőforrás, a Női Csoport ingadozást nem ismerő asszonyai: Szanyi- né, Fábiánná, Tchoma Victoria, Schuhné, Faragó Ilonka, Vancsóné. Tán Uhrin János­tól, aki a század elején vándor szabómun­kásként bejárta Európát és a svájci hegyek­ben Leninnel találkozott, Kompár Pistá­tól, az István napok első Ősszehozójától biztos lenne a kielégítő válasz. Es az elő­adó művész és nagy könyvbarát Faragó Zsiga, aki igazán minden kaliforniai ma­gyart ismert, akinek a magyarsághoz va­lami köze is volt. A válaszkeresés az élettel járó örök probléma, de különösen az emigrációs é- let, az amerikai magyar élet velejárója. Hogyan is volt a legsúlyosabb válság, a világméretű depresszió idején a harmin­cas években, a második világháború és az azt követő időkben? (Ehhez már az országos noteszt is elő kell venni.) Nem kevesebb, mint 105, mondd: százöt város­ban volt tagsága, osztálya és vezetősége a "Testvériség" (IWO) magyar betegsegély- zőnek. És legalább 105 lapkezelöje az Uj Előre napilapnak. Negyvenkét magyar-ame­rikai városban, bányászfaluban Munkás Otthon. (New York városában négy, Cleve- landon három, többségükben könyvtár, jórészűkben szinpad-rogtönzott, vagy ál­landó), (Pillanatfelvétel az 1930-as évek Clevelandjárbl, az East Side-i magyar Deb­recenről: a válság teremtette Kisháztulaj­donosok Szervezete gyűlésén bejelentet­ték, hogy holnap tüntető tömeggyúlés lesz a felső Buckeye Rd. egyik mellékutcájá­ban (közel a Munkás Otthonhoz). A Tátra bank ingatlan árverést (foreclosure) ren­delt el Kenyeres Öreg magyar házaspár hatcsaládos bérháza ellen. A munkanél­küli lakók nem tudtak házbért fizetni, az öreg Kenyeres senkit sem lakoltatott ki, a jelzálogkölcsön összege csak ezer- néhány dollár. Ötezer East Side-i magyar,, kisháztulajdonos, munkanélküli vette kö­rül a Kenyeres portát és megakadályozta az ingatlan árverést és a bank ideiglenes moratóriumot ajánlott fel. A tömeg erre a Munkás Otthonba vonult, megtöltötte a nagytermet, az alsó termet, az udvart és kiszorult ezrek ellepték a Buckeye Road- ot, ahol rögtönzött hangszórók továbbí­tották a benti beszédeket. ) A TÖRTÉNELEM MOZDONYA A kontinensekre kiterjedő, a népek nagy­részét egybefogó fasiszta-ellenes világ- front fejlesztése idején, a harmincas évek vége felé a történelem mozdonyáról egy hirtelen és váratlan fordulatnál az utasok garmadával hullottak szerteszét. Az egységfront érdekeben feladtuk a munkásság osztálytudatos fegyverét, szer­vezőjét és partizán tanítóját, az Uj Elő- rét, melynek egyidöben több, mint harminc­ezer előfizető-olvasója volt. Az egység­front lapja 9 hónap múltán megszűnt. És mi történt a 105 helyiség magyar élcsapatával, a gyárak, üzemek, bányák és farmok dolgozóival? Csak tán nem hul­lottak ők is le a mozdonyról a hirtelen fordulónál? A vidéki gárda sértetlen maradt. Sőt! Megnőtt, kiterjedt, a szüntelen harcokban nélkülözött, éhezett, szervezett, tanult, tanított, énekelt. És bízott! A magyar Viharsarok - parasztküzdelmek utódai, az Amerikába vándorolt Tomanicka Kál­mán és felesége, Katica, az orosházi Szá­lai Antal leánya - Chicago és környékét, Indiana és Wisconsin államok ipari centru­mait járva dolgoztak a szakszervezetek­ben, segítettek a munkanélküli tanácsok szervezésében. Ott dolgozott, irt, agitált Varga József munkásköltő, járta a vidéki csoportok előadótermeit esténként Galam­bos Zoltán a haladó szellemű magyar or­vosok vezéregyénisége, a tüipari munkás- nők szakszervezetében munkálkodott To- perczer (Bukrics) Rózsi (a felszabadulás után a szülőhazába telepedett vissza). A Viharsarok véres harcok egy másik veteránja, Erdei Mihály kubikus a munká­sok "papjaként" járta Ohio, Pennsylvania, West Virginia magyarlakta helyiségeit. Marx, Proudhon, az amerikai Bellamy köny­veiből idézve prédikált, példázott, ösztö­kélt. Közben ö volt az egyik legaktívabb es legeredményesebb lapterjesztő. Állan­dóan az országot járta Németh Antal köny­vekkel, szótárakkal, i munkáslapokkal _ teli katonaládával a hátán és két elnyúzott nagytáskával. (Egyik szemét a csendőrök döftek ki Hódmezővásárhelyen.) Az izmosodó magyar és más nyelvi mun­káscsoportok csupán egy csó’ppet jelentet­Erdei Mihály tek a gigászi méreteket öltő amerikai meg­mozdulások tengerében. A megszeppent burzsoázia, a bevándoroltak üldözése, be­börtönzése és deportálása fegyverével es ijesztgetésekkel próbálkozott védekez­ni. Hoover a "nagy mérnök" „ aki többnyire jóslásokban utazott a harmincas évek ele­jén, megjósolta, hogy a prosperitás a leg­közelebbi utcasarkon vár a munkanélkü­liekre. (Tiz^ hosszú év után, a második véres világháború végül meghozta a pros­peritást.) Az uj szovjet rendszer Hoover szerint "gazdasági vákuum", ami légüres térben ró'videsen el fog sorvadni (Amerika munkanélküliéi, a jós elnökprófétára emlé­kezve, keserű gúnnyal, de méginkább szük­ségből Hoovervilleket építettek a felhő­karcolók tövében, folyók, vagy erdők szé­len, tók partján felhőkarcolók mintájára, "tarkókarcoló" kunyhókat tákoltak össze kikalapált pléhdobozokból, használt gyü­mölcsládák léceiből, kartondobozokból.) A huszadik század elején tűnt fel és félévszázadon keresztül tanított, tanult, harcolt, szervezett William Z. Foster. Amerika televényéböl nőtt ki és "amerikai volt, mint az almáslepény." 1919-ben, mint az American Federation of Labor országos szervezője, 350 ezer acélmunkás sztrájk­ját vezette. Élete munkálkodásával bizo­nyította, hogy Amerika történelme is az osztalyharcok története. Az egész ország­ra kiterjedő CIO ipari uniók útját és meg­valósulását a "direkt akciós" I.W.W. cso­portok véres küzdelmei is egyengették. A harmincas években, a depresszió magas­latán egy uj és szembetűnő jelenség: a két-haromnyelvú munkásvezetök. Gomba módra nőttek. Illusztrációként: Rompa István a bányászharcok kelet-ohioi, west virginiai, pennsylvaniai szervezője magya­rul, angolul szónokolt, szervezett. Cleve- landon Olcsányi János Foster mellett nevel­kedett és később a nyomdászmunkások szervezője. Schwartz József, Krucsay Bé­la, Urpress Elek, Miklós György Detroit- ban az ülősztrájkok szervezői a képzet­tebb ( szerszámkészítők soraiban. Miovic Mátyás, Sr. (későbbi apósom) hét nyelven agitált. Zsebében sokszor a Daily Worker, Uj Előre vagy az ukrán és más nyelvi mun- kásujság. Hibátlanul beszélt németül, ma­gyarul, az angol nyelvet ohioi zamattal. De otthon volt a szláv nyelvekben, beszélt szlovénul, horvátul. Az akroni gumigyárak­ból, a vasutakról fekete listára és az ut­cára került. Az októberi forradalom jel­szavára: "Békét és Kenyeret!" a 18-as Ma­gyarország, az őszirózsás forradalommal. Tanács Köztársasággal és a földosztás tényével felelt. Mindez magyar Ameriká­ban lelkesítő visszhangra leginkább az Uj Előre portáján talált. A harcos napilap (folytatás a 9. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom