Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-13 / 19. szám
Thursday, May 13. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. AZ IRAK IRÁNI HÁBORÚ ÉS AZ ARAB ÁLLAMOK “Az iráni offenziva, amelynek célja egyszerűen a tizennyolc hónappal ezelőtt iraki csapatok áltál megszállt területek visszafoglalása volt — állapítja meg a Reuter hírmagyarázója —, az egesz Közel-Keletre kiható következményekkel járhat, az Arab-öböltól a Földközi-tengerig. E hatás a legközvetlenebbül Szaud-Arabiát és az Öböl'menti országokat érintheti.” A hadiszerencse megfordulásával drámaian egybeesett a Bahreinben leleplezett ósszeeskűves. Bahrein ketszázhatvanezer főnyi lakosságának hatvan százaléka síita — beleertve a kabinet öt miniszterét a mindössze kilenc közül —, akik nem tagjai a szunnita uralkodó családnak. Bahrein székhelyén, Manamá- ban a bazár tele van Khomeini-képekkel és a Khalifa uralkodó famíliát bíráló feliratokkal. Hetvenhárom embert tartóztattak le azzal a vaddal, hogy állítólag az ország nemzeti ünnepén át akarták venni a hatalmat. Az őrizetbe vettek között (akiknek kihallgatását a bahreini biztonsági szolgálat tizenkét angol tisztje kezdte meg) egy omani, egy kuvaiti, sót tizenhárom szaud-arábiai allampolI . gar is van. Amikor Najef herceg, Szaud-Arabia belügyminisztere meghallotta a hirt, egy rijadi állambizton- sagi csoport élén azonnal Manamába repült, hogy részt vegyen a vádlottak vallatásában. Az ügy nyomán megszigorították az addig meglehetősen liberális bahhreini határellenőrzést, megnégyszerezték a fontosabb államférfiak testórségét — és távozásra szólították fel az iráni kúlkepviselet vezetőjét. KETTŐS RECEPT Washingtonban éber figyelemmel kisérik a kulcsfontosságú régi jó fejleményeit. Az amerikaiak már régen e kettős receptet ajánljak Szaud-Arábiának és az Óból menti olajországoknak: a belsó reformok es az amerikai közreműködéssel végrehajtott közös fegyverkezés szabhat gátat a “radikális” veszélynek. Eddig a Washingtonban felirt egyik orvosságot sem vették be maradéktalanul errefelé: szinte valamennyi érintett országban családi dinasztiák monopolhelyzete a jellemző. A sajtóban, rádióban, a parlamentekben sűrűn olvasunk, hallunk fasiszta, náci szervezkedésről, mozgalmakról, kilengésekről, bűncselekményekről is. A szélső jobboldali propaganda erősödött az utóbbi években. Egyes országokban megjelennek es mindenütt kaphatók náci csoportok, egyesületek hetilapjai, amelyek tisztára mossák elsősorban a hitleri Németország, es annak csatlós kormányait minden bűntől, mészárlástól és dicsőítik hősies hadseregeiket, győzelmeiket. Bőven jelennek meg Nyugateuro- paban (az USA*ban is) “revizionista” (a történelmet újraértékelő ) könyvek, amelyek szociológiái vagy lélektani alapon “magyarázzák” Hitlert és alvezéreit, ezzel felmentve őket a felelősségtől és a német, olasz stb. diktatúrák tábornokainak, politikusainak életrajzai és memoárjai, amikből többnyire bestsellerek lesznek. Hadtörténeti képeskönyvek a világháborúból lelkesítik az ifjúságot, hogy csodálják a Reich heroizmusat. Es pazar filmek dicsöitik a diktatúrák tömegőrületét. A nácizmus alól szabadult országokban még sokkal károsabb fejlemény volt, hogv — egv-két évig tartó felelossegrevonas után — megszűnt a közélet megtisztítása és a politikában s az egész közéletben uira elfoglalták helyűket, sőt még magasabb rangra emelkedtek a náci, fasiszta katonák, politikusok, professzorok, ellenségei a szociális haladásnak s a békés külpolitikának, legkivált a szocialista országokkal való egyuttelesnek. i Minderről már sokat irtunk ebben a lapban és a. közvélemenv előtt mindez nem ismeretlen. De bármilyen sajnálatosak e jelenségek, ezek csak marginális, felszíni tünetei a világpolitika forrongásának, a szociális-demokratikus nemzeti es nemzetközi rendszer (ami még ezekből él) elleni központi támadásnak. Kelleténél kevesebb szó esik arról, hogy Latin- Amerika kevés kivétellel terrorista, vérengző katonai diktatúrák, junták uralmát szenvedi (nem helyes ezeket fasisztának mondani, az olasz fasizmusnál sokkal rosszabbak), olyan országok is, mint Chile, Uruguay, Argentína, amelyek korábban (bar nem megszakítás nélkül) tisztelték a jogállam követelményeit. Azok ellen, amelvek kissé korábban — mint Kuba — vagv újabban — mint Nicaragua — lerázták magukról a félgyarmati, kizsákmányoló diktatúrák uralmát, az USA gazdasági háborút folytat és azokat az ellenforradalom támogatásával, sőt fegyveres beavatkozással, fenyegeti. Ázsiában a százmilliós Indonézia demokratikus kezdeményezése egy népirto ellenforradalom után korrupt diktatúrává süllyedt, Délkorea forradalma Rhee véres diktatúrája ellen USA-csatlós katonai diktatúrának hódolt be, Irán szabadságharca a sah “császári” elnyomása ellen bigott rémuralomma fejlődött és persze Indokina harmadik országa, Kambodzsa a világháború utáni legkegyetlenebb rémuralmát szenvedte el. S ami azt ijesztőbbe teszi, ezt a német nácizmusnál alantasabb rendszert — holott megbukott — ismeri el az ENSZ többsége Kambodzsa legális képviseletének. Afrika 50-egy- néhány allama. között sok példát találhatunk ilyen politikai lezűllesre. De mivel az egész kontinenset alig életképes államokra osztották fel, erre itt nem hozok fel példákat, mert részletesen ki kellene fejtenem, hogy Afrika alapos átszervezése nelkiil itt alkotmányos rezsimek alakulására kévés a kilátás. Mind az eddig mondottak még nem igazolnak teljesen a “neonácizmus” legújabb feltámadását: talán inkább a régi, elnyomó, jogtipró abszolutizmus feltámadását. Ami kétségen felül a fasizmus, nácizmus újjáéledését jelentheti, az a nyugati nagyhatalmak — elsősorban az USA — külpolitikájának ideológiája. Évszázadokig gyarmati sorban tartották a világ többi részét, vagy elismerték az ázsiaiafrikai kényurakat. De — a felvilágosodás kora óta — ha képmutatóan is — a szabadság alkotmányosság, demokrácia és a humanizmus tiszteletét hirdették. Ma nemcsak a vérszopó Pol Pót “rezsimet” támogatják, nemcsak tűrik Libanon önmarcango- lasat, Izrael megszálló politikáiét, hanem az USA elnöke maga jelentette ki, hogy az antikommunista rémuralmakat (az én szavam, P:) szívesen támogatja, tőlük nem kívánja az emberi iogok tiszteletét. BEIRUT. Iraki csapatok visszavonultak az Irán délnyugati térségében lévő Kuzisztán tartományból. Az elmúlt két héten át ez immár a második eset, hogy az iraki csapatok vereséget szenvedtek az iráni hadsereg támadása következ- teben. OTTAWA. A kanadai kormány közzétette, hogy a munkanélküliek száma elérte az összmunkásság 9.6 százalékát. Allen J. MacEachan pénzügyminiszter a parlamentben tett beszámolójában mondotta, hogy “az Egyesült Államok kormányának költségvetése és az USA-ban lévő magas kölcsönkamat az oka a kanadai gazdasági pangásnak.” MacEachan igy folytatta jelentését: “Az ipari országok Párizsban tartandó konferenciáján hangsúlyozni foguk, hogy kénytelenek vagyunk utánozni az USA magas kölcsönkamat-politikáját, hogy megmentsük valutánkat. a KOMPLEX MAGYAR KÜLKERESKEDELMI VÁLLALAT AZ ÖN RENDELKEZÉSÉRE ALL A MEZÓGAZDASAG És Élelmiszeripar gépesítésében EXPORT— IMPORT B UDAPEST KOMPLEX NAGYBERENDEZÉSEK EXPORT - IMPORT VÁLLALATA H - 1807. BUDAPEST Tel: 117-010 Telex: 225957 ROSSZABB A FASIZMUSNÁL
