Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-18 / 7. szám
KÉPES KRÓNIKA Weinberger hadügyminiszter Husszein jordáni- ai királlyal a fegyverszállitási egyezmény megkötése után. Az izraeli kormány aggodalmát fejezte ki az egyezmény fölött. Deng, Kina elnökhelyettese bejelentette, hogy csökkenteni fogja mindennapi tevékenységet. Ugyanakkor Tikhonov szovjet elnök egy japan újságnak adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy a Szovjetunió nem fog tartózkodni konkrét lépésektől a Kínával való viszony megjavítása érdekében.--- ' . . .v.w OA.VA ., ..•iW.WiMi» - ÓV/. .«* Californiában nagy felháborodást váltott ki Watt belügyminiszter lepese, mellyel engedélyezte egy olajszivattyuzo üzem felállítását a Los Padres nemzeti parkban. Fraser és Ephlin, a UAW két képviselője. AMERIKAI Ara SSmt MAGYAR SZÓ Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.0, of N.Y. N.Y. Vol- XXXVI. No. 7, Thursday, Feb. 18. 1982, _________________________________________ AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 &■- ---«*7 .FOKOZÓDIK A KRITIKA 1982 ÄPR 5, BAL HARBOR Fla. Válaszolva Reagan elnök minapi kihívására, hogy “fogjátok be a szátokat, vagy tegyetek javaslatokat” (“Put up or shut up”), az AFL—CIO itt ülésező végrehajtó bizottsága javasolta, hogy a katonai kiadásokat ezentúl uj adókból,a népjóléti kiadásokat pedig a részvénytársaságokra kivetett adókból fedezzék. A vezetőség kiméletlenül kritizálta Reaganek egész politikáját. íme, nyilatkozatuk egy része. “A kormányzat által okozott katasztrofális problémákat csak súlyosbítja egy kegyetlen es maradi ideológia, amely jutalmazza a gazdagokat, elfelejti a munkanélkülieket, ügyet sem vet a szegényekre és pusztítja a dolgozó embereket, az időseket, az Ínségeseket vedo intézményekét. 1982 folyamán minden harmadik amerikai dolgozó, összesen 30 millió ember fog szenvedni a munkanélküliség valamely válfajától. Az elnök azt mondja nekik, hogy várjanak, amig a nagvtőke befektetései le fognak csöpögni és munkaalkalmakat fognak teremteni. A kormány saját statisztikái cáfolják eztaz elképzelegt. Millió es millió amerikai szenved es nem tud várni. Munkaalkalom kell nekik, hogy legyen élelem az asztalukon, tudják fedezni a jelzálogkölcsönt és emberi módón élhessenek. Felszolitjuk a kongresszust, vessek el ezt a politikát es nyissák meg az utat a teljes munkaalkalom fele. Tegyek lehetővé minden munkaképes amerikai munkához jutását.” “Megáll az ember esze”, kiáltott fel Robert H. Michel a republikánus párt kongresszusi delegációjának vezetője Reagan elnök 91 billió dollárt tartalmazó költségvetésének tárgyalása közben. “Nehez ezt mé^ egy hétpróbás maradi konzervatívnak is megemészteni’ — tette hozzá. A New York Times február 14-i számában visszhangozza ezt a kijelentést, megtoldva azzal, hogy “fái az embernek a szive.” Számunkra természetesen kissé meglepő annak tudomásulvétele, hogy a Times-nak, vagy ami azt illeti, a kongresszus körüli legtöbb embernek van szive. Az Egyesült Államokban már legalább tiz eve 6—10 millió munkaképes ember van munka nélkül, több mint tiz millióra megy a segelyreszorultak száma, de mindezekért eddig még nem sajdult meg a Times szerkesztőinek a szive (Kiveve a karácsonyi időszakokat.) Most vegre a 91 billió dolláros deficit elfacsaritotta szivüket. Mindenesetre jobb keso, mint soha. De nemcsak Michel urnák és a Times nagytekintélyű szerkesztőinek “állt meg az esze” és facsaro- dott el a szive Reagan irgalmatlan jóléti csökkenteseket tartalmazó 751 billió dolláros költségvetése es- az abból származó 91 billió dolláros deficit fölött. Szerte az országban republikánusok es demokraták egyaránt egyre hangosabban és egyre indulatosabban adnak kifejezést Reagan “lecsöpógö” (“trickle down”) gazdasági filozófiája és annak embertelen megvalósitasa fölötti méltatlankodásuknak. íme csupán néhány kiemelkedő példa. "Nem hiszem — jelentette ki Isenberg, Sacramento, Cal.-i polgármester, hogy van egyetlen értelmes ember az országban, aJd elhiszi azt, hogy megoldhatjuk gazdasági problémáinkat adólevágással és a katonai kiadások emelesevel. Ez nem más, mint fantaz- magona! Az Orlando, floridai Sentinel Star igy vezércikkezik: “Reagan ugv tömi a Pentagon szájába a dollárbil- liokat, mint régente a háziasszonyok tömték kukoricával a libákat, hogy kövér májuk legyen. Az amerikai nagyközönség mar nem hiszi, hogy ilv módon . növelni lehet a nemzet védelmét.” A Pentagonról, mint “szent és felpuffadt tehén”- ról tett emlitest a pittsburghi Post-Gazette vezér- cikkiroja. A koltsegvetes egyik tételet, a bénák segélyezésének csökkentését kommentálva, Suzan Lamb négyszeres béna Birmingham, Alabama-i üzletasszonv kijelentette: “ Ez a költségvetés pusztító, katasztrofális, apokaliptikus.” Es végül John Mack, a Los Angeles i Urban League elnöke igy foglalta össze a reagani politika lényeget: “Az elnök teljesen félremagyarázta azt a mandátumot,amelyet az 1980-as választáson kapott. A polgárok azt akarták, hogy az elnök az ADÓKAT vágja, nem pedig a SZEGÉNYEK ÉS A KISEBB- SÉGI LAKOSOK TORKÁT!” Természetesen akadnak még a politikai berkekben és egyebütt is olyanok, akik meg mindig biznak az elnök programjában. Szerintük a deficit oka az elozó adminisztrációk költekezése. Ezek “érveit” kommentálva jelentette ki a Times vezércikkírója, hogy “Megáll az ember esze!" Meg is állhat! "MAGYAR PÉLDA" John F. Burns, a N.Y. Times moszkvai közgazdasági tudósítója szerint ^szerte a Szovjetunióban, a gazdasági főiskolákban az akadémikusok lazasan tanulmányozzák a magyar példát, amelvnek alapján a decentralizáció, a haszon letesitesén való hangsulv es a magánvállalkozas ösztönzése az országot a szovjet blokk legnagyobb sikereve tette." A Szovjetunió egyezményt kötött Iránnal, több erőmű létesítésére. • Egy római katolikus misszionárius csoport alapit- vánvt létesített azon munkások segélyezésére, akik nem akarnak tovább dolgozni az Amarillo, texasi Pantex atombombaszerelo üzemben. Határozatlan időre lezárta a GM autovallalat a Fremont és South Gate, Cal.-ban lévő üzemeit.
