Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)

1982-03-11 / 10. szám

Thursday, March 11. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Hamburg repülőtérén egy kerékpáros egy óra hosszat megakadályozta a légiforgalmat. Biciklijével ide-oda cirkált a kifutópályán, s igy a torony egy gepnek sem adhatta meg a fel- vagy leszállási enge­délyt. A franciák és a japánok után az Egyesült Államok is készül a szuperexpressz megepitésere. Las Vegas és Los Angeles kozott közlekedik majd mintegy 250 kilométeres óránkénti sebesseggel. • , Cordouan kikötőjében áll Európa legrégibb és legszebb világítótornya. A XVI. században építet­ték, s régen ezzel vezették be a hajókat. A mai tech­nika feleslegessé tette. Gondolkodnak rajta, mi le­gyen a sorsa? Építsenek belőle luxusszállodát, mo­nostort vagy rádióállomást? • Megszületett a legújabb Rolls-Royce gépkocsi, a Silver Spirit, amelyet potom 100 ezer dollárért árusítanak. Télen kegyetlenül fázik a motorkerékpárosok ke­ze. Gyakran odafagy a kormányhoz. Ezért Antoine Vela azt a javaslatot terjesztette elő, hogy elemmel fűthető szálakat vezessenek a kormányba. így fa­gyos időben is vigan lehet motorozni. Hacsak a szél nem dermeszti meg a bátrakat. A nigériai Kadunában a rendőrség kénytelen volt megerősíteni őrjáratait, amikor a helyi prostituál­tak szervezete “ingyen fogyasztási napot” hirdetett meg? nehogy a tisztesseges asszonyok is félreértés áldozatai legyenek az “ingyenes szolgáltatás” hírére a városba özönlő férfiaknak. SAJTÓSZABADSÁG! Az UNESCO (az Egyesült Nemzetek művelődési szervezete) közgyűlésein nagy viták hangzottak el a nemzetközi hírszolgálatról. Ennek döntő szerepe van a sajtó és a rádió — TV ellátásában hírekkel és hírmagyarázatokkal, befolyásolja a világ és az egyes országok közvéleményét és politikáját; bizonyos mértékben a szocialista országokét is. E munkát egy oligopolium (kevesek hatalma) végzi, főleg az USA Associated Press-é (amibe bele­olvadt az United Press), az angol Reuter és a fran­cia AFP. A vezető angolszász lapoknak is van nem­zetközi hírszolgálatuk. Ezek persze a maguk orszá­gának (illetve a vezető rétegeknek) és saját maguk­nak az érdekeit nezik elsősorban, erősen befolyásol­ták a két világháború kimenetelét is. Mivel az Egyesült Nemzetekben a nagyszámú sze­gényebb országoké a szótöbbség, elérték, hogy az UN támogassa őket sajat, független nemzetközi hír- szolgálatuk szervezésében; ugyancsak hajlandónak mutatkozott az UNESCO egy nemzetközi egyez­mény megalkotására is, amely felügyelne a nemzet­közi hírszolgálat tárgyilagosságára. A gazdagabb országok es sajtójuk, elektromos berendezéseik — radio, TV, az u.n. “média” — tiltakozott ez ellen a sajtószabadság, független sajtó és hírszolgálat ne­vében, a szólásszabadság védelmében. Szerintük, ezeknek maguknak kell dönteniük arról, mit közöl­nek, es befolyásukra e javaslatok megvalósitásat egyelőre elhalasztották. De e kérdésben hasonló ellentet van az egyes or­szágokon belül is. A sajtó függetlenségéről könyv­tárakra menő könyveket és cikkeket Írtak, amelyek ezerszer kifejtettek, hogy ha elérhető az államhata­lomtol való függetlenség, ez sokkal kevesbe lehetsé­ges a gazdasági — u.n. kapitalista — erőkkel szem­ben. A műveltebb kapitalista országokban meg van­nak valóban független folyóiratok — ha a szükséges pénzt meg tudják szerezni de legtöbbjük példány­szama elenyésző a napilapokéval szemben, és — kü­lönösen az USA-ban — a rádió es a TV — mint min­denki tudja — teljesen az üzleti érdekektől függ. Ott, ahol legjobban meg voltak szervezve, mint Angliában, a Labour Party egyetlen napilapja is megszűnt, a mai Németországban (Nyugat) lapjaik nem versenyezhetnek a kapitalista tömeglapokkal. A radio es a TV sok helyütt az államé, vagy annak engedelyevel működik, de az államhatalom is, a leg­több országban, elsősorban a gazdasági vezetők ke­zében van. A fő magyarázat pedig az, hogy a lapok es a “media” a hirdetésekből él és nem szállhat szembe a kapitalista hirdetőkkel. így még u.n. baloldali és szocialista kormányok és pártok vezetőinek is tekintettel kell lenniük, ha választóikat nem akarják elveszteni, az egyoldalúan befolyásolt olvasókra és hallgatókra, s különösen nagyobb, drámaibb esemenyeknel a sajat meggyőző­désük és legjobb tudásuk ellenére kell nyilatkozniok. Emlékezetes, hogy az 1956-os budapesti események­kel kapcsolatban az odasereglett ezer újságíró és fil­mes nem elégedett meg a tragikus hirek tudósításá­val, hanem képtelen hazugságokkal árasztotta el a világot, amik ellen az igazságot keresőknek lehetet­len volt a nyilvánosság előtt tiltakozniuk. És ma, a lengyel válság hónapjaiban, szintén nem elegednek meg a jogos bírálattal, hanem valósaggal lazba hoz­tak a “szabad” világot, a Lengyelorszagenal ezer­szer tragikusabb és gonoszabb akciók teljes elhall­gatásával és a lengyel kormány elleni legképtelenebb rágalmak hirdetésével, megfertőzvén a “szabad” vi­lág intelligenciájának jelentékeny részét is. így mind­ezektől nem várható, hogy e válság igazságos es ész­szerű megoldásában közreműködjenek. A józan meg­oldás az imperialista hadkeverés elleni küzdelem sikerétől is függ. Van-e rá remény — ki tudja? Uj foglalkozási ágat nyitott meg a férfiak előtt a francia minisztertanács uj határozata. Férfiak is je­lentkezhetnek a bábaképzö tanfolyamra, es ok is űzhetik ezt a foglalkozást, amelyet eddig csak nők­nek tartottak fenn. A határozat ellen csak a szülész­nők tiltakoztak, akik féltik egzisztenciájukat. • A Le Matin Magazine arról ir, hogy eladó sziget van a tengereken: a Fidzsi-szigetektŐl Görögorszá­gig, Kanadától Franciaországig 300 sziget var gazda­ra. A Tahiti melletti Tupay Island nemigen kapós, mert lassan babonásan rossz hire lesz: az itt töltött mézeshetek után egyre-másra bomlottak fel a házas­ságok. Brigitte Bardot-e Gunther Sachsszal éppúgy, mint a monacói hercegnőé, Carolin-e férjével, Phi­lippe Junot-val. A nők részaránya a világ népességében a követke­ző évtizedekben tovább növekszik, szovjet kutatók becslése szerint. A demográfiai statisztikák mar a hetvenes évek végén jelezték, hogy a világ egyes te­rületein észrevehetően túlsúlyban vannak a nők. A Szovjetunióban 1979-ben 17.6 millió volt a “fer- fihiány”, Európában — a Szovjetunió nélkül — 12.9 millióval volt kevesebb férfi, mint nő, Elég kicsi a férfilakosság részaránya az USA-ban es Japánban is. Kínában és a dél-ázsiai országokban ezzel szemben több a férfi, mint a nő. Kisért a műit Tizenöt filozófiai, jogi és orvosdoktor aláírásával nyilatkozat jelent meg Nyugat-Németországban. Professzorok keresetlen szavakkal, nyíltan, a náci múltra emlékeztető érzelmeket fejeztek ki benne, kijelentve: “Nagy aggodalommal tekintjük a német nép alaásását több millió külföldinek és családtag­jaiknak jelenlétével, miáltal anyanyelvűnk, kultú­ránk és nemzeti jellegünk megváltozik.” A német nép jövőjére, jólétére, biológiai és né­pességi számarányara utalva, a professzorok azt a következtetest vonták le, hogy ha a Ny.Németor­szágban élő külföldi munkások visszamennének ha­zájukba, az “a szövetségi köztársaságnak nemcsak társadalmilag, de ekológiailag is elonyere valna.” Ez a nyilatkozat csak egyik megnyilvánulása a NSZK-ban egyre jobban felbukkanó ellenséges ér­zéseknek az ott dolgozó külföldiekkel szemben. A ny.nemet gazdasag virágzása idejen ezrével tobo­roztak külföldről munkásokat és 1964-ben, amikor a milliomodik munkás Bonnba erkezett, hivatalosan fogadták, virágokkal várták es ingyen motorkerék­párt adtak neki. Most, a rossz gazdasági viszonvok közepette minden megváltozott. A reakciós es neo­náci pártok szítják az ellensegeskedésl a külföldiek­kel szemben, s felelevenítik a náci fajelmeletet. A valóság az, hogy a külföldiek a legnehezebb mun­kát végzik, amit németek nem akarnak elvállalni. A Ruhr-vidék szénbányáiban, ahol a török munkások aránya 25 %, a Gelsenkirchen-i hatóságok szerint bármikor lehet a bányákban munkát kapni, de a nemetek nem vállalják. A Bonn-i kormány —bár elismeri, hogy Francia- országban, Belgiumban és Svájcban, ahol nagvobb arányú a külföldi munkások száma - nem viseltet­nek irántuk ellenséges érzelmekkel » meg akarja ne­hezíteni a bevándorlást azaltal, hogy szigorítja a családtagok behozatalát. BRÜSSZEL. Belgiumban a munkanélküliség 10.9 százalékra emelkedett.-----------------------------------------------------------­I Newyorki magyar hentes j iTIBOR’S MŰT SPECIALTIES' { (FORMERLY MERTL PORK STORE) _ | I 1508 Second Ave., j NEW YORK, N.Y. 10021 I a 78. és 79. utcák között Tel: RN*4-8292 . | FRISS HÚS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK ! i­----------------------------------------------------• J

Next

/
Oldalképek
Tartalom