Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-29 / 17. szám
Thursday, April 29. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Durovecz András: HAZATÉRT KANADA “ALKOTMÁNYA ” Az a nagy igyekezet, ahogyan királyi fény és pompa keretében Kanada "alkotmányát” az angol királyné “adta át” Kanada részére, csupán csalóka látványosság volt, mert ami a lényeget illeti, maga az alkotmány továbbra is jórészt az a hamis oklevél maradt, mint amely 1867 óta mint “alkotmány” szolgálta Kanadát. Mint ismeretes, mindezideig a British North America Act (BNA Act.) legnagyobb történelmi, politikai és allamjogi hibája az volt, hogy francia- Kanadát nem ismerte el önálló nemzetnek. A most hazatelepített alkotmány jelenlegi formájában lenyegeben most sem foglalja magában, nem veszi tudomásul francia-Kanada önálló nemzeti létet. Arra is jo emlékeztetni, hogy a BNA Act gyakorlati értelmében soha nem is volt Kanadának, mint önálló, szuverén államnak az alkotmánya. Annakidején, 1867-ben, a brit parlament, mint az úgynevezett “Westminster törvény ”-t fogadta azt el, mint eszak-amerikai gyarmatára vonatkozó Észak-Amerikai Törvényt (BNA Act.), tehát ezt a nevezett gyarmatot kormányzó angol gyarmati okmány volt csupán. A BNA Act meghozatalakor Quebec tartomány reszere elismert bizonyos nyelvi, kulturális jogokat (mint nemzeti igényléseket), de ugyanakkor az angolok alkut is kötöttek a francia katolikus főpapság intézményevei, ami a québeci francia katolikus egyháznak maximális előjogokat biztosított feudális jellegű egyházi uralomra Quebecben. Ez az alkotmányos kérdés a mostani állapotában, tehát még mindig félmegoldás, mivel nemcsak a franciak teljes egyenjogúságát nem biztosítja, de ugyanúgy a bennszülött lakosság ősi jogát sem és egész sor más népjog biztosításával is adós marad. Ami történt tehat, jórészt formalitás, cifra parádé, olyan látszattal, hogy a királyné az alkotmányt hazaadva, azzal véglegesen “megadta” Kanadának a függetlenséget. Lényegeben tehát ez ma sem jelenti egy független, szuverén állam alkotmányát. De az irónia éppen az, hogy ezen okmány nélkül is Kanada az elmúlt száz év alatt lépésröldépésre megszerezte önállóságát. Most tehát csak az utolsó brit királyi sallang szűnt meg. Ebben az aktusban érdemesnek annyi mondható, hogy ilyen formájában is az “alkotmány” itthon van. Alkalmazhatósága továbbra is nyitott kérdés és feladat. Feladatként marad az, hogy a kanadai népnek a saját demokratikus szervezetein, intézményein keresztül, vitákkal, javaslatokkal, népszavazás utján kell kialakítani a nép igazi kanadai alkotmányát. Egy itthon irt demokratikus alkotmánynak biztosítani kell minden nemzetiség, minden etnikai csoport demokratikus jogát is, véglegesen megszüntetve az angolszász, soviniszta, faji jellegű felsobbsegi előjogokat. A fény és pompa tehát, ahogy fellobbant, úgy el is aludt, a megnyílt egy hosszú harc útja, melynek egy uj igazi kanadai alkotmányt kell megteremtenie, amely biztosítja egy kétnemzetú állam — francia— Kanada és angolnyelvll Kanada — létét, benne minden nép egyenlő polgári es emberi jogát. Az ország nyugdíjasai 7-4 százalékos SS emelest kapnak julius elsejen. A Munkaügyi Hivatal megállapitasa szerint az ev első negyedében ennyivel emelkedett a megelhetes. Őa(mádp 'd. jé/mob hja: A FALKLAND KRÍZIS ÁRNYÉKÁBAN A Falkland-szigetek argentínai megszállása óta a világsajtó élénk figyelemmel követi nem csupán az övezetben legközvetlenebbül érdekelt Anglia lépeseit, de annak lehetséges bel- es külföldi következme- nveit is. Thatcher elnök első reakcióját, a brit flotta mozgósítását ma már sokan megkérdőjelezik és egyre hangsúlyozottabban kerül előtérbe az a kívánság, hogy a Falkland-krizist nem katonai, hanem diplomáciái lépesekkel kell megoldani, akár kompromisszumok árán is. Londonban jelenleg három kompromisszum-lehetőséggel számolnak. A hong-kongi opcio szerint Anglia a szigetek szuverenitását átadná Argentínának, majd a szigeteket róvidebb vagy hosszabb időre visszabérelné, hogy a szigetlakok időt nyerjenek annak eldöntesere, melyik országhoz akarnak tartozni. Ezt a megoldást a falklandiak a múltban elutasították ugyan, de nem kizárt, hogy az álláspontjuk a jelenlegi helyzetben megváltozik. Az uji. Andorra-megoldás azon az 1278-ban kötött egyezségen alapszik, amikor a pireneusi kis hercegség Spanyolország és a francia hercegségek közös fennhatósága alá került, amit most Mitterrand elnök es Urgel püspöke képviselnek. Ez egy olyan elképzelés, amelyet a Falkland-szigetek képviselői elutasítanak, de kormányszinten még nem került megbeszélésre. Végül a “három lobogó” megoldás olyan kompromisszumot jelentene, aminek értelmében megelőzendő, hogy Anglia és Argentína osztozzanak a szuverenitáson (ami különösen most nehezen képzelhető el), egy harmadik partnert választanának maguk mellé, s itt elsősorban az Egyesült Államok jönne számításba. Ez a triumvirátus lenne a garancia az 1800 szigetlaké bizonyos autonómiájának biztosítására, miután a falklandiak túlságosan kevesen vannak ahhoz, hogy teljes függetlenségben élhessenek. Természetesen kérdés, hogy maguk a szigetlakok hogyan vélekednének egy ilyen megoldásról. Viszonylag kevesebb szó esik a Falkland-krizis egy másik hátteréről, nevezetesen arról a lehetőségről, hogy a szigetek fontos olajtermelőkké válhatnak. Mintha csak a szigetek árnyékában akarnák tartani, az olajvállalatok e lehetőség jelentőséget állandóan próbálták lekicsinyíteni, azt hajtogatva, hogy még egyáltalán nem bizonyos, vajon a falklandiak egy gazdag olajforrás fölött lennének. Noha a szuverenitás kérdése azt eddig meggátolta, hogy az Argentína és a szigetek közötti területen fúrásokat végezzenek, de földrengésjelző kutatások kimutattak, hogy a Falkland-szigetek közvetlen közelében két olyan terület van, amely érdekes lehet az olaj- vállalatok részére. Annak ellenére, hogy a Royal Dutch Shellegyik szóvivője a hét folyamán Londonban kijelentette, hogy nem egy fontos leletről van szó, a Shell igazgatója Peter Baxendeel az elmúlt évben ugyancsak Londonban azt mondta a részvénytulajdonosoknak, hogy a vallalat tervbe vette a koncentrálást az argentínai partvidék kiaknázására, miközben a Sunday Telegraph szerint a Shell már eddig is 160 millió dolláros befektetést eszközölt azon a területen. Ma mar senki nem merné azt állítani — mint ót évvel korábban —, hogy a “Malvinas Basin’” tízszer annyi olajat fogadna magaba, mint az Északi-tenger, annyit azonban bizonyára igen, amennyivel az argentínai energiaprobléma megoldódna. Ami egyben elégséges okot nyújt a szigetek birtoklásának fontosságára. Ehhez járul még, hogy a szigetek és főképpen South Georgia ideális ugródeszkát jelentenek még nagyobb energiahordozó kincsekhez, nevezetesen az Antarktiszon. Eddigi kutatások kimutatták, hogy a Déli Sarkvidéken a vastag jégrétegek alatt nagy mennyiségű olaj- es értékes ásványi lelőhelyek rejtőznek, s annak ellenére, hogy azok feltárása ma meg nem lehetséges, nagy jelentősegük a távolabbi jövőre nézve kétségtelen. Habár az 1959-es Antarktisz-Szerződes eddig megakadályozta, hogy a Déli Sarkvidék vitatott terület legyen, Anglia és Argentína között évek óta nezetelteres uralkodik egy területsáv fölött. Az is tény, hogy amig a Déli Sarkon különböző nemzetek tudományos kutatói dolgoznak együtt békésen, egyedül az argentineknek van ott néhány katonai bázisuk. Nem túlzás tehát, hogy amennyiben ezzel a helyi erőfölénynél es a Falkland-szigetek megszállásával kívánnak érvényt szerezni a területi követeléseiknek, az az argentin-angol érdekellentéteken túlmenően nem csupán az Antarktisz-Szerzodest, de a világbékét is veszélyeztetné. Aligha képzelhető el, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok tétlenül néznék a Déli Sarkvidék birtoklásáért folyó harcot. Pulitzer-díjak Art Buchwald, a Los Angeles Times világhírű politikai tárcaírója kapta meg a legjobb amerikai kommentátoroknak odaítélt Pulitzer-dijat politikai szatíráért. Az irodalmi Pulitzer-diiak egyikét, a legjobb regényért iáró dijat, John Updike nyerte el A nyúl gazdag cimú regényéért. A sajtó kategóriákban két dij iutott a The New York Timesnak. Az egyiket a lap szerkesztőségének ítélték a legszínvonalasabb vezércikk-rovatert, a másikat John Dar- tonnak, a lengyelországi helyzetről közölt, meglehetősen tendenciózus tudósításaiért. A sajtófotósok közül az AP hírügynökség fotósát, Ron Edmond- sot részesítették Pulitzer-dijban a Reagan elnök ellen tavaly márciusban elkövetett merényletről készített fotóiért. Az olvasóközönség érdekeit legjobban szolgáló lapnak iáró dijat a The Detroit News cimu újság kapta, azért a cikksorozatáért, amely leleplezi hogyan titkolja el az amerikai haditengerészet a hadihajókon gyakorivá vált baleseteket és katasztrófákat. A riport kategóriában két katasztrófa- riportert kapott dijat a Kansas Gty Star és a Kansas City Times. Ezek cikkei egy tavalyi szállodatüzröl szóltak. ’---------- - | ( Newyerki magyar hentes j ! TIBOR’S MEAT SPECIALTIES' j (FORMERLY MERTL PORK STORE) j 1508 Second Ave., I NEW YORK, N.Y. 10021 j a 78. és 79. utcák között Tel: RN-4-8292 ! | FRISS HUS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK ! -------------------------------------------------------------1
