Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-12-31 / 50. szám
Thursday, Dec. 31. 1981. AMERIKAI MAGYAR SZO 5 DECEMBER Jan. 1 Megjelenik a Liberator, az abolicionis- ta mozgalom harcos lapja. 1831. Bocskai István erdélyi fejedelem születése 1557. Nankingban kikiáltják az első kínai köztársasagot. 1912. Petőfi születése. 1923. 2. A Palmer razziák Amerikában. Letartóztatnak 5000 embert, bebörtönöznek 2635-t 1920. 3. Carl Sandburg, kiváló amerikai költő születése. 1 878. Roosevelt elnök meghirdeti a “Négy Szabadságjogot. 1941. Cicero, a nagy római szónok születése l.e. 106 5. George Washington Carver, kiváló amerikai néger tudós halála 1943. Bartók zenéjéről Ujfalussy József akadémikus, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola rektora az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanacsanak tudományos kongresszusán Premisszák a Bartok-zene megértéséhez címmel tartott ünnepi megnyitót. Ebből az általános elismeréssel fogadott előadásból közöljük az alábbi részletet: Bartók zeneje nem egyéb, mint a “folklor”-ként .lebecsült, afféle furcsaságként kezelt kelet «közép- európai nepzene kiemelése korábbi elszigeteltségéből, beillesztése az általános zenetörténet, az emberiség zenetörténetének nagy folyamatába. Serge Moreux-nek egyszer azt mondta, hogy Kodály és ö a Kelet es Nyugat szintézisét akarták megteremteni zenéjükkel. Bartók zenejeben a szintézis eredmenye sajátos, egyéni formát öltött. Népzenei stúdiumai a zenetörténeti fejlődés logikájának olyan törvényszerűségeit világították meg számára amelyek igy vagy úgy, de közös elvek szerint érvényesülnek népzenében és műzeneben egyaránt. Egyfelől Wagner, Richard Strauss, majd Reger és Schönberg, másfelől Liszt, Muszorgszkij, Debussy gyakorlatának tapasztalatait leszűrve, a modalitás elvét az európai temperált hangsor 12 hangjára kiterjesztette, szabaddá tette és szinte végtelenné tágította a belőlük szerkeszthető különféle sorok“mödusok’lehetóségeit.Olyan uj rendszert és stiláris közeget hozott létre, amely egyúttal az európai múzene nyelvere lefordíthatta a legkülönbözőbb történeti stílusokat és nepzenei hagyományokat. Ezekből rendezte be a maga hömogén művészi világát, egyikét a 20,századi zene, nagy egységes művészi világképeinek. Ebben az általánosításban válhatott csak szőkébb hazájának zeneje is valóban az emberiség zenéjének egyenrangú részévé. TERJESSZE LAPUNKAT! Lengyelország Jelen és jövő Üj, az eddigieknél nehezebb és az eddigieknél mégis reménykeltőbb szakasz kezdődött a lengyel válságban december 13-tól. Megalakult a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa, amely szükségállapotot (lengyelül „stan wojenny”, azaz hadiállapotot) hirdetett ki, de amelyről vezetője, Wojcieoh Jaruzelski hadseregtábornok, miniszterelnök, a LEMP első titkára kijelentette: „Nem lép az alkotmányos hatalmi szervek helyére, a tanács egyedüli feladata az állam törvényes rendjének védelme.” Indokolt lépés A fejlemény már régóta érett, a figyelmeztető jelek sokasodtak. Augusztus 8-án, amikor megszakadtak a tárgyalások a kormány és a Szolidaritás képviselői között (a megbeszélések célja a konfrontáció elkerülése lett volna), Mie- czyslaw Rakowski miniszterelnökhelyettes kijelentete, a kormánynak már nincs további manőverezésre helye. (Ezt ismételte meg nyomatékosabb formában a LEMP IV., majd VI. plénumán Jaruzelski.) És bár tovább folytak a viták a különféle bizottságokban a gazdasági reform előkészítéséről, az önkormányzati és szakszervezeti törvényről, egyre inkább ki- ' derült: semmi biztosíték sincs arra, ihogy a Szolidaritás országos bizottsága (illetve a benne hangadóvá vált szélsőséges csoport) elfogadja azt, amiben előzőleg már saját szakértőik egyetértettek, s amit már a szejm is elfogadott.- Ilyen feltételek között, tiltakozó akciók, sztrájkok, referendum kikényszerítése mellett kérdésessé vált, hogy januártól, megkezdhető lesz-e a gazdaság szerkezetének 41 (már így is késve kezdett) átalakítása. Sokasodtak az ellátási problémák, az országnak gabonatartaléka alig, hústartaléka pedig szinte egyáltalában nincsen. Az elkeseredés spontán tiltakozó ak- . ciókkal is fenyeget, ugyanakkor a Szolidaritás vezetőségének radomi majd gdanski tanácskozásain a kormány leváltása és a helyi köz- igazgatás átvétele, a helyi hatalom megszerzése mellett foglaltak állást. A karhatalmi fellépés, az anarchia katonai eszközökkkel történő felszámolása tehát aligha várathatott tovább magára. December 17-re a Szolidaritás vezetői országos tiltakozó akciókat, tüntetéseket, illetve sztrájkot hirdettek meg. Az elmúlt napok megnyilatkozásai nem hagytak kétséget afelől, hogy a Szolidaritás szélsőségesei a konfrontációt választották (mégpedig nem csupán a szó politikai értelmében). Ez azonban tömeglélektanilag azzal járt, hogy a szükségállapot bevezetéséhez a kormányzat nagy tömegek megértését vagy legalábbis közömbösségét szerezhette meg, hiszen nyilvánvaló, -hogy anarchia közepette nemcsak hogy tovább lépni nem lehet, de még a téli ellátást sem tudják megszervezni. És nyilvánvaló lett, hogy a párbeszéd, a tárgyalás, a megegyezés nem a kormányzat hibájából maradt el. Katonai-szakmai téren jól időzítették a szükségállapot bevezetését. A termeléskiesés a karácsonyi ünnepek és a rossz anyag- ellátás miatt elviselhetőbb, s még elég idő marad a januári reformkezdetig visszaállítani a munka normális ritmusát. Az operatív katonai csoportok őszi működésük során alaposan felmérhették a terepet, amolyan szálláscsinálóként előkészítették az akciót. Megfelelő számú, megbízható és fegyelmezett a legénységi állomány, men a leszerelőket októberben továbbszolgálatra tartották bent a hadseregben. Időrendben A szükségállapot bevezetése nemzetközi következményeit tekintve sem volt tovább halogatható. Lengyelország ugyanis tetemes (immár 27 milliárd dollárt kitevő) adóssága esedékes törlesztéseire haladékot kapott a nyugati kormányoktól (amennyiben kormánykölcsönről volt szó), de nem fejeződtek még be a lengyel pénzügyi szakértők és a nyugati bankok tárgyalásai. A határidőt december 31-ig tolták ki, addig kell tisztázni, hogy a törlesztések átütemezésében, az 1982. évi kölcsönök finanszírozásában mekkora részt vállalnak a pénzügyi intézmények. Az 500 millió dollárt kitevő és azonnal kifizetendő kamattörlesztés az egyik feltétele a tárgyalások sikerének. A másik feltétel: legyen nyugalom az országban, hogy legalább hosszú távú piacstratégia számolhasson Lengyelország gazdasági fellendülésével és fizetőképessé válásával. Katonai-szakmai érvek indokolták végül azt is, hogy az akcióra vasárnapra virradóra kerüljön sor. így maradt idő a termelés megindításának előkészítésére. (A vasárnapi istentiszteletek az egyháznak is módot adtak arra, hogy megnyugtassák a lakosságot.) A téli szünet előrehozása elkerülhetővé tette, hogy az egyetemeken és az iskolákban nagyszámú és ellenőrizhetetlen tömeg jelenjen meg. Az események filmje, időrendi sorrendben: December 12-én éjfél előtt katonai egységek biztosítják a kormányépületeket, a közlekedési csomópontokat,' a repülőtereket, és körülzárják Gdanskban, Varsóban és más városokban a Szolidaritás szervezetek székházait. December 13-án, 0 órakor az egységek lezárják a repülőtereket, megkezdődik az akció, katonai járőrök jelennek meg az utcákon. A fő útvonalakat páncélos járművekkel biztosítják. Kikapcsolják a telefon- és telexvonalakat, megszállják a rádiót és a televíziót. 0 óra 20 perckor a gdanski He- weliusz Hotelban és más szálláshelyeken a Szolidaritás országos bizottságának több tagját őrizetbe veszik. Hajnalban őrizetbe veszik a LEMP több volt vezetőjét, köztük Edward Giereket, Piotr Jarosze- wiczet, Szydlakot (az utóbbi volt a „régi” szakszervezet vezetője). 6 órakor a televízió és a rádió közvetíti Jaruzelski beszédét, amelyben polgártársaihoz fordul. („Hazánk a szakadék szélére került. Több nemzedék vívmányát, a hamvaiból föltámasztott lengyel hont az összeomlás veszélye fenyegeti. Az emberekre az életkörülmények mind súlyosabb terheket rónak. Minden lengyel üzemet, intézményt és1 sok otthont beteges meghasonlás oszt meg. A szűnni nem akaró konfliktusok, a nézeteltérések és a gyűlölködés atmoszférája lelki kiégettséget okoz, kikezdi hagyományos türel- mességünket. Megszokottá váltak a sztrájkok, a sztrájkkészültség és a tiltakozó akciók. Ezekbe még az ifjúságot is bevonják. Tegnap éste több középületet elfoglaltak. Parancsot adtak ki a leszámolásra a »vörösökkel«, és a más nézeteket valló emberekkel. Már nem napokkal, hanem órákkal mérhető a nemzeti katasztrófa. A kemény tél megsokszorozhatta volna a veszteségeket, és nagyszámú áldozatot követelt volna, különösen a leggyengébbek soraiból, azokéiból, akiket a leginkább szerettünk volna megóvni. Il^en helyzetben a tétlenség a néppel szemben bűntett lett volna. Ki kell mondani: elég! Senki se számítson gyengeségre vagy megingásra.”) December 13., 6 óra 15 perc. A rádióban ismertetik a Katonai Tanács kiáltványát. A kiáltvány hangsúlyozza, hogy a Tanács ideiglenes szerv, amely csak a helyzet rendezésének pillanatáig fog tevékenykedni. A kiáltvány leszögezi, hogy a Tanács a Lengyel Népköztársaság alkotmánya 33. cikkelye 2. pontjának alapján jött létre az Államtanács rendelkezésére. A Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa az ország védelmi bizottságának főhatósági, vajdasági, városi és községi meghatalmazottal révén fejti ki tevékenységét, . akiket a Lengyel Népköz- társaság általános hadkötelezettségéről szóló, 1967. november 21-én kelt törvény 15. cikkelye alapján neveztek ki. Kihirdetik az Államtanács rendeletét, amelynek szövegét a reggeli órákban falragaszokon is közzéteszik a fővárosban és vidéken. A rendelet szerint tilos a gyülekezés, a nyilvános rendezvények (kivétel az istentisztelet), bármilyen kiadvány, publikáció terjesztése, felfüggesztik (ideiglenesen) a sztrájkjogot, 13 éven felüli polgárok kötelesek személyi, illetve diákigazolványt maguknál tartani, tilos a turizmus. Kijárási tilalmat rendelnek el és felfüggesztik a szak- és sport-, valamint társadalmi szervezetek működését. A délelőtti órákban katonai szállítógépen Varsóba érkezik Lech Walesa, akiről közben az a hír terjed el, hogy letartóztatták. A délelőtt folyamán Czestocho- wába érkezik Józef Glemp prímás, majd rövidesen visszaindul Varsóba. II. János Pál pápa vasárnap déli miséjén kijelenti: „Emlékezzetek szeptemberben mondott szavaimra: nem szabad, hogy lengyel Vér hulljon. Migrént meg kell tennünk a békéért, hazánk jövőjéért, gondolatunkat a czestocho- wai Szűz következő évfordulójára kell irányítanunk.” A déli órákban a Szolidaritás székháza előtt kisebb tüntető tömeget oszlat szét a karhatalom. A kora délutáni órákban Józef Glemp prímás szól szentbeszédben híveihez. Bár nem helyesli a szükségállapot bevezetését, kinyilvánítja, ez a kisebbik rossz a nagyobbik rosszal szemben. Beszédét a rádió is közvetíti, sőt többször meg is ismétli. (Csupán a központi adók adnak önálló műsort. A televízióbemondók katonai egyenruhában olvassák fel a közleményeket.) Jerzy Urban kormányszóvivő tájékoztatja az újságírókat a fej- Jeményékről, ^bejelenti, hogy Walesa nincsen őrizetben, égy Varsó melletti rezidenciában tárgyalások folynak közte és a kormány képviselője, Stanislaw Ciosek miniszter között. December 14-én megindul a közlekedés, az ország legtöbb üzemében megindul a munka. Tüntetésekre került sor Katowicében, ismételten Lódzban és Szcecinben, délután Varsóban is. A tüntetőket szétoszlatják, ismét több őrizetbe vételre kerül sor. Ülést tart á Demokrata Párt és az Egyesült Parasztpárt elnöksége, és felajánlják együttműködésüket a Katonai Tanáccsal. , A lengyel nép történelmének e nehéz napjaiban is bizton számíthat a magyar kommunisták, egész népünk testvéri szolidaritására és cselekvő támogatására.” ALAKSZA TAMÄS ( Közérdekűségére való tekintettel átvettük és teljes egészében közöljük a fenti cikket a budapesti “Magyarország” c. hetilap 1981, dec. 20-i számából. Szerk.) JARUZELSKI A TÉVÉBEN
