Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-07-23 / 30. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 23. 1981. 5. KÖZHASZNÚ TUDÓSÍTÁSOK Biztonságos vakációért A vakáciös szezon beálltával a Detroit Bank and Trust Company, rendőrségi szakértők közreműködésével, a következő tanácsokat adja ügyfeleinek. Amikor csomagolunk, csináljuk azt a garázsban nem a ház előtt. Nem kell közhírré tenni mindenkinek , az esetleges betörőknek is, hogy huzamosabb időre távozunk. Hajó, vagy autóbuszjegyünket, útlevelünket, készpénzt mindig a kabátzsebben tartsuk, nem a kézitáskában. Ne vigyünk sok készpénzt magunkkal, inkább kredit-kártyát, ha van, vagy utazási csekket. Amikor autóban utazunk, a fö jelszó: zárva tartani az kjtokat. Amikor városokon megyünk át, az ablakokat is zárva kell tartani, vagy csak kicsit kell nyitva hagyni szellőzésre. Megnehezítjük ezáltal a táskarablók, utonállók kísérleteit. Ha megállunk egy átmenti pihenőhelyen (rest area), ügyeljünk a gyermekekre, egy pillanatra se engedjük őket szemünk elől. Ne álljunk meg késő éjjeli órákban elhagyott vendéglőknél, pihenőknél. Amikor gazolinállomásnál állunk meg, szálljunk ki a kocsiból,figyeljük a kiszolgálókat. Egyes helyeken szándékosan rongálni próbálják az autót, hogy ürügyük legyen javítószolgálatot (kerekek, battery utanpóltása) ajánlani. Ne állítsuk le a motort, ha valaki, aki rendőrnek adja ki magát, megállít. így szükség, vagy varatlan támadás esetén elroboghatunk. Ha Útközben valami baj van a motorral és meg kell állnunk, ne fogadjunk el segítséget idegentől. Álljunk le az ut mentén, záijuk be az ajtót, függesz- szünk egy zsebkendőt a rádióantennára, jelezve, hogy bajban vagyunk. Ne álljunk meg másokat segíteni az ut mentén. Néha az utonállók ilyen trükköt hasznainak, hogy kirabolhassanak bennünket. Vegyük le a bajbajutott autós engedélyszámát és jelentsünk róla egy rendőrállomáson. Amikor utmenti vendéglőben étkezünk, úgy üljünk, hogy az ablakból láthassuk kocsinkat. Éjjelre vigyük be podgyászunkat a szobába, ne hagyjunk értékes dolgokat az autóban. Motelekben ne használjuk a lépcsőházat (támadásnak lehetünk kitéve), mindig az elevátort használjuk. Ha hajtás közben egy másik autó le akar bennünket szorítani az útról, vagy oldalvást belénk ütközik, ne álljunk meg kivizsgálni az ügyet, hajtsunk a legközelebbi gazolin, vagy rendőrállomásra és ott jelentsük be. Elutazás előtt Írjuk le útlevelünk, kreditkártyánk és utazási csekkjeink számát, hogy azokat elvesztés esetén 24 órán belül bejelenthessük. Pénztárcát, kézitáskát sohase tegyünk üzletek pultjaira. Férfiak erszényeiket mindig a kabátzsebben, vagy az elülső nadrágzsebben tartsák, sohasem a hátsó zsebben. Amikor nyaralóhelyen vagyunk, értéktárgyainkat sohase hagyjuk szobánkban, hanem vigyük magunk - kai, amikor fürödni megyünk. ,• Newyorki magyarhentes f TIBOR* MEAT SPECIALTIES ’ (ferner ly ME RT I RORR ST9M) VC 9 1 1508 Second Ave., New York, NY. 10021 « 7* 4*79. utcák WWW. — Tptafcm: Rh 4-8292 FRISS HUS, HURKA AS FELVÁGOTTAK ■ • _________1 < HITLER VÉGZETES TÉVEDÉSE MANCHESTER GUARDIAN WEEKLY Az alábbi cikk a Manchester Guardian junius 21-i számában jelent meg, írója, Mark Amold-Fos- ter, a lap katonai szakértője. Negyven éve annak, hogy Hitler aljas karrierje legkegyetlenebb es legbutább tévedését követte el a Szovjetunió megtámadásával. Ez a tévedés tragikus volt, mert a Szovjetunió 20, a német nép 5 millió emberet veszítette el. Buta volt, mert Hitler több tábornoka tanácsa ellenére megismételte Napoleon tévedését, abban a hitben, hogy az oroszokat le lehet győzni saiat hazájukban. A szenvedés mellett, melynek ajtaját Hitler megnyitotta azon a júniusi éjszakán, eltörpül minden más, amit más népre kimért. Tény az, hogy az európai zsidók többet szenvedtek, hiszen 8 és fél millió közül 5 es fél millió pusztult el. De az orosz nép vérvesztesége olyan méretű ,az amerikaiak 405.000 es az angolok 466.000-éhez kepest, amit a szovjet nép nem fog elfelejtem. Igaz, hogy az oroszokat figyelmeztette az angolok “Ultra” felderítő szolgálata, az amerikaiak is jeleztek a tamadast, de mindenekfölött a sajat kémjük, Sorge Japánban figyelmeztette Sztálint, hogy a németek készülnek valamire. A szívós kitartás, amellyel az uj zélandi Freyberg tábornok védte Kréta szigetét a nácikkal szemben (nem beszélve a jugoszláv hadsereg hősi j bár reménytelen ellenállásáról), öt héttel késleltette Hitlereket a támadás megindításában, melynek következteben a nácik nem tudták Moszkvát elfogatni karácsonyra. Négy német tábornok szólalt fel a támadás ellen: Halder, Brauchits, Rundstedt és Gudérian; az utóbbi volt az, aki kónnvuszerrel elfoglalta Franciaországot. Félték a kétfrontos háborútól és aggodalmuk helyesnek bizonyult. Hitler biztosra vette, hogy karácsonyra Moszkvában lesznek és ennélfogva a hadsereget nem szerelte fel téli ruhával. r Három hadcsoport rontott rá a Szovjetunióra. Északon Leeb marsall kitűzött célja Leningrad elfoglalása volt. A középén Bock marsall száguldott Moszkva irányába. A déli hadcsoportokat Rundstedt vezényelte a Don folyó (van-e magyar, aki a nevét nem ismeri? — Szerk.) Ukrajna, Krimea és a Kaukázus irányába. Kezdetben elég jól ment minden. Naponta 50 kilométert haladtak előre 170 szovjet hadosztállyal szemben, amely nem volt felkészülve a támadásra. Augusztus vegere Leeb marsall mar csak 10 mérföldre volt Leningrádtól, Bock elfoglalta Szmolensz- ket és útban volt Moszkvába. Rundstedt pedig el1 W ° ( foglalta Kievet. De Halder, a vezérkar fonóké, mar akkor latta a kézírást a falon: “Amikor a háborút megkezdtük — írja emlékirataiban — mi 200 orosz hadosztályraszamitottunk. És mi már eddig, augusztusig, 360-at számoltunk meg. Ha nincsenek is kellőképpen felszerelve, de ott vannak. Eg ha elpusztítunk egy tucat hadosztályt, az oroszok pótolják azokat egy másik tucattal.” Először Leningrad döbbentette meg őket. A város teljesen be volt kerítve, a lakosság szörnven szenvedett, tízezrével haltak éhen, de nem adták meg magukat. Bock marsall, akinek Moszkvát kellett volna elfoglalni, keservesen tapasztalta, hogy 20 fokkal Celsius alatt tankjai nem tudtak mozdulni, de az orosz tankok tudtak. Es akkor megkezdődött az oroszok ellentamadasa. A németek rájöttek arra, hogy nemcsak télapó az ellenségük, hanem az orosz hadsereg is, amire pedig nem számított a “felsöbb- rendü” nemet faj. A háború hátralévő részéről már sokat írtak. Egyetlen egyet emelek ki, a kurszki tankcsatát. A nemetek rádöbbentek, hogy az oroszok jobb tankot tudtak gvartani, mint Ők és tábornokaik saját játszmájukban verik meg őket: a hadvezetésben. Hogy miért harcoltak az oroszok olyan keményen, annak illusztralasara idezek Csujkov tábornok naplójából: “Volt hadosztályomban egy katona, Remenyuk- nak hívtak. Reményük jól harcolt Sztálingrádnál. Amikor megkezdtük a nácikat kikergetni hazánkból es közeledtünk Reményük szülőfaluja felé, biztatta hajtanait, hogy: fiuk, közeledünk szülőfalumhoz. Ott el a feleségem, Jarinka és leányom Oxana, öre| apám es anyam is. Szép vidékén élünk, szép az erdőnk a határban és a tisztáson méheket tenyésztünk. Csujkov, akit szavahihető tisztnek tartok, ezt irta továbbá a naplójában: “Amikor Reményük megérkezett osztagával a falujába, házukat romokban találta. A gyümölcsöskert le volt égve. Egyetlen almafa állt, azon lógott Reményük apja és a fa alatt feküdt meggyilkolva az anyja, Jarinkát és Oxánát a menekülő nácik magukkal hurcolták.” Ilyen emlékek sok oroszban élnek. Az ilyen emlékek égetnek és függetlenek a szocializmustól. AMERIKAI -V mm sza USPS 023-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and 1st 2 weeks in August by Hungarian Word Inc. Inc. 130 E 16St. New York. N.Y. 10003. Ent.as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March. 21.1879, at the P.O. of New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési árak New Yorkban, az Egyesült Államokban egy évre $ 18.- félévre $ 10.- Kánadaban es minden más külföldi országban egy évre $ 20.- felevre $ 12.- Postrqastert Send address changes to Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N;Y. 10003. / Under German rule or < influence by June 1941 ' Direction of the German advance rrn Occupied by German forces ix';| between June and December 1941 a Cities besieged by Germans W 1941
