Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-14 / 2. szám

Thursday, Jan. 14. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZÓ NÉPSZERŰTLEN POL ITIKA Egyuj középamerikai állam A Guatemalaval szom­szédos Belize a kis kö- zep-amerikai országok­nak is legkisebbike: 23 ezer négyzetkilométer­nyi területen mintegy' 150 ezer lakos él. Föld­jén valamikor a maya indiánok laktak, s az ö leszármazottaik alkot-1 iák a mai lakosság csak-; nem 20 százalékát. Aj többiek az egykori rab-; szolgaként betelepített' afrikaiakból, meszticekböl, kreolokból és karibiak­ból kerülnek ki. A kis karibi ország egvébként is változatos törté­netének emlekezetes eseménye volt, amikor a XVII. században a jórészt spanyolok által megszállt orszá­got elozönlötték a brit kalózok, s egeszen a guate- malai határig hatolva, ültetvényeket létesítettek, és néger rabszolgákat telepítettek be. A spanyolok kénytelenek voltak elismerni a brit fennhatóságot, bár hivatalosan csak 1862-ben lett a terület Brit- Honduras. Guatemala viszont abban az időben — vagyis a múlt század közepén — már igényt tartott a szom­szédos ország földjére. Különösen vonzotta az a le­hetőség, hogy általa határai két óceán vizéig terjed­hetnek ki. 1963. julius 24-én Guatemala megszakí­totta diplomáciai kapcsolatait Nagy-Britanniával, tiltakozásul az ellen, hogy a gyarmatbirodalom bomlása során London önkormányzati statust adott Belizenek. A konfliktus azóta sem oldodott fel, s Guatemala az elmúlt években többször is összevonta csapatait a két ország határán, továbbá rendszeresen boikottalta a békés rendezésre irányidó nemzetközi kísérleteket. Annak ellenére, hogy igeretet kapott arra, hogy Belize folyosót biztosit számára a tengerhez, belizei kikötőket hasznaihat, sót bizonvos körülmények között az olaikitermelésben is részt vehetett volna. Guatemalát azonban mindez nem elégítette ki, a ió washingtoni kapcsolatairól közismert, szélsőségesen jobboldali kormány az olajban gazdag Belize egé­szet szeretné bekebelezni. Seres Attila Jean Jaurés-t, a francia szocialisták vezérét, há­ború-ellenes politikája miatt 1914. julius 31-en meg­gyilkolták. Másnap kitört a világháború. A nagy né­met szocialista párt kévés kivétellel (mint Lieb­knecht) resztvett a háború dicsőítésében, amit ők, az egesz nemet neppel, drágán fizettek meg. Minden nemzetnek vannak példái, amelyek mu­tatják, hogy egy törpe kisebbségnek, sőt egy egyén­nek is igaza lehet a nagy többséggel, a hatalommal szemben. Karolyi Mihályt, békepolitikaja miatt,áru­lással vádolták, csak a második háború után ismerték el igazat. Az USA-ban Gruenther szenátor egyedid szavazott az ellen, hogy egy hazugság miatt (amely szerint a tonkini öbölben vietnámi hajók megtámad­tak az amerikai flottat) az USA kiterjessze a hábo­rút. Nixont óriási többséggel választották meg... és mi lett ebből? Demokráciában a többség akarata érvényesül, ezert néha kockázatos, sót lehetetlen a kisebbség álláspontját hirdetni. Aki például Európában most a lengyel láz ellen szól, ha engedik, vadaknak teszi ki magát. De e lap olvasói megszoktak, hogy vélemé­nyük szembenall a többségevei. Láthatták, hogy utólag többnyire nekünk volt igazunk. ''lost is szem­ben állunk, amikor példátlan erővel hangzik a fel­háborodás a lengyel szükségállapot és a lengyel se­gítő akció kérdésében. Mi szembenáliunk minden parancsuralommal (nem csak a lengyellel) es kívánjuk a szükólkődök segiteset. De mi nem felejtjük el, hogy a legtöbb diktátor vagy junta nagy vérengzés árán került ura­lomra. Mi nem felejtjük el, hogy számos jobboldali dik­tatúra az USA jóakaratát élvezte mindvégig és ezért az európai és északamerikai országok politikusai, irói és sajtója nem támadta őket oly hevesen, mint most Jaruzelszkit. A perzsa sah, a Nicaragua-i So­moza, Batista, Menderes, Salazar Franco, Pinochet, Papadopulos, Videla, Banzer, Stroessner, Suharto, Singman Rhee, Nuri, Ibanez, Nimeiri, stb. — egyesek nevét 10.000, némelyikét 100.000 áldozat vére szennyezi be — többnyire az USA (es más nyugati hatalmak) jóakaratát, sőt segítségét élvezték. Nem volt a sajtóban századannyi felháborodás, mint most Jaruzelszld ellen, amikor Indonéziában egy millió embert öltek meg kommunizmus vádja miatt, ami­kor délafrikai rendőrök 600 fekete gyermeket öl­tek meg. Es még komoly tiltakozás sem volt az el­len, hogy Hitler mellett a történelem legaljasabb tömeggyilkosát,Pol Potot az Egyesült Nemzetekben Kambodzsa követének ismerték el — ahonnan pedig ez a szörnyeteg már elmenekült. Nyilván elég ennyi — pedig többet is mondhatnék,- annak bizonyításá­ra, hogy nem a humanitás hajtja a politikusokat, írókat, tudósokat, amikor tulorditják egymást Ja- ruzelszki gyalázásábán. Ez a koncentrált támadás nem korlátozódik Len­gyelországra. Folyik a sajtooffenziva Castro ellen is, akitol már 20 eve egesz Delamerikat és Afrikát feltik l , , t T , / es a kétmilliós ország feje, Kadaffi ellen, akit állandó­an azzal vádolnák, hogy meg akarja oletni Reagant es mas országok államfőit. Annak a CIA-nak vannak erről állítólag bizonyítékai, amely nem cáfolta meg, hogy Vietnámban 37.000 polgárt öle tett meg (Phőnix-akció) és Castro ellen több gyilkos tervet szott. De most már olyan hangulatot teremtett az uszítás, hogy nagyon kevés iro meri megírni, amit en itt írtam es oly kevés hírlap merné azt közölni, hogy a súlyosabb összecsapás ellen mind nehezebb harcolni. JERUZSÁLEM. Az izraeli kormány 260 millió dol­lárt irányzott elő azon telepesek kártérítésére, akik­nek ott kell hagyniuk a Sinai-felsziget északi részét, melyet a Camp David Egyezmény szerint at kell adni Egyiptomnak áprilisban. A telepesek nagy részé elégedetlen a kormány ja­vaslatával. Ha a kormány nem hajlandó “méltanvos- sabb” javaslattal előállni, akkor “keszek vagyunk fegyverrel ellenállni telepeink védelmére,” — mond­jak a telepesek. 5 Kuwait qazdasáqpolitikáia — zését ezen a területen, mert minket senki sen fenye­get”, mondotta a külügyminiszter Sabah Ahmad Jabir al-Saban, aki úgy nyilatkozott, hogy “szíve­sen latna ’’ minden igyekezetei a Szovjetunió részé­ről az arab-izraeli konfliktus megoldására. Reményé­nek adott kifejezést, Hogy a többi Perzsa-öbölbeli országok is hamarosan normális kapcsolatokat terem­tenek a szovjettel. Mint a dolláralapú legnagyobb összegek befekte­tőjét, Mr. al-Hamad pénzügyminisztert különösen érdekli a Reagan-kormány pénzügyi politikájának sikere vagy kudarca. A serkentő adóleszallitások és leszűkített pénzügyi kiadások politikájának sikeres kimenetelében jelenleg erősen kételkedik. “Varjuk, hogy valami csoda történjen”, mondja. Jellegzetes óvatossággal tekint a Reagan-politikára. Az olajbevételben sokmilliárd dollárral rendelke­ző Kuwait a világpolitikában es befektetésben az óvatos utat követi. Az ország kormányát józan, • praktikus meggondolások irányítják. Abdlatif al-Hamad, az uj pénzügyi és tervezési miniszter úgy nyilatkozott, hogy az iráni vagyon lefoglalása a túszok ügyevei kapcsolatban sokkal jobban megingatta a bizalmat az USA szavahihető­ségében, mint ahogyan az amerikai politikai es pénz­ügyi vezetők gondolják Ez a lépés figyelmezteti az olajtermelő országokat, hogy legyenek nagyon óva­tosak a nyugattal való üzletkötesekbenV A pénzügyminiszter nézete bizonyos dilemmákat teremt. Mr. al-Hamad maga ellenőrzi az ország kb. 70 milliard dolláros befektetéseit. Habar a kuwaiti- ak nem bíznak már teljesen az USA gazdasági es kül­politikájában, ugyanakkor tudjak, hogy rezervajuk ügyeiben a dollártol és a dollar által dominált nem­zetközi pénzügyi rendszertől függnek. Kuwait be­fektetései dolláralapokon nyugszanak, mivel az ela­dott olajukért dollárban kapják a fizetést. Kuwait ’ pénzügyi politikáját józansággal mindig a valtozo körülményekhez illeszti. Az alsó Perzsa-öböl sejksegei közül Kuwait az egyetlen, amely a hatvanas evek elejetöl kezdve dip­lomáciai összeköttetést tartott fenn a Szovjetunióval es ugyanezt tanácsolja deli szomszédjának, Szaud- Arábiának. “Ellenzem minden külföldi erő elhelye­-------------------------------------------------------^ I Newyorki Magyar hentes j iTIBOR? MEAT SPECIALTIES' j (FORMERLY MERTL PORK STORE) - | | 1508 Secead Ave., j NEW YORK, N.Y. 10021 | a 78. es 79. utcák között Tel: RN -4-8292 ! ) FRISS HUS; HURKA ÉS FELVÁGOTTÁ! !-----------------------------------------------------------1

Next

/
Oldalképek
Tartalom