Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-22 / 16. szám

Thursday, April 22. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZO 9 Móricz Zsigmond Nem büszke az ember, hanem fáradt. Ha meg fá­radt, akkor nincs kedve még gondolkozni se. Nem­hogy beszélni. Mert nem olyan a fődmunka, mint a kőmívesmunka, amellett lehet egy kicsit ácsorogni. De a fődmunkával sietni kell, mert arra várnak. Az ember osztán azt se tudja, mit csinál, csak húzza az igát. Harangoznak délre. Leül az ember egy kicsit fa­latozni. Megeszi azt a kis kenyeret, hozzá valamit, vagy hagymát, vagy savanyú ugorkát, vagy egy kis szalonnát néha, ha van. Azután elfekszik, és kialussza az órát, ami ebédszünet. Ritka az, hogy még beszél­getéssel is fárassza magát. Mer az is munka, és nem fizetnek érte. De csak az a furcsa, hogy minél nehezebb egy mun­ka, annál kevesebbet lehet keresni vele. Akik már egy kicsit könnyesebb munkát végeznek, azok már is job­ban keresnek. Mennyivel többet keres egy kertészem­ber, aki csak jön, megy, nézi, hogy nő a kalarábé, mint a napszámosa, aki nehéz munkával ássa a föl­det. Osztán ez úgy megy. Aki szegény, szegényül él, aki szegényül él, az csak utolsó munkát kap. Mert nincs kedve a fejével dógozni. Mert aki fárad, az nem bír gondolkozni. Annak csak jár a karja meg a kezébe a szerszám, de nem gondol közbe semmire. Az még azt is nehezen bírja kiszámítani, hogy mennyi jár neki egy napra. De még azt is elfelejti az ember, ha egész nap fődet talicskáz, hogy milyen nap van. Ha az a va­sárnap nem volna, sohase lehetne neki kiszámítani, hogy hány napot dógozott egy héten. Ezér vót a jó, hogy én elmentem Budapestre, és onnan egy kis pénzt tudtam hozni. Ha a nem lett vó- na, abba a hótt szegénységbe, amibe én ősszel belees­tem, soha ki nem másztam vóna. De így vót egy kis tartásom, nem vótam úgy rászorulva, hogy mindennap csak húzzam az igát, mint az ökör, akitől senki se kérdi meg, akar-é, vagy nem, csak hajtják, s neki hall­gatni kell a járomba. Mondták akkor is, hogy a fődet, amit kiástunk, el kell talicskázni, de énnekem már elég vót, nem lehet, mondtam, mert fáér kell menni a salánki erdőre. Igaz is vót. Előtte való este hallottam, hogy fáér mennek, mert másnap, csütörtökön vót a fakiadás, a hitelfa. Hát nekünk is vót Íratva, úgy hogy csak ara­tás után kell fizetni. Elkértem a szekeret, lovakat Moi- zes Pali bátyámtól, és másnap mentem én is az erdőre. Sokan mentünk, szekerek, még kispaládi, nagypaládi meg istvándi szekerek is. Ez jó, az ilyen munka, mert ott mégis pihen az em­ber, míg a szekér rázza. Én nagyon szeretem a szekér­rázást, az úgy helyre zötyögteti az embernek minden csontját, hogy mikor leszállók a szekerbül, akkor aszondom, hogy e jó vót. De nagyon meleg vót. Az ember meg olyan, mint a ló, kívánja a szomjúságba a vízfélét. Télen pájinkát, nyáron meg a sert. Akkor tanítottam meg a botpaládi bírót sert inni. A Klán kocsmán összetanálkoztunk. A botpaládi bíró nagy, derék ember vót. Mindenkinek fizetett egy por- cijó pájinkát. — No, igyál te is. — Bíró úr, én nem vagyok pájinkás. Majd én egy üveg sert iszok. — Sert? Mi az, te mán ijen gusztusos vagy? Sokat nevetett rajtam, má nem tudom, mit mondott, de azt tudom, hogy akkor mondta, hogy „falu bírá- jának, falu bikájának minden szabad”. — Jó ez a ser? — azt mondja, ahogy ittam a jó ha­bos sert.r-j----------------------------------------------— Nekem vót pénzem, azt mondom a kocsmárosnak: — Klán úr, öt üveg sert. Ittunk. Én a magam szakállára rendeltem, pénzem vót a pestibül. — Ej — azt mondja a bíró —, te nem vagy ligeti em­ber, te világlátott vagy. Megkóstolta. Még öt üveggel fizetett. Ezt is kifi­zette, az én rendelkezésemet. Mondtam neki: ne igyon pájinkát nyáron, a csak elkábítja az embert. A ser meg jólesik. — Igazad van, fiam. Nahát, ezt csak arra mondom, hogy milyen kis do­log az, hogy ne igyon nyáron az ember pájinkát, mégis még a botpaládi bíró se tudta. Én se tudtam vóna, ha nem járok Pesten, ott tanultam meg. De hasznát is vettem. Igaz, hogy a ser drágább, nincs is olyan ereje, azér nem szeretik, de mégiscsak az egésség az első. Honnan tudott volna ijeneket Orbán Gyuri, aki sose vót ki a faluból, csak az apjának a pofonjaiból tanult. Nem is nőttek ezek nagyra, mer nagyon gyengén et­tek mind, kivált gyerekkorukba. A kukoricán a disznó meghízik, de az ember elsatnyul. Ezt én jól tudom, nem is szerettem én soha a máiét. Mindig szívesebben megettem én a disznót, aki a kukoricát ette, minthogy én egyem el előle az élelmét. Ezen pedig nincs segítség. Mert ezek a népek olyan buták lesznek osztán, hogy azt el se lehet képzelni. Mikor szombat van, csak jön a fizetés. Hát ne adj is­ten, egész héten nem bírta kiszámítani, hogy neki mi jár. Ha félnap esik az eső, és nem fizetnek, akkor mán teljességgel nem lehet a fejükbe verni, hogy fél nap­számmal kevesebbet kapunk. Mer vagy egész napszám­mal gondol kisebbet, vagy mind az egész hetet akarja. Nagyon rossz vót az, hogy minket az iskolába nem ta­nítottak meg. De az is igaz, hogy még aki tanult is, mán jó tanuló vót, az is, ha szegénységbe marad, akkor éppen olyan buta lesz, mint a többi. FOLYTATJUK INTERNATIONAL Fenntartó Gárda Miklós György naptárok $ 8.- Blasko Helen naptár $ 5.- Paul Vilma $ 20.- Jéhn Ferenc által: Munkás Ott hon & Női Kor $ 100.- naptárokért: Lázár Rebeka $ 4.- Weisz Donka $ 7.- Varga János $ 5.- Jehn Fe­renc $ 10.- Misánszki Erzsébet $ 5.- Szabó Margit $ 5.- Bartha Sámuel $ 5.- Neorcsics Erzsébet $ 6.- Gaal Donka $ 5.- Április 4-i összejövetelen adakoz­tak: Munkás Otthon & Női Kór $ 750 - Bartha Sá­muel & Anna $ 300 - Jehn Ferenc & Flóra $ 200.- Szabó Margit $ 100 - Weinstock Lajos & Rózsi $ 50.- Faragó Margit $ 50.- Bischof József & Gizi $ 40.- Varga János & Erzsébet S 30.- Zala Matild $ 25.- Gaal Donka $ 20.- Galinsky $ 15.- Firestone $ 10.-Berkovitz Gizi $ 15.- Gross Irén $ 10.- Havasi Sándor $ 10.- Misánszki Erzsébet $ 10 - Koós Zoltán $ 10.- Ruby Lajos & Julia $ 10.- Kardos István & Dús $ 10.- Lissik $ 5.- Mira $ 5.- Galuski $ 5.- Barát $ 5.- Blahm Lajos $ 5.- Ida $ 1.- N.N. $ 1.- konyha- bevételből $ 28.85­Fischman Duci & Sam Frankie Markovitz emlékére $ 10.- Mogor Joseph $ 8.- naptár $ 4.- Sislay József & Margó $ 28.- naptar $ 4.- Racz Andrew(CoaldaJe, Alta) naptárok $ 10.- Vincze Dona naptár $ 4.- Albók Ilonka szülei, Albók Janos & Donka emlékére $ 100.- Szabó János naptár $ 3.- Tulák Bálint (To­ronto,Ont.) $ 10.- Kash Frank & Louisa (Islington, Ont.) $ 50.- Yanow Paula naptár $ 25.- Knerly Jo­seph & Matilda naptár $ 5.- Bodnár Joseph (Osoyos B.C.) naptar $ 10.- Alex Novak $ 10.- Paczier Rózsi & Flórian a kampányra $ 200.- Pollack Louis (Win­nipeg,Man.)$ 20.- Wolfgeher L. naptár $ 4.- Gach László naptar $ 5.- Fürst Berta $ 2.- Róth Ernő által:: Toth Betty nővére, Köves Margit emlékére $ 25.- Frankie Markovitz emlékére koszorumegvál- tás: Lustig Paula & Gabi $ 10.- Schwartz Bela & Terus $ 3.­Eugene Leob Lutheran Juliska emlékere $ 10.­Please send me International Swimming and Water Polo 1 year, 4 issues O by ordinary mail 3 12 Q by air mail $ 16 2 years, 8 issues D by ordinary mail 3 23 □ by air mail 331 3 years, 12 issues D by ordinary mail 334 D by air mail S 46 Mr/Mrs Address Country (please use block letters) is the official magazine of FINA AND The colour magazine, distributed^ to all FINA meoiber countries, is quarterly published, in English, Spanish and German, sponsored by TUNGSRAM .Order through: — Zoltán Szilard, 7239 Balboa Boulevard Van Nuys, California, 91406 Telephone: 12131 989-7094________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom