Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-15 / 15. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 15. 1982. I MAGYAR TÁRSASKÖR 130 E 16th Street, NEW YORK, N.Y. 10003 Április 24. szombat d.e. 11 ó. Lusztig Imre előadása Október 17. A Sajtó 80. jubileumi koncertje November 14. Karácsonyi bazar OSCAR DÍJAS A MEPHISTO A SZAKSZERVEZETEK VILÁGKONGRESSZUSÁRÓL számol be LUSZTIG IMRE Szombaton 1982-április 24-en, délelőtt 11 órakor 130 East 16th Street New York, N.Y. az epulet első emeleti gy'űléstermében. Lunchot szolgálunk fel. Belépés díjtalan. Izelitót adott Lusztig munkástárs a nemzetközi fontosságú Összejövetelről a márciusi banketten el' hangzott beszédében. Akik eljönnek erre az érde­kesnek Ígérkező összejövetelre, nemcsak a Kong­resszusról kapnak részletes jelentest, hanem Lusztig munkástars kubai élménveiról is. SIKERES BAZAR NEW YORKBAN 1 i , , Április 4-en nagy sikerrel zajlott le sajtobazarunk. Már kora reggel ott voltak a Robert Wagner Jr. High - schoolban hűséges segítőink, akik előkészítették az asztalokat és a konyhát. Az érdeklődök mar korán tömegesen jöttek és délután 4 óráig nagy volt a forgalom A piegjelentek közül jónéhányan előfizettek a Magyar Szót. Bősé­ges választék volt magyar blúzokban, hímzésekben es sokféle ajándéktargyakban. Az asztaloknál segédkeztek: Fay Deák, Lusztig Rózsi, Flecker Annus, Dattler Bözsi es Lajos, Iván Lajos, Muriéi, Gamauf Terus és Guszti/.Krausz Rózsii Vágó Klári, Friedman Margit, Fodor Vera, Gross Paula es Grace. A konyhánál: Winter Erzsi es Gyula, Iván Marika^ Mary, Fodor Árpád, Fishman Duci, Vágó Oszkár es Lea. Süteményeket kaptunk a kővetkezőktől: Hel- dakek, Vágóék, Gamaufek, Gross Paula, Fishman Duci, Muriéi, Fay Deák. Köszönet Wintereknek a jóízű kenyér szállításáért. Köszönet Marynek, aki most először segített bazárunkon. Bazártargyakat hoztak: Dattler Bozsi, Fay Deák, Fishman Duci Vágó Klári. Köszönet mindenkinek, aki munkajavai hozzájá­rult bazárunk nagy sikeréhez. A Bazár bevétele 3.000 dollár volt. ~ RJÉSZVETNYTLATKO Z AT Őszinte részvétünkét küldjük Markovits Dúsnak es Ferinek szeretett fiuk elvesztése alkalmával. Vágó Klári és Oszkár MEGEMLÉKEZÉSEK Szeretettel emlékezünk meg drága halottunkról, Gamauf Irénről, aki 1966 április 21-én hunyta le sze mét örökre. Emlékét megőrizzük. Gusztáv, Terus es a gyerekek, Flushing, N.Y. Szeretettel gondolok drága ferjemre, Miklósra,aki 1959 októberében hagyott itt örökre. Emléket meg­őrzőm, amig elek. Riesz Viktoria, Long Island City, NY. Szeretettel gondolok draga felesegemre, Jolánra, aki 1974. április 10-en elhunyt. Emlékét megőrzőm, amig élek. ( Szimcsák András New Jersey Már több «mint kétórája tartott Hollywood es az amerikai teve évi nagy parádéja a Los Angeles-i “Musik Centerében, amikor Ornella Muti olasz filmszineszno tarsaságaban a színpadra lepett Jack Valenti, az Amerikai Filmegyesület elnöke, hogy at- adia a legjobb külföldi (nem angol nyelvű) filmnek járó aranyozott Oscar-szobrocskat, hivatalos névén a Filmakadémia dijat. Japan, lengyel, svájci, olasz es magyar film volt jelölt a díjra, az egyiknek a cime lapult a nagypecsétes borítékban, amelyet a másik két tucattal hadititokként őriztek hétfő estig. Az Oscar dii nyerteset a Filmakadémia 3800 tagianak szavazata határozza meg. A díjkiosztás előtt Hollywood a holtbiztos érte­sülések városa, s igy sokan eleve a politikailag “ak­tuális” lengyel filmnek, Andrej Wajda még novem­berben ajánlott Vasemberének adták oda a legjobb külföldi dijat. Csak néhány kritikus jegyezte meg, hogy amennyiben a művészi érték befolyásolja a voksolókat,akkor Szabó István Mephisto-janak,vagv Francesco Rosi Három fivérének lehet eselye. így aztan érthető volt a teremből felhangzó hatalmas “csatakiáltás” , amikor Valenti feltepte a borítékot és közölte: “A győztes a Mephisto.” S már rohant is a színpadra az örömtől szinte kábult Szabó István, hogy odaérve felkiáltson: “Nagyon egyedül vagyok, Brandauer, gyere ide.” S amikor a nagyszerű fősze­replő, Klaus Maria Brandauer is felszaladt a pódium­ra, ritka jelenet következett, amelynek láttán meg hangosabb lett a szmókingos, estélviruhas közönség tapsa: a magyar rendező és az osztrák színész egy­mást ölelve ugrabugrált lelkesültsegében. Atveve az Oscar-szobrocskát, Szabó István a szo­kásnak megfelelően megköszönte segítőtársai mun­káját, és igy sorra hangzottak el az amerikai fülek­nek bizony furcsa nevek: Lajos Koltai, Peter Dobai, Ddikó Bánsági, József Marx. Március 21-én mutat­ták be néhány nagyvárosban és ott is csak egv-egy moziban a Mephisto német nvelvü, angol feliratos változatát, amelvről azt irta a Newhouse ujsághálo- zat kritikusa, hogy “messze a legjobb film az Oscar- dijra.” Szabó István már a tavalyi eselvesek között is szerepelt. “Bizalom“ cimü filmje akkor nem került a “legjobb külföldi filmet” megillető első helyre, Szabó István csupán a négy helyezett között szerepelt. Szabó István, a ‘Mephisto” rendezője 1961-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát és már első filmjével (“Koncert”) is jelentős nemzet­közi sikereket aratott. Két évvel később a “Te” ci­mü rövidfilmjével Cannesban diplomát nyert,'Tour-. ban nagydiiat/ San Franciscóban pedig a legjobb forgatókönyv diját kapta meg. Az “Apa” cimü já­tékfilmjével 1967-ben a moszkvai nemzetközi film- fesztivál nagydiját szerezte meg. 1970-ben a “Szerel­mesfilm” cimü alkotása a velencei filmfesztiválon keltett érdeklődést. “Tűzoltó utca 25” cimü filmjével Locarnoban nagydijat szerzett (1974), a “Bizalom” cimü játék­filmjével pedig Nyugat-Berlin-ból Ezüst Oroszlán dijat hozott haza (1979). E sikersorozat betetőzése a “Mephisto” amellyel Szabó István a világ legjobb rendezői sorába került. The Silence, by Lily Gluck Lerner, with Sandra Lee Stuart. Kiadó: Lyle Stuart, Secaucus, N.J. Ara $ 10.95. 190 oldal. Egy 16 eves fiatal leanv kálváriáját ismerjük meg ebből az érdekes, iol megirt könyvből. Lily Gluck Tolcsván született, nagy család sarjaként, szép gyer­mekkora volt, de amikor serdülő korba ért, a tolcs- vai és az egész magy arországi zsidóságot katasztró­fába sodorta a hitlerizmus. Családiával elhurcoljak Németországba, Auschwitzba,ahol majdnem elhagy­ja szokásos optimizmusa. Szerencsés körülmény foly­tan nem szakadt el testvérétől és ez segítette mind­kettőjüket az életben maradáshoz. Mrs. Lerner fontosnak találta, hogy a jövő gene­rációk részere megörökítse ezeket a szörnyű eveket, mert rövidesen mar nem lesznek oh mok, akik a holokausztot átélték. A felszabadulás utáni élmények igen izgalmas ré­szei a könyvnek. Majd Amerikába érkezésének első küzdelmes eveit, házasságát es végül férjének, Har- rynek ugyancsak izgalmakkal es harcokkal teli éle­tét ismerteti az olvasóval. Mrs. lerner könyve ki­emelkedő alkotasa a holokauszt-irodalomnak. Fe­ledhetetlen, megrendítő élmeny annak olvasása. C. R. ’----------------------------------------------------------------j ( Newyorki magyar hentes | IriBOR’S MEAT SPECIALTIES] I (FORMERLY MERTL PORK STORE) . ! I 1508 Second Ave., I NEW YORK, N.Y. 10021 . , " I a 78. és 79. utcák között Tel: RH-4-8292 ! | FRISS HUS; HURKA ÉS FELVÁGOTTAK v !

Next

/
Oldalképek
Tartalom