Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-09-03 / 33. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 3. 1981. Összehívni a parlamentet Az angol parlament kilenc tagja nyilatkozatot adott ki a neutronbombáról. Alant közöljük nyilatkozatuk egy részét: “Reagan elnök döntésé a neutronbomba gyártásáról es felhalmozásáról, újabb vésztjoslo lépés a nukleáris fegyverkezési verseny fokozására. Senki sem hiheti el, hogy a világ biztonsága fokozódni fog a két vetélkedő felnek nukleáris bombával való felvértezése révén, nem is beszélve annak roppant költségeiről. Az embereket gyilkoló, de epitmenyeket sértetlenül hagyó fegyverek bevezetese okozza a nukleáris háború kitörésének valószínűséget Európában. A tény az, hogy Reagan elnök lepese ilyen életveszélyes következményeket vonhat maga után Anglia es minden más Európai nemzet szamára, szükségessé teszi, hogy az angol kormány kifejezze nézetét e kérdésben. A nép képviselőinek hallatni kell hangját, a parlamentet azonnal össze kell hívni, különben a demokrácia nem más, mint komédia. Stan Newens, Stan Thome, Frank Allaaun, Joan Maynard, Bob Cryer, Martin Flannery, Jo Richardson, Fenner Brockway, Joan Lestor, a parlament tagjai. ' “The Day of Reaganing” a számadás napja. E széllé mes szójátékkal fejezte ki az angliai Manchester Guardian a véleményét Reagan döntéséről a neutronbombával kapcsolatban. Kelet-Nyugat kereskedelem From East to West Main pipelines transporting Soviet natural gas to Europe Proposed pipeline going into the Yamal region Tashkent UJ FEJLEMÉNY BEIRUT. Claude Cheysson, Franciaország külügyminisztere tárgyalást folytatott Lebanon fővárosában Yasir Arafat-tal, a PLO vezetőjével apalesztinai nép önálló államának létrehozási törekvéseiről. Ezzel egyidőben Mitterand, Franciaország elnöke tárgyalt ugyanerről a témáról Hussein, jordani ki- rállval Párizsban. A közeljövőben Szaud Arabiába látogat Khalid király meghívására, ahol folytatják a tárgyalásokat, hogy miként lehetne a palesztinai nép önállósági törekvését előmozdítani és létrehozni a beket a térség minden állama között. Közös nyilatkozat Mexikó és Franciaország közös nyilatkozatban elismerte az El Salvador-i gerillákat, mint az ország népének jelentős rétegét képviselő szervezetet. A nvilatkozat kimondja, hogy az El Salvador-i polgárháborút csupán a kormánv és a gerillákat képviselők közti tárgvalasok utján lehet felszámolni. A közös nyilatkozat támogatja az általános választást, de ezt megelőzően át kell szervezni a nemzetőrséget, amely evek hosszú során át terror alatt tartja az ország lakosságát. Kirívó fejeimmel hozta néhány hónappal ezelőtt Kanada legnagyobb napilapja Trudeau miniszterelnök nyilatkozatát: “BOTRÁNYOS A FEGYVERKEZÉSI HAJSZA, MIKÖZBEN MILLIÓK ÉHEZNEK.” Ez volt többek között a nyilatkozatban: “Egy uj fegyverkezési verseny kilátása, amikor emberek milliói halnak éhen, elképesztő botrány. Ha békés célra annyit fordítanánk, mint amit a világ csak két hét alatt katonai célokra költ, abból az egész világ népét elláthatnánk friss vizzel és egészségi alapszükségletekkel.” A következő nap (jun. 17.) az említett újság — nem annyira feltűnően — ilyen címet közöl: “A gazdasági bajok az USA-ban gyökereznek” — jelentette ki Trudeau. Egy nappal később a nevezett lap méltatlankodva közli amerikai szenátorok, kongresszusi képviselők nyilatkozatait, amelyek, összegezve a lén veget, azt mondják ki, hogv: — nem fogjuk eltűrni, hogy Kanada az energiaforrásait allamositsa; fel kell lépnünk az amerikai erdekek vedelmeben. Tehat tovább mese nincs, vagy alávetjük magunkat Amerika “érdekének”, vagy ...?! A fentieket vagy két héttel megelőzve a volt liberális pénzügyminiszter, Walter Gordon, az úgynevezett “Kanada gazdaságának visszahonosítási tanácsa” titkára, egvik elöadasaban igy nyilatkozott: “A szövetségi kormánynak inkább államosítania kell Kanada olajiparát, mintsem beadja derekat a multinacionális (USA) olajvállalatok nyomásának.” Reagan fennen hirdetett észak-amerikai gazdasági közössege nem más, mint Mexiko es Kanada gazda5.- ✓ v -}? Paris ^0 Munich* Milan • A Német Szövetségi Köztársaság bankjai két milliárd dollár kölcsönt folyósítanak a Szovjetuniónak, amit csőhálózat építésére fordítanak. A csőhálózat — miként a fenti térkép mutatja — a szibériai Yamal vidékéről viszi majd a földgázt a nyugat-európai országok részére. A 3.600 mérföld hosszú hálózat ez évtized középén az NSZK gázszukségletének 30 %-át tudja majd ellátni. A Wall Street Journal aug. 7-i számának vezető vezércikke arról próbálta meggyőzni a német bankárokat, hogy tagadjak meg a Szovjetuniónak adandó kölcsönt. Az amerikai pénzügyi körök terve azonban sikertelen. Trudeau a Harmadik Világról — Durovecz András riportja — ságának (főleg energia, nyersanyag) teljesen amerikai érdek ala rendelése. Trudeau miniszterelnök a harmadik világra tekintve, a botrányos fegyverkezessel szemben igy nyilatkozott: “Annak az éhező menekültnek, aki a nvugat-afrikai Sahel sivatag homokjában fetreng, aligha van ereje ahhoz, hogy segítsen magán, nem beszélve arról, hogy reánk támadjon. De ha gyerekei átvészelik, fognak emlékezni reánk — a szivükben megvető duhvel.” Ezek a hangok előrevetették az ütköző pontokat a nyugati ipari hatalmak — Japán, Olaszország, Franciaország, Anglia, Nyugat-Németország, USA, Kanada, — gazdasági csücstalálkozóián. De mi ne feledkezzünk el az USA es Kanada éhező millióiról sem. A mi portáinkon is vannak ilvenek. Nem lett ez a találkozó megváltás a világ nagy bajaira, de mint jóirányu, pozitiv kezdeménvezest könyvelhetjük el Kanada polgári rendszere részéről. BANFF, ALBERTA. Kanada ezen kisvárosában ismét tárgyalást folytat 53 ország 130 tudósa arról, hogy mikent lehetne a nagyhatalmakat meggyőzni a fegyverkezési verseny megszüntetesenek fontosságáról. Kanada megtiltotta két szovjet t"dós részvételét, de 9 szovjet tudós jelen van a konferencián. Vasily S. Emelyanov felszólalásában az Egyesült Államok “világuralomra törekvő, arrogáns magatartását” okolta a nemzetközi helyzet feszültségéért. Essam E. Galal, egyiptomi orvos “háborús lépés ”-nek minősítette az iráki atomerőmű bombázását Izrael által. Az évenként megtartott összejövetelek 1957-ben kezdődtek a Nova Scotia-i Pugwashban.azzal ? céllal, hogy ébren tartsák a világ lakossága előtt a fegyverkezési verseny veszélyét.
