Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-08-27 / 32. szám

Uj tárgyalásokat javasolnak Marri Henschler, a legiirányitók nemzetkö- zi szervezetének — International Federation of Air Traffic Controllers Association — elnöke az USA közlekedési miniszteréhez,Drew Lewis- hez intézett átiratában ismételten kérte, hogy tárgyalások utján vessenek veget az amerikai legiirányitók sztrájkjának. Drew Lewis a Meet the Press téve műsoron visszautasította Henschler javaslatát, de haj­landónak mutatkozott meghallgatni vélemé­nyét. Noha a nemzetközi legiirányitók szervezete nem hozott döntést szolidaritási lépésekre es újabb kísérletet tett a sztrájk békés felszámo­lására, valószínű, hogyha e törekvésük nem si­kerül, akcióba lépnek amerikai társaik támo­gatására. A nemzetközi legiirányitók Amszterdamban tartott kepnapos ülésen ismét megállapítottak, Robert E. Meyer, az amerikai légiirányitók szervezetének alelnóke jelentése alapján, hogy a sztrájkolókat helyettesítő személyzet képte­len a légijáratok biztonságát lehetővé tenni. Bajban a Saving & Loan A Newsweek augusztus 31-i számában elgon­dolkoztató jelentés van az amerikai közgazda­ság egyik legfontosabb intézményé, a takarek- és kölcsönző társaságok (Savings & Loan Asso­ciations) válságos helyzetéről. A jelentés sze­rint az ország 4700 ilyen jellegű bankjának 80 százaléka sulvos anvagi gondokkal küzd, leg­többjük veszteségre (deficit) dolgozik. Egy- harmaduk a tönk szélén áll,olyannyira, hogy a múlt héten a Federal Reserve Bank megkezd­te számukra sürgősségi kölcsönök folyósítását. 17%-os jelzalogkölcsön-kamatok, az ingatlan­értekek kezdődő hanyatlása mellett az össze­omlás veszélye egyre nagyobb, különösen olyan vidékeken, ahol túlzásba vitték az ingatlanok­kal való spekulációt. Ha ez a helyzet igy marad meg 90 napig, je­lentette ki egy Marin megyei (California) bank­tisztviselő, sok ember fogé környéken tönkre­menni, köztük jómagam is. Reagan fejtetőre állított pénzpolitikája nem­csak a kis pénzkólcsonzó intézeteket sújtja, hanem a közepes nagyságuakat is, es rajtuk kí­vül olyan iparágakat, mint az autógyártás. Az utóbbi két evben 2279 autókereskedő csukta be a boltot. Az ingatlanforgalmi ügynökök tár sulata 70 ezer tagot vesztett az utóbbi három év folyamán. Elsősorban két üzletág virágzik: az olajfúró- j gép gvartasa és muníció, hadifelszerelési gyár­rak, jegyzi meg a Newsweek. NEW YORK, N.Y. Szinte pánikszerűen estek a részvények (több, mint 20 ponttal) a hétfői tőzsdén. Penzügvi szakértők a magas hitelka­mattal és a nemzetgazdaság pangásával magva- | ■ rázzak e tünetet. Leszerelési tárgyalásokat A Nobel-díjas német iro, Heinrich Böll kez­detnél) vezesére 149 nvugat- és kelet-európai j iro felszólítást intézett a vezető hatalmakhoz, hogv azonnal kezdjék meg újra a leszerelesi tárgyalásokat a beke védelme érdekében. 1981 MOV 0 5 Ént. u 2nd Cl»u Matter Dec. 31.1952 under the Act of Much 2. 1873. it the P.0, of N.Y. N.Y. Vol. XXXV. No. 32. Thursday, Aug. 27. 1981. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 “Veszélyben az egész ” “A harcias hazafias­kodás (jingóizmus) min­dig közel van a fellob- banáshoz Amerikában — írja a londoni Finan­cial Times a líbiai par­tok közelében történt amerikai kihívásról — es a múlt heti eseme- nvek ugyancsak felfo­kozták azt. Egv fiatal­ember betelefonált washingtoni irodánkba: örül, hogy az amerikai pilóták most tényleges hadi tapasz­talatot nyertek.” Ez a fiatalember nyilvánvalóan elfelejtette, hogv pilótáink kaptak már elegendő hadi tapasztalatot Vietnámban. A Financial Times rámutat azonban mérvadó kó­rok aggodalmaira is. Idézi a N.Y. Times vezércikket, amelyben a lap ama reményének adott kifejezést, hogy nincs egy “parányi becsapás” sem a részűnk­ről kiadott jelentésben. A Tonldn-öbolbeli incidens után most a líbiai Sidra-öbölben is "provokálták” az USA-t. Aggódnak Amerikában és másutt is a Lí­biában működő 2.500 amerikai olaj- és más techni­kus sorsa fölött. AZ INCIDENS Augusztus 19-én az USA hadihajói hadgyakorla­tot tartottak a Földközi-tenger Libiához közeleső vidékén. F-14tipusu vadászgépek lelőttek két SU-22 tipusu líbiai hadirepülőgépet. E hadművelet Libia pártjától 60 mérföldre történt. Libia 120 mérföldet tekint felségterületnek, de a líbiai kormány e hatá­rozatát az USA nem ismeri el. Reagan elnök azért rendelte el a hadgyakorlatokat ezen a vidékén, hogy bizonyítsa: az USA akarata, döntése mérvadó. A washingtoni kormány e magatartasa nagy ag­godalmat keltett mindenütt. A libiai kormány az USA e lépését “nemzetközi terrorizmus”-nak bé­lyegezte. A Perzsa-öböl menti ot ország képviselői “cowboy-politiká”-nak minősítették az USA légi- flottajanak tettet, amely “veszélyezteti minden arab állam önállóságát.” A Líbiában működő amerikai olajtársaság egyik vezetője mondta: “A 'nagybot' hasznaiáta baklövés, melléfogás volt az Egyesült Államok részéről.” Chedli klibi, a 21 arab országot képviselő Arab Liga titkára kijelentette: *Az USA Földközi-tengeri hadmozdulata a béke és biztonság megsértése volt.” A nyugat német Wiesbaden Kurier irtai “Ez az incidens bizonyítja, hogy milyen közel állunk a katonai összecsapáshoz.” A legfontosabb véleményt a madridi Diario napi­lap vezércikke hangoztatta: “Mig Carter gyengesége veszelyeztette a nyugati országokat, Reagan kard- csörtetese veszelyezteti az egész világot.” Kadaffi, Libia elnöke felhívást intézett a Föld­közi-tengeri országokhoz, kérve, hogy szűntessék meg az amerikai haditamaszpontokat országaik te­rületén. A KÉTPÁRTI RENDSZER VÁLSÁGA Irta: Victor Gotbaum, az Állami Alkalmazottak Országos Szervezete 37. kerületének, titkára. Az amerikai nép a reagani költségvetés pörölv-' csapásai alatt tántorog és igy nem is vették tudomá­sul az elnök cselekedeteinek egvik legveszedelme­sebbjei: a demokratikus rendszer aláásásat. A mi nemzetünk forradalomban született, de alapítói olyan kormányrendszert vezettek be, ameiv a szükséges további változásokat nem forradalom­mal, hanem evolúcióval igyekszik eszközölni. En­nek feltételei a végrehajtó hatalom szigorú korlá­tozása, a megegyezésen alapuló törvényhozás, a kisebbségek védelme, stb. Reagan most e feltételeket gyökerükben megvál­toztatta. Intézkedései maris aláásták a rendszer két fontos pillérét: a kongresszusi bizottsági es a két- parti rendszert. A törvényjavaslatokat eddig bizott­ságokban szokták kidolgozni, megtárgvalni. Reagan ehelyett egyszerűen megvesztegette a bizottságok tagjait, kerületeiknek Ígért kormány befektetések révén. Az Egyesült Államok elnöke a szó legtelje­sebb értelmében szavazatokat vásárolt. Magas hiva­talát arra használta fel, hogy szabotálja a törvény­hozási rendszert. Ennek következteben tulajdonkép­pen már megszűnt a kétpárti rendszer az országban. Nemcsak demokratikus intézményeinknek üzent hadat az elnök, hanem az ország minden éhséges polgárának. Egyszerűen azt állítja, hogv a szegény­séget a kormány okozta, mivel eddig túl sokat jut­tatott nekik! Ha a számukra kiutalt segélyt a nagv- üzlet kapta volna, akkor azoknak nagyobb kedvűk lett volna befektetéseket eszközölni és igy munká­hoz juttattak volna mindenkit. Lehet a józan gon­dolkozást énnél teljesebben a feje tetejére állítani? íme, a reagani program két roppant veszélye: a demokratikus rendszer aláásasa es az allam jóakara- tara legjobban rászorult relegek könyörtelen cser­benhagy ása. Lehet, hogy sötét képét rajzolok a nemzet hely­zetéről. Mindamellett hiszem, hogy meg tudjuk ol­dani problémáinkat. Mi vagyunk a világ legrégibb (folytatás a 2. oldalon) f * 1 RAmerikai-MagyarM barátságért! bB t Ara 25 ceal / Aircraft carriers mediterranean sea U.S.S. Nlmitz and U.S.S. Forrestal CRETE —» with sgpport . , TV shiDS , Twelve-mile sea border P us Naval claimed by Libya baSe —1 nw.-'-i.x»

Next

/
Oldalképek
Tartalom