Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)

1982-09-09 / 33. szám

8. Thursday. Sep. 9. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZO EURÓPÁBAN MAGYARUL VERSFESZTIVÁL GYULÁN Magyar fiatalok gyermekvárost építenek Kambodzsában Az építkezés helyszíne. Az Országos Béketanács és a Szolidaritási Bizott­ság kezdeményezésére nemzetközi összefogássá! ezerszemélyes gyermekváros épül Kambodzsában. A csaknem százmillió forintos beruházás tervezője es kivitelezője a KISZ KB Epitésszervezési Irodája. A gyermekváros a kambodzsai fovárostol harminc kilométernyire, egy lerombolt pedagógiai központ helyén épül. Ha elkészül, teljesen önellátó varoska lesz, hiszen a közelben nincs is lakott település; a fóti gyermekváros mintájára tervezték, ovódaval, is­kolával. Az épitkezesen magyar fiatalok dolgoznak. Az első csoport iulius elejen utazott el, s a csoportveze­tő, az orvos és a szakács mellett hat-hat kőműves es ács van a csapatban. Negyven kambodzsai munkás segédkezik nekik, hogy gyorsabban haladianak. Minden építkezési anyagot, gépet és szerszámot Magyarországról szállítanak, kivéve a legalapvetőbb anyagokat: a téglát, a sódert, a homokot. Kethavon- ként indulnak újabb hajöszállitmányok. A magyar szakácsnak sincs gondja a nyersanyagok beszerzése­vei, még az üditö italok, az ásványvíz is hazulról érkezik. A közlekedést is megoldották, két kocsija van a magyar csoportnak. Az elsÖ csoport hat hónapig marad, utánuk egy öthónapos turnus lesz, majd a harmadik csoport ismét fél évig dolgozik. Minden fiatal előnyös mun­kaszerződést kötött a munkahelyével és az Epites- szervezési Irodával. Kinti munkájuk tartós külszol­gálatnak számit, tehát közben itthon megkapiak az átlagjövedelmüket. Kambodzsában a koszton és a szálláson felül napi hatdollaros bért kapnak. Mártsd a mocsár Eredeté állapotában tant jak meg a Hortobágyi ( Nemzeti Park területén űC( kunkápolnasi mocsarat, amely a pusz­tára. valaha ( jellemző állat-és növény­világ maradványát Őrzi. A vízrendezést követően a Nyugati Főcsatorna közv elütésével jut el a Tisza vize a kunkápolnasi mocsárba, amely a pusztai természetvédelmi te­rület nagy értéke. _ A hatalmas kitérje- dés'u nádasokat kakas, gyékényes foltok, máshol harmatkásás vagy Sziki kásás telepek szakítják meg,a nádasok között felcsillannak a nyílt vizterületek. A mocsarat gyűrűként Öleli körül a jellegzetes hortobágyi réti zóna. A Viharsarokban, Magyarország délkeleti csücs­kében, Gyula városában immár tizenkilencedik esz­tendeje tartanak nyári játékokat. A színhely az or­szág egyetlen viszonylag épségben maradt téglavára, mely nagy történelmi korszakok tanúja. Átvészelte a törökdulast is, otthont adott Rákóczi kurucainak, Kossuth honvédéinek. Most — 1963 óta — nyaran­ként színház telepszik szép aranyu, jó akusztikájú udvarara, hogy részint regi magyar történelmi játé­kokkal idezze a múlt történelmét a jelen tanulságá­ra, részint pedig uj magyar drámákat vigyen szinre. es nagyon tudatos és igen eredményes törekvés, hogy a környező országokban élő es alkoto magyar írók drámaterméséből mutasson be itt nyaranta legalább egy müvet. Érthető okokból elsősorban erdélyi magyar Írok színpadi müvei lathatók itt. Gyula mindössze négy kilometérre fekszik a román-magyar határtól: nem­zetiségi terület, ahol a román nemzetiség Magyaror­szágon a legnagyobb koncentrátumban található; itt működik a roman középiskola, — roman nyelvű könyvtár található, s egyáltalán: a kapcsolat a szom­szédos országgal igen élénk, és nem csak általános nemzetiségi szinten, hanem kulturális téren is. A változatos programú Várszínházban erdélyi ma­gyar drámairó, Székely Janos immár harmadik gyu­lai ősbemutatóját tartotta, szinre hozva ezúttal Vak Béla király cim'ú történelmi játékát — 1981-ben tar­tottak első ízben versfesztivált. Már ekkor volt az elképzelés, hogy a történelmi várfalak között a ma­gyar lira egyetemlegessége szólaljon meg. Sik Ferenc, a Várszínház művészeti vezetője a budapesti Nem­zeti Színház rendezője e versfesztival gondolatának atyja, akkor azt mondotta: a magyar költészethez Veszélyben Kalocsa népművészete. Hosszú ideig úgy tunt, hogy a vászoningek, a kótényszélek, az ágynemük fehér lyukhimzése, az áttörtcsipkeszerü alapból kiemelkedő tömött virágok szinpompaja, őrök életű lesz. Akárcsak a szobák,konyhák falát pingáló asszonyok keze munkája. Ma viszont a ha­gyományokhoz nem kötődő tálak,térítők érkeznek a varos jelzőjével. A pompázó lila virágot körülölelő fekete olajfestéknek a sótét tónuson szomorkodó fa- liképszerü hímzésnek semmi köze Kalocsa néprajzi örökségéhez. Mégis láthatóak: vasárokban, bazárok­ban iparengedelyt kapott kézifestők “remekeként”. Mindezért a megélhetésüket biztositó iparosok nem vonhatók felelősségre, hiszen a varos környéki szál­lások hagyományos paraszti életmódjának felbomlá­sa után a külföldön híressé vált hímzést és pingálást is a gazdasági, valamint idegenforgalmi erdekek tar­tották életben. Ám a közel évszázados formákhoz és motívumokhoz ragaszkodó valódi értekeket elő­állító iparművészek egyre kevésbé tudtak versenyez­ni a tomegcikkgyártokkal- A kalocsai I. István gimnázium tantervében a nép­művészeti ismeret is szerepel. Az 1982-83-as tanév­ben például fakultatív formában már a népi díszítő művészetről hallgathatnak előadásokat a diákok. Szemléltető oktatásukat segítheti a helyi muzeum Az Őszi hervadót a Maira erdőségei­ben az Idén a Szokottnál korábban kezdődőit. A gyors lehűlésre érzéke­nyen reagált a természet. A parádi nem csupán azok a versek tartoznak, amelyek az or­szághatárokon belül születnek. A közös nyelv kap­csot jelent mindazon költők között, akik magyarul verselnek a világ bármely pontján. Az idén augusztus 5-én, a Várszínház több héten at tartó előadássorozatának záró eseményeként ke­rült sor a versfesztival megrendezésere. Az est beve­zető előadását Hubay Miklós, az írószövetség elnö­ke tartotta. A szegedi körzeti televíziósok rögzítet­tek a műsort, melyben közel negyven kiemelkedő magyar színművész szólaltatta meg több, mint har­minc, Magyarországon a környező államokban, vala - mint a nyugati országokban élő és alkotó magyar költő müveit. A műsor cime —“Európában magyarul” — ön­magában is elárulta, milyen elképzelések vezették a magyar vers eme nagy ünnepének szervezőit es szerkesztőit. Céljuk volt, hogy azt a magyar költé­szetet mutassak be, amely mindig is a Duna-menti nepek és altalaban a népek egymásrautaltságát, a népek egyenlőséget és függetlens'egét hirdette. Sik Ferenc rendezese egyébkent kitűnően oldot­ta meg a versek,a látvány és a zenei élmények ötvö­zését. Mintha egy regi idökbeli összejövetelen let­tünk volna: a fényeket úgyszólván csak a száz szám­ra lobogó gyertyák, mécsesek és fáklyák szolgáltat­tak. A közbeiktatott zeneszámok pedig — Bartók és Kodály népdalfeldolgozásai, műveik részletei — kü­lönösen nagy erővel jelezték, hogy Gyulán nemcsak a vers, de a zene magyarságára és egyben nemzetkö­ziségére, a szomszéd népekkel való közösségre is gon­doltak az “Európában magyarul” létrehozói és köz­reműködői. Kalocsa népművészetének fejlődését bemutató gyűj­teménye. A népművészeti es házi­ipari szövetkezet dolgo­zói nagy lelkesedéssel gyűjtötték a régi hímző mintakatNeha azonban, ok is engedve a megren­delő kívánságának, ter­mékeiket idegen, de ka­locsainak mondott mo­tívumokkal díszítik. Ké szitettek például fekete es barna alapú himze­seket, annak ellenére, ______________ hogy Kalocsa népmüvé- Készül a hagyományos p!» szeteben jellegzetes a fehér tónus. disz tál Kifogásolható a hódmezővásárhelyi porcelángyár kalocsai üzemének több tányérja, tálja. Az 1970-ben telepitett üzem életében fontosabb az üzlet, mint a néprajz; a Vásárló élénk rikító szineket kér, azokat \ kell a porcelán vagy az agyagedenvre pingalni. De nem szabad eredeti kalocsai motívumként értékesí­teni. A varos vezetői kerték a háziipari szövetkezet és a pocelángyár dolgozóit: termékeik tervezésekor ne feledkezzenek meg a hagyományok őrzéséről. völgyben a vadgesztenye fák levelei egyik napról a másikra rozsdabarnára változtak. Többhelyen már a gyertyánok es az akarok is sárgulnak. S. L. Védelmet kérő népművészet Kalocsán OSI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom