Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-07 / 1. szám
Thursday, Jan. 7 1982. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 7. Az első elnökválasztás az Egyesült Államokban 1789. 10. Megjelenik Tom Paine “Common Sense” c. ropirata, amely függetlenségre buzdítja az amerikai gyarmatok népét 1776. Medgyessy Ferenc szobrászművész születése 1881. Vihar ledönti a Niagara fölötti függöhidat 1889. 12. Molnár Ferenc iró születése 1878. Jack London kiváló amerikai iró születése 1876. Helena Mont.-ban 57 fokos hideg volt 1959“Későn kel a nap, teli van még csordultig az egyszerű sütettel. Roppant a jégen a hajnal lépte a szürke hidegben.” Radnóti Miklós: “Január” Munkássors Wilson Collins, 38 eves Hazard, Kentuck-i gépészt elgazolt a munkahelyen egy teherautó. Jobb karjat letépte az autó kereke, balkezét pedig teljesen szétroncsolta. Collinst a Louisville-i zsidó kórházba vitték. Ugyanoda szállítottak, jégbe pakolva, lemetszett jobb karját. A sebészet történetében példátlanul álló 15 órai műtét keretében a kórház sebeszei a használható jobb kezet a szetroncsolt balkéz helyébe ültettek át. A tenver befele tekint, de az ujjak sorrendje meg van fordítva, azaz a hüvelykujj van alul és a többi fordított sorrendben. Az orvosok szerint Collins egy idó múltán képes lesz használni^ a kezét egyszerűbb mozdulatok elvégzésére. Collins kijelentette hogy mar érzi a kezet es bízik abban, hogy idővel teljesen fel fog gyógyulni. Az orvosok azt mondjak, hogy ilyen esetekben a beteg lelki magatartása igen fontos. Ha bizalommal tekint a jövő ele, akkor gyorsabb es biztosabb lesz a gyógyulás. A munkás felesege, a 35 éves Linda,ezt mondta: “Ha a férjem tud vele élni, akkor en is tudok.” A hét eleién szélvihar, hóvihar, hatalmas esőzés megbénította az ország számos nagy városában és a fo utakon a közlekedést. 34-en vesztették elet'úket a szörnyű időjárás következtében A legnagyobb kár az ország észak nyugati részén, valamint Michigan és Ohio államokban volt. ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT A NEMZETEK AMERIKÁI A ? Nehéz,szinte lehetetlen az alkalmazkodás az Egyesült Államok néhány körzetében egy “anglo”, vagyis angol anyanyelvű feher polgár számára — Írja a Time egyik levelezője, válaszul a magazinnak Florida gondjait ecsetelő korábbi cikkére. Nincs jövőjük Miamiban az angolul beszélő amerikaiaknak, hacsak meg nem tanulnak egy idegen nyelvet, állítja az olvasó es hozzáfűzi: “Miután öt esztendeig külföldi voltam a saját hazamban, felköltöztem New Yorkba; ime, egy delfloridai menekült”. A“NAPFÉNYÖVEZET” Statisztika a Time magazin alapián: a floridai Dade megyében, tehat Miamiban és körzetében 1950-ben az ötszázezer ottlakónak 83%-a volt angolul beszélő fehér, 13%-a fekete és 4% spanyol anyanyelvű. Harminc évvel később egy millió hétszázezerre növekedett a lakosság szama; ebből mindössze 44% az “anglo”, gyakorlatilag változatlan, 17%-os a feketék részesedése^ spanyoloké viszont39%-ra ugrott. A deli “napfényövezet” koncentrált népességű vidékein mindenütt hasonlóak a szamok, azonos a harminc év módosulásaiból kiolvasható irányzat es mindenütt milliókról, tízmilliókról van szó. A kérdés az: akar, s ha igen, tud-e asszimilálódni ez a tömeg, illetve az angolul beszélők jelenlegi többsége, képes-e befogadni, beolvasztani őket. A “benépesitettség” és a település mai szerkezete össze sem vethető a századelővel, masok a társadalmi szokások, alacsonyabb az angol nyelvű fehér többség ingerküszöbe, erősödött a körükben a “fenyegetettség ” érzete, és igy tovább. Ragadjuk ki a bonyodalmaknak egyetlen kis részét, s igy tálán lemérhető, van-e esélyük az Egyesült Államok lakóinak arra, hogy az uj évezred küszöbere “egy es oszthatatlan nemzetként" érkezzenek: az oktatás kérdését. > t OLVASZTOTEGELY A szövetségi legfelsőbb biróság 1974-ben Lau kontra Nichols döntése szerint jogtalanul hátrányos helyzetben vannak azok az iskolai tanulók, akik nem anyanyelvként beszelik az angolt. Az állásfoglalást tükröző kormányzati intézkedések a lényégét tekintve — habar igen bonyolultan, s helyenként ellentmondásosán — azt tették kötelezővé, hogy az érintett, körülbelül 4 millió gyerek (háromnegyedük spanyol származású) elsődlegesen az anyanyelven sajátíthassa el az ismereteket, ha a számuk az adott körzet - ben, vagy iskolában megfelel bizonyos mennyiségű követelményeknek. Emellett, de csak másodlagosan, különféle módon igyekeznek előmozditani, hogy angolul is értsenek és megértessék magukat. Az elvi határozatnak az eltelt fél évtized alatt több irányú következményei lettek. Egyrészt milliárd dolláros nagyságrendre emelkedtek a nyelvi program külön költségei, amit a jelenlegi kormányzat aligha fogad el s az anyagi erők megvonása nyilván csökkenti majd az érintett körzetek általános oktatási színvonalát. Másreszt növekszik ama tanárok szama, akik angolul nem, csak anyanyelvükon ertenek es oktatnak — velük szemben néhány bírósági döntés gyakorlatilag megszüntette a kétnyelvűség kötelezettséget. Harmadsorban: a külonnyelvű- seg földrajzilag a már jelzett, nagy es nepes déli körzetekben összpontosul és sem az iskola követelményei, sem a családi, szükebb közösségi körülmények nem ösztönöznek az alkalmazkodásra. Az “olvasztótégely” nyilván csak azt tudná ötvözni, ami belekerül — s ezek a mind hatalmasabb társadalmi egységek látnivalóan kivűlrekednek. Másfelől maga a “tégelv” sem olyan mármint valaha volt. E két tényező együtthatásában pedig arra utal, hogy elképzelhető: az angol nyelvű fehér többség által meghatározott eddigi egységet — bizonyára gyakran fájdalmas es keserű alkalmazkodó folyamat során — lassanként felváltja a többnyelvűség, kialakul a sokmilliós etnikumokat földrajzilag és társadalmilag viszonylag zártan tömörítő közössegek egymás melleti letezése. WIUIE HOPSON Willie Hopson 76 éves volt bányász. Már húsz éves korában lement apjával a Praco, Alabama-i By-Product vállalat szénbányájába. Ez 1925-ben történt. Ott dolgozott 1.700 bánvásztársával a föld melyen 32 esztendőn at. Vajta a szenet csákánnyal. Az idegeket és testet öló munkában idő előtt megöregedett. A bányatulajdonosok 1957-ben lezárták a bányát, amikor az már nem hozott elég hasznot. Azt követően munkanélkülivé váltak nagy része vandorbotot vett a kezébe es uj megélhetést keresett az ország más vidékein. A bányászok a vállalat fából összetákolt “lakásaiban” laktak, amit “company town” néven ismertek országszerte. Nem volt ezekben a házakban sem fürdőszoba, sem hideg-meleg viz. Nem mindenki vándorolt el Pracoból. Willie Hop- son egyike volt ezeknek. A társadalmibiztositás és a szakszervezeti nyugdíj fedezte kiadásait. Havonta 40 dollárt fizetett házbérre. Most, hogy elérte a 76. életevét, uj problémával all szemben. Gene W. Lewis, az Alabama-i By Product vállalat igazgatója ultimátumot adott a vállalat hazaiban lakóknak a karácsony előtti héten: “Haladéktalanul ki kell költözniük a házakból.” Mint a kék égből a villámcsapás, ugv érintette ez a hir a 80 ottlakót. A felháborodott volt bányászok es családtagjaik négytagú küldöttséget menesztettek — a helyi pappal az élén — Mr. Lewishoz Birmingham, Alabamába. Felhívták az igazgató figyelmét, hogy csak pár nap választja el őket karácsonvtól. Mr. Lewis nagylelkűen hat hónapi halasztást adott a lakóknak, mondván: julius 1-én távozniuk kell. Aki nem távozik el, azokat kilakoltatják. WASHINGTON, D C Reagan elnök elbocsátottá Richard Allen biztonsági tanácsadót. William R. Clark, Jr. helyettes külügyminiszter foglalta elhelyet.
