Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-08-27 / 32. szám

Thursday, Aug. 27. 1981. 13. « AMERIKAI MAGYAR SZO A Kiskunság, 1975 óta vé­detté nyilvánított, mozaikos elhelyezkedésű nemzeti parkunk minden szempont­ból gazdag terület; össze­sen 30 628 hektáron fek­szik a Duna és Tisza között. Középpontja Kecskemét, s a túrák szempontjából leg­fontosabb részei — Lakite- lek-Tőserdő; Kiskun (Apaj-) puszta; fülöpházi homok­buckák; a szikes tavak; Bugac - a várostól 20-40 kilométerre esnek. .1 szép Kiskunság Aki igazán beavatott, a Kiskunságot fanatikusan szerető útikalauzt kíván, emelje le a coléról Petőfi Sándor verseit, s lapozza fel a ,,£ftép Kiskunságról” szóló sorokat. Pontos és árnyalt leltárt kap ajándékba a költőtől, aki éppoly érdek­lődve figyelte a vízen futko­só bogarakat, mint a vadma­darakat, a forrósáéban lebe­gő végtelen horizontot. A szikes tavak birodalma megütő erejű meglepetése­ket rejt szinte lépten-nyo- mon. Az izsáki Kolon-tó ná­dasai az orgoványi Karbola mocsár, a Kisrét, a Fehér­szék, a Kondor-tó, a Kele­menszék ősi állapotokat őriz. Gazdag élővilágukon túl ezek a nádasok nemzetmentő sze­repet töltöttek be annak ide­jén; tatár- és törökdúlás- kor itt senki nem talált rá az elbujdokoltakra. Sárgá­sán, zöldesen csillan elő a víz, a nád- ás fűzdzsunged- ből. Körülöttünk élhagya­tott tanyák lapulnak, omla­doznak sűrű fák között. A gyalogtúra itt felettébb ro­mantikus dolog, s hihetetle­nül nyugtató. Gazdag ma­dárvilágát óvandó, iskolás­csoportok számára nem min­den része látogatható, de a közeli tájegységeken túrá­zó gyerekeket kísérő peda­gógus jól teszi, ha „készül”, s meg tudja magyarázni e tilalom okait. Bugac minden korosztály számára mindenkor látogat­ható, s sokrétű látványt nyújt. Ha valakinek itt döb­benten földbe gyökerezik a lába a táj valóban rendkí­vüli szépségétől, ne szégyell- je. A tősgyökeres Petőfin kívül ámuldozott itt mér Ra­bindranath Tagore, a hindu költő, továbbá Gustav Adolf és a teljes svéd királyi fa­mília. De járt itt három sziá­mi hercegnő, sőt, jöttek já­vai hercegek, hercegnők is. Bejegyzéseik az akkori ven­dégkönyvekben olvashatók. Bugáéról ők is csak felső­fokban tudtak beszélni. ( A szélesen kitáruló pusz­tát az ősborókás sávja zár­ja le. Előtte tőzeges lápos rét nyújtózik. Deszkiahíd ve­zet felette. Feketén csillogó vizében nyüzsög az élet. In­nen már látszik a pásztor- múzeum épülete. A boróka­fenyők és nyárfák méreg­zöld tarajként sötétlenek a homokhullámok hátán. Ten­ger ez is, csak mozdulatlan. Az erdőben csend van. Illa­tos, élő ez a csend. Gyöke­rek kígyóznak, mint óriás pókók lábai, igyekeznek megkapaszkodni a homok­ban, amély szertelen, ami­kor pihen, s ijesztő, amikor megindul. E buckák és er­dők zugait sokra becsülték az erre lappangó betyárok. Ilyen nevek maradtak ránk: Lófogó, Tolva jós, Nyakvágó Csárda. A világ e „vadnyugatos idő” óta meglehetősen válto­zott errefelé is. A mai in­tenzív termelési módszerek nem választhatók el a köz­vetlen előzményektől: a fo­lyók szabályozásától, a futó­homok megkötésétől — attól a szívós, kegyetlenül nehéz paraszti munkától, amely a hazái szőlő- és gyümölcs- termelés központjává, a „szó­ló szőlő”, a „csengő barack” hazájává tette a Kiskunsá­got. Az utazó gyönyörködhet a gulyán, ménesen kívül a pásztorélet használati tár­gyaiban és a múzeum körül felépített pásztorépítmények- ben: a karámban, savóforra­iéban, kontyos kunyhóban, a hívesélőben s a cserényben. Téleszívtetja magát tömör nyugalommal. Megkóstolhat­ja a bugaci gulyást, ezt a sű­rű, csodálatos ételt, amely­nek tetején „o macska szá­raz lábbal átmehet", oly tar­talmas. Illatától a haldokló is felélénkül — mondják. Legel a bugaci ménes 5 napos munkahét Magyarországon MAGYAR PALACKGYAR AZ USA BAN Julius elsején több, mint száz\magvarországi ipari üzem 200.000 dolgozója tért át az ötnapos munka­hétre. Az ev végéig újabb, több műszakban, illetve folyamatos munkarendben termelő üzemek kezdik meg az áttérést, 1982-ben pedig a heti 42 órás mun­kahét két szabadnappal — általánossá válik Magyar- országon. Az ötnapos munkahétre való áttérés népgazdasá­gi szinten mintegy 2-3 százalékkal csökkenti a mun­kaidőalapot. A veszteséget a hatékonyabb munká­val kell ellensúlyozni. A heti munkaidőcsÖkkenessel a vállalatok közötti szerződéses fegyelem nem lazul­hat, az intézmények által vállalt feladatokat teljesí­teni kell, s a dolgozok keresete sem csökkenhet. Magyarországon 1938-ban vezették be a napi 8 órás munkaidőt, de csak rövid ideig, mert a háború­ra való készülés semmissé tette ezt a rendelkezést. A második világháború után ismét törvény lett a 48 órás munkahét. 1967-ben a heti munkaidőt 44 órá­ra csökkentettek. Ezáltal a legtöbb munkahelven minden második szombat szabaddá vált. A mostani uiabb, ezúttal heti két órás munkaidó- csokkentest úgy kell a munkáltatoknak megoldani­uk, hogy heti két szabadnapot biztosítsanak a dolgo­zóknak. A heti két szabadnap úgy oldható meg, hogy a legtöbb helyen a hétköznapokon atlag fel orava! növelik a munkaidőt. Az egyedi gepek mellett technológiák, gyártó­sorok exportjára és kulcsrakész szállítására is vál­lalkozik a jövőben a Csepel Művek egyedi gépgyára. Több ajánlatot is tettek külföldi partnereiknek cső­gyárakra, oxigén- és gázpalack-elóállitö üzemekre. A közelmúltban mar felszereltek egy palackgyárat az USA-ban. ^loóztaígia Vadonatúj divat: visszasírni a régit. Az első fejtetőtől az utolso pofonig — mindent. Csó­kokat, bókokat. Fakardot, papircsákokat. Bé­kaboncolást árokparton, tánciskolát, tangót, angolkeringőt, ácsorgást a tornatermi balok masszív majomszigeteben. A két éves gyerek a cumit kivánja vissza. Bi- linülö a pelenkát. Óvódás a bölcsödét, bárány- himlős a kanyarót, nagycsoportos a kiscsopor­tot. Aztán velünk együtt szépen,lassan maga a nosztalgia is felnő. Étvágya csillapithatatlan, mindent visszaáhit. Télen a nyarat, nyáron a telet. A Beatlest, Piafot, a Radeczky Marsot. Akácmez illatat, zöldbarack zamatét, melasz­nak izét. Az első nyakkendőt, az első borotvát. Ölelésből mind a háromszáz elsőt. Az első le- szolitást, az első felszólítást. Ha gyér a hajunk, a sámsoni szép időket, ha der a hajunk a fiatal­ságunk. Az elsős olvasókönyvet, a másodikos tanitónénit. Egy barna szempárt, egy szőke tincset. Egy tétova nemet, egy sóhajos igent, egy megvetett ágyat. Az aranycsapatot, a bronz korszakot, az ezüstlakodalmat. Az A-virust, a B-listat, a C-filmet. Az első félreértést, az első félrelépést, az első elázást, a sokadik beázást. Egy konyakot és egy vonatablakot — tisztán, Az első kézfogást, a második válást, a harma­dik asszonyt. Albérletet főtörzsőrmestert. Nagy­kanizsát, Kisújszállást. A centercsatár lábát, egy bőséges mellbőséget. A szénszünetet. A lyukas kétfillérest, a régi két forintost. Visszavagyunk: bicajról rollerra, autóról Trabantra. Panelból téglába, Dunából Tiszába, Budáról Pestre, Pestről Budára. És visszasírja Hófehérke a hét törpét, Piroska a farkast. Szi­nusz a koszinuszt, egyenlet az egyenlőtlenseget. Villamos a kalauzt, robotrepiilö a pilótát. Szí­nes tévé a fekete-feheret, képernyőn a képte­lenséget, kétszazhusz a száztíz voltot. Almeny- nyezet a valódit, decibel a csöndet. Nosztalgia. így van ez, ezeregy dolgot (és éjszakát) visszasírunk. Nyugdíjas korban már szinte mindent. A jó jó volt, a rossz is jó volna. Mígnem egyszercsak — es ez az igazi — mar a nosztalgia után is csupán nosztalgiát érzünk. (münz) MIT JELENT ÖNNEK? CSIKÓS, GU LVÁS, PUSZTA. PEDIG... MAGYARORSZAG HIRES ZAMATOS bora Írói.VALÓDI GYÜMÖLCSPÁLINKÁIRÓL C VITAMINBAN GAZDAG FŰSZERPAPRIKÁIRÓL KITŰNŐ MINŐSÉGŰ AKÁCMÉZRŐL • GAZDAG VÁLASZTÉKÚ ÉDESSÉGRŐL Ezeket a termékeket kinálja Önnek a MONIMPEX KÜLKERESKEDELMI VÁLLALAT BUDAPEST, Pf. 268 H-1392 AZ USA-BAN HIRES BORAINK IMPORTŐRE HEUBLEIN C0. Hartford, Connecticut

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom