Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-07-01 / 26. szám
tlu/tub 4. Az 1776. julius 4-én aláirt Fuggetlensegi Nyilatkozat mindmáig a haladás, a társadalmi fejlődés kimagasló dokumentuma, az azt követő szabadságharc a történelem kimagasló mérföldkővé. Szerte a világon a szabadságukért küzdő népek, nemzetek ( s számuk százmilliókra tehető) e nyilatkozat szavait tűzik zászlajukra, ve’sik szivükbe, hangoztatják ajkukon. Jefferson és társai úgy vélték, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat elvei alapján létrejött Egyesült Államok mindig vezérló' csillaga marad a szabadságért és függetlenségért küzdő népeknekEl tudjuk hát képzelni, mire gondolhatnak a salvadori szabadságharcosok, mire gondolhatnak Dél-Afrika fekete népének tizmillioi, amikor elnyomóik. kezében Jefferson utódai által szallitott fegyvereket látnak? Erre gondolhatott úgy Vietnam, mint Irán népe is, amikor elűzték a italuknál ezerszerte jobban felfegyverzett zsarnokaikat. Meg vagyunk győződve, hogy az Egyesült Államok népe idővel ismét kormánya vezérlő elvévé teszi Julius 4. halhatatlan elveit. A június 12-i hatalmas tüntetés New Yorkban a folyamatban lévő nagy változás első felvonásának tekinthető. Libanon ésazamerikai zsidóság írtak: Roger Hurwitz és Gordon Fellman Izrael nagy árat fog fizetni Libanon invázió- jáért; Három évtized óta hangoztattak Izrael vezetői, hogy az izraeli hadsereg láméli az ártatlanokat hadviselés idején és a megválasztott polgári hatóságok által megállapitott szabályok tiszteletben tartásával működnek. Ezt ma mar sehol sem, még bent Izraelben sem, hiszik el többe. Azok a polgárok, akik elpusztultak az invázióban, szárazföldi és tengeri tüzérség tó- menyitett ágyúzásának az áldozatai. A jelek arra mutatnak, hogy a hadsereg túllepte, tálán Sharon tábornok utasítására, a kabinet által lefektetett korlátokat az invázióval es a polgárok megkimélésevel kapcsolatban. Az amerikai zsidóságnak oka van gyötrelemre. De ha csak magukban, csöndben gyötrődnek, akkor megfeledkeznek Izraellel szembeni kötelességükről. Izrael vezetői annyira benne vannak a háborúban, egy erkölcstelen reálpolitikában, hogy nem is képzelik el, még kevésbé mérik fel tetteik varhato súlyos kóvetkezmenyeit,Zsidóknak,' nem-zsidóknak egyaránt kötelességük tanácsolni Begineknek az ellenségeskedések azonnali megszüntetését, minél hamarabbi kivonulásukat Libanonból és idővel ujraelemezni Izrael viszonyát Palesztina népével. Izrael közönsége — kevés kivétellel — ma annyira bele van szédülve a biztonságával kapcsolatos állításokba, hatalmi víziókba es messiási látomásokba , hogy képtelen megérteni: brutalizálják magukat és azokat, akik támogatják őket. A széthúzástól való aggodalom eddig eltóm- pitott minden kritikát az amerikai zsidóság (folytatás a 3. oldalon) ! AMERIKAI Ara 25 «Mt / Vol. XXXVI. No. 26. Thursday, July 1. 1982., AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 A KÜLPOLITIKAI VÁLSÁG Anthony Lewis,a New York Times politikai ro- vatiroja junius 24-en a kozep-keleti helyzetről irt cikket. Ebből idézünk: “A Reagan-kormány e század legképtelenebb, legszanalmasabb külpolitikáját folytatja, ami megnyilvánul abban, hogy a közép-keleti kérdésben nem akar, vagy nem képes komoly lépést tenni.” A cikk közlése utáni napon Haig külügyminiszter benyújtotta lemondását, amit Reagan elnök azonnal elfogadott és helyebe George P. Schultz-ot, az ország egyik leghatalmasabb vállalatának, a Bechtel cégnek a vezérigazgatóját nevezte ki. Haig lemondása villámcsapásként hatott úgy a washingtoni, mint a nyugat-európai közvéleményre. A Reagan-kormány külpolitikájának válságát bizonyítja többek között az Egyesült Nemzetek Közgyűlésen lezajlott esemeny, amikor a francia delegatus által benyújtott javaslatot 127 ország képviselője támogatta, mig Izrael és az Egyesült Államok ellene szavazott. A javaslat azonnali tuzszunetet rendelt el Libanonban és hogy az izraeli hadsereg azonnal vonuljon ki Beirutból és tárgyalások kezdődjenek az érdekelt felek között a fennálló problémák megoldására. Köztudomású, hogy Haig és a Fehér Ház tanácsadói között, Reagan elnöksége óta,ellentétek álltak fenn. Haig szovjetellenes magatartást tanúsított, de ezzel egyidőben igyekezett egységet teremteni az USA es az európai szövetségek között. Ez az ellentmondásos magatartás lehetetlen helyzetbe sodorta Haiget, amikor Reagan elnök európai útjáról visz- szatérve megszegte az európai államférfiaknak tett i- géretet es követelte hogy az USA európai vállalatai tagadjanak meg minden együttműködést a 3.700 mérföldes szovjet gázvezeték épitésébemAz európai ipari országok kormányai nagy ellenszenvvel fogadták Reagan e határozatát. Izrael támogatói nagy aggodalommal tekintenek Reagan elnök uj külügyminiszterének közép-keleti politikája ele. Erre az ad alapot, hogy a Bechtel vállalat több milliárdos rendelésen dolgozik Szaud-Arábia reszere. Attól tartanak, hogy ez majd befolyásolja az uj külügyminiszter álláspontját. Mások viszont rámutatnak arra, hogy Schultz immár a negyedik Bechtel igazgató,Weinberger hadügyminiszter.Helms es McCone volt CIA főnök után, aki vezető szerepet tölt be a kormányzatban. Ez késztette James Restont, a N.Y. Times politikai kommentátorát arra, hogy ezt írja: “A legegyszerűbb megoldás az volna, ha átadnák az ország külpolitikai vezetését a Bechtel vállalat vezetőinek.” KINT TÁGASABB A harmincas években az oklahomai és más közép- nyugati államokban jelentkező szárazság áldozatai, a farmerek tízezrei kénytelenek voltak elhagyni farmjukat, 8 minden tulajdonukat Ford-kocsijukra rakva, elindultak nyugat felé, hogy Californiában uj életet kezdjenek. Napjainkban uj népvándorlás szemtanúi vagyunk. Munkanélküli ipari dolgozok Ohio, Michigan, Illinois és New Jersey államokból vándorolnák Texasba, abban a hitben, hogy ott munkalehetőség vár rájuk. Vannak, akik családostól mennek autójukon, masok a legkevesebb csomaggal kérezkednek fel autókra, azt remélik hogy mivel Texasban csak 6%-os a munkanélküliség és nem 15—20%-os, mint az ő államukban, nagyobb a lehetőség ott munkát találni. Elősegítette ezt a tóraegvándorlást James A. Rhodes, Ohio kormányzója, aid jelentős összeget fordított arra, hogy a munkát keresőket útiköltséggel és par napi élelmiszerrel ellássa. A népvándorlás olyan méreteket ölt, hogy Harry Hubbard, az AFL-CIO texasi vezetője átiratot intézett az ország szakszervezeteibe^ intve a tagságot, hogy ne menjenek Texasba, mert ott nincs munkalehetőség, A Dallas Times Herald nagy fejeimmel irta: ''Texas szakszervezetei a yankeekhez: maradjatok otthon!" Az északi államokból Texasba érkezőket nagy meglepetés váija. A Texas-i Department of Human Resources egy kiadványt ad a munkát keresők kezébe, megmagyarázva, hogy miért képtelen az állam segítségükre lenni. A munkát keresők Dallas, Houston és más texasi varosok parkjaiban vagy autójukban töltik az éjszakákat, egyik városból a másikba mennek, egyre lehangoltabban, majd kétségbeesett reménytelenségben élnek, nem tudva mitévők legyenek, kihez forduljanak. A munkát keresők egyre növekvő táborának helyzetéért elsősorban a nemzetgazdaság irányitóit terheli a felelősség- De nem mentesek a szakszervezeti vezetők sem, mert az ő feladatuk lenne megszervezni a munkanélküli milliókat és követelni a szövetségi kormány tol megfelelő összeg előirányzását, amely lehetővé tenné a munkanélküli biztosítási összeg kifizetését minden munkanélkülinek a munkanélküliség teljes időtartamára. A munkanélküliek magukra hagyását búnként kell elkönyvelni. MEGKEZDŐDTEK A TÁRGYALÁSOK JUNIUS 29-en megkezdődtek Genfben a tárgy ala'- sok az USA és a Szovjetunió között a stratégiai fegy verek korlátozásáról. F.nt as 2nd Class Matter Dee 31 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y. N.Y.
