Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-22 / 16. szám
Thursday, April 22. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. EGY VILÁG FÉLNI TANUL Bükkhegyi László a márc. 25-i számban felsorolt néhány szörnyű bűntényt a rengeteg hasonló, Amerikában elkövetettek közül, amelyek odahatnak, hogy az emberek félnek az utcara menni és eltorlaszolják magukat lakásukban (es melyek miatt, uj jelentés szerint, egy városkában elrendeltek, hogy mindenki vásárokon fegyvert). Itt e belső képet kiegészítem a nemzetközivel, a két rész összefügg. A sok politikai-gazdasági válság az egyes országok gazdasági helvzetét rontia es növelve a nyomort, munkanélküliségét, emeli a bűntények számát. A felborulj erkölcsű államok részéről pedig nem lehet békés, józan külpolitikát várni. Egyaránt nó a felelem a belső és a külső veszélyektől. Tapasztalt uiságiro számol azzal, hogy az emberek leginkább a hazai, közvetlen veszélyektől felnek: az erőszaktól, inflációtól, munkanélküliségtől, üzleti bukástól. De az idősebbek átélték, hogyan pusztítottak, el a háborúk egesz országokat es még az USA-ra is (melyet nem támadtak meg) milyen szerencsétlenség volt a DK-Azsiai háború és a fiatalok is tudlak, hogy eletuket a nukleáris háború ve- szelyezteti. De ez még nem elég. Amikor a polgári sajtó túlnyomó része lekicsinvli vagy elhallgatja az egész világ életveszélyét, immár 65 éve beteges fantáziával es megrögzött hazudozással izgatja, rémiti és uszítja a közvéleményt nem létező veszélyekkel, vagy esetleg bizonyos hírek felfuiasaval, amikkel hisztériás félelmet és őrjöngő gyűlöletet keltettek széles tömegekben, fokozták a háborús veszélyt, sőt döntő szerepük volt háborúk kitörésében is. így mar az első világháború végén odahatottak, hogy 14 hatalom támadta meg Oroszországot (a Szovjetuniót), a 'dvérzett, éhező országot, amelv akkor a külvilágra semmi nagyobb veszélyt nem jelenthetett. Ettől kezdve mindmáig minden fasiszta diktátor, kizsákmányoló oligarchia meg akarja menteni a világot a kommunizmustól, ezzel véli igazolni szórnytetteit es megnyitni a gazdagabb kormányok pénztárcáit. Es minden politikai balrafordulas ellen ez a sajtó, ez a rádió, a kommunista Ördögtől való félelmet próbálja növelni. Néhány uiabb példával illusztrálom ezt: Az USA a Vietnam (majd egész Indokina) elleni tamadasat azzal okolta meg, hogy ha a kinai kommunizmust nem szorítják vissza, a kinai flotta nemsokára megjelenik California előtt. Ennél butább gonoszságot nem lehet kitalálni^ de akkor hatott, hogy az USA Közepamerikat a Szovjetunió ellen megmentse es életerdekét, a panamai csatornán at való hajózást biztosítsa, 1954-ben megbuktatta a demokratikus-parlamentáris guatemalai Arbenz-kor- manyt, 28 eve tartó rémuralmat bevezetve ott, 40 évig uralmon tartotta a vérszopo Somoza-családot Nicaraguaban, hamis ervekkel többször megszállva ez országot, miként a Dominikai Köztársaságot is. De a kormánypolitika es a sajtó a legtöbbet rémitette a közvéleményt a kubai veszéllyel, a “domino- elmelettel”, amely szerint egész Latinamerikát megmérgezi Kuba példája és befolyása, mig a déli kontinens az USSR ölébe hull. (Ellenkezőleg: soha anv- nyi katonai diktatúra nincs ott, mint ma.) Még fenyegetőbb domino-ördögót festettek a falra a vietnámi vereség után: Hanoi imperializmusa veszélyezteti az egész Távol—Keletet! Az elpusztított, éhező Hanoi-e! Ennek is az ellenkezője következett A 46.238 tonna sűlyű Titanic maradványainak felszínre hozasa szinte mar a katasztrófa másnapjától foglalkoztatja a szakértőket és a laikusokat. (Ez utóbbiak közé főként az érdeklődő és képzeletgazdag kincskeresőket számíthatjuk. Hiteles adatok ugyan nem állnak rendelkezésre arról, hogy milyen értékek szunnyadnak a mélyben, de a hajó páncélszekrényei mintegy kétszáz letétet őriztek, a leggazdagabb utasok értékcsomagjait. Szállított a Titanic aranyrudakat is. Az összsúlyt 700 kilogrammra becsülik és az eredeti jegyzékekben szerepelt egy olyan gyémántokat tartalmazó küldemény, amelyet a gyémántcsiszolók központjából, Amszterdamból adtak fel a leghíresebb New York-i ékszerészek címere. Az egyedi darabok közül Lady Astor nevezetes kék gyémántjait tartják legfigyelemreméltóbbnak a Titanic hullamsirraktaraban. Korábbi becslesek tizennégymillió dollárban állapították meg e széfek tartalmának értékét, de a jelenlegi árfolya- mokat tekintve jóval magasabb lehet ez a végösszeg.) A munkát a jól ismert és számtalan könyvben, tanulmányban szereplő koordináták alapján kezdtek meg: az északi szélesség 4L foka és 46»perce, illetve a nyugati hosszúság 50. foka es 14.perce szerepelt az utolsó vészjelzésekben megadott adatok között. Igaz, maga a süllyedés négy órával ezután következett be és az óceán azokban az órákban rendkívül viharos volt, tehát elképzelhető, hogy a hajó a nyugtalan tengerben továbbsodródott. A Fay végül is 640 merföldnyire Uj-Foundland partjaitól végezte munkáját, ahol a mélységet 3700-4000 méter köze teszik» Magyar feltalálók is jelentkeztek, tervük lényege, hogy az óceán mélyén elektrólizissel a szétbontott tengervízből biztosítsák a felhajtóerőt. Úgy tűnik, hogy mindez csak elvileg hoz közelebb a lehetséges megoldásokhoz — a szakértők többsége nem tartja reálisnak a kiemelest a jelenlegi technikai es anyagi adottságok figyelembevételével. be: az ASEAN-államok Vietnám-ellenes szövetsége és Kina támadása. No meg a tömeggyilkos, Hanoiellenes Pol Pót banda vérengzése Kambodzsában. Meg súlyosabb veszélyekre készítették elő a közönséget Európából. A deleuropai diktatúrák megbuktak Portugáliában, Spanyol- és Görögországban. Itt is mindenütt kommunista uralmat jósoltak, amely elzárja a Földközi-tengert az USA elöl és veszélyezteti az arab olaj útját. Francia- és Olaszországból is bajok fenyegettek: a kommunista pártok erősödtek, mi lesz, ha a kormányokba kerülnek? Nos, Itáliában erről szó sem volt, a francia párt ugyan bekerült a kormányba, de közben meggyengült. Vegyük mindehhez “a szovjet flotta veszélyét”, nukleáris fegyvereinek “fölényét”: hová forduljon a ki- vülről-belülröl fenyegetett, támadott, szorongatott amerikai polgár védelemért? PÁRIZS. Carlos Rafael Rodriguez, Kuba alelnóke Franciaország fővárosában folytat tárgyalásokat a két ország közti viszony kimélyitésér’ól es megszilárdításáról. A TITANIC KINCSEI E hő 15-én volt a 70. évfordulója a Titanic elsüllyedésének Jack Grimmnek, a vállalkozó kedvű sokszoros texasi olajmilliomosnak harmadik dobasa sem sikerült. Legalábbis, gondosan kimunkált terve egyelőre nem vezethetett eredményre. Grimm, akinek petrodollárjaiból bőven jut költséges passziókra, először Noé barkáját kivanta megtalálni, valahol az Ararat hegységben. Miután nem bukkant semmiféle nyomra, Nessie-t vette űzőbe, a legkorszerűbb tudományos-technikai eszközökkel szerette volna megtalálni a szörnyet a skóciai Loch Ness-tavában. A meg- találhatatlan csodalény azonban éppen tavon kívül tartózkodhatott az expedíció időpontjában. A Dallas Herald cikkírója ekkor némi iróniával azt tanácsolta Grimm-nek, hogy próbába a yetit, a Himalája havasi emberet elökeriteni. Grimm azonban hű maradt a vizek kutatási területeihez es látszólag elérhetőbb célt tűzött maga elé: az 1912 áprilisában tragikus szerencsétlenseg következteben elsüllyedt Titanic roncsainak kiemelését. A KÉK GYÉMÁNTOK A teljes vonal a megtett utat a szaggatott vonal a tervezett befejező szakaszt jelöli. A Titanic a kereszttel jelzett ponton ütközött a jéghegynek. A kézzelfogható kincsleleteken tül egy sikeres Titanic-expedició sok más előnnyel és haszonnal is jarhatna: alkalmat adna különböző melytengeri eszközök es műszerek tovább fejlesztésére, a mélyből történő hajótest kiemelések módszerének kidolgozására és tökeletesitésere, de hírverésnek sem lenne utolsó, gondolván a televíziós kamerák, a külontu- dósitok seregenek jelenlétére. (Jo sajtója lehetett Grimmnek is, amikor a H J.W. Fay nevű kutato- hajon 1980. julius 22-én először indult el a Titanic felkutatására.) ■ $ 4.60 | a 10.— 3.30 | 12.— a I A nő a pokolban is az űr $ 9.— Pók 1 2 — á édesanyánk Ö $ 9 — Hárman egymás $ Kapható: 9.- j I PÜSKI - CORVIN S Hungarian Books & Records. 1590 2nd. Ave. New York N.Y. 10028 9 Telefon: 212-879-8893
