Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-12-31 / 50. szám

Thursday, Dac. 31. 1981. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 aJiét "COCKTAIL PARTY' RÓMA, Ltáp Pogp, n. J»o> PÚ pápa küldöttje Tiaaxatért Icttgyelomfcgi küldetéséből n aaoa remé­nyét feiezte ki, hogy tupdíaok 1 tiara rk a kormány és a SnUaritái «■rgbiiottai kótótt, aminek kö­vetkeztében megszilárdul a helyset és lehetővé válik a nemzetgazdaság felépítése. • I TEL AVIV. Az izraeli kormány meghívta a Smas- féhziget északi részén Mv6 izraeli tekmlés lakéit, • kormány liritftinmnrfl y milyen kmf^t* lást akamak,miután a tőséget átadják majd Egyip­tomnak, a Camp David Egyezmény alapját. Az izra­eli telepesek ragaszkodnak a területhez és karcra ké­szülnek. ^ WASHINGTON, D.C. A Reagan kormány lépéseket tesz olyan orvosok dien, akik tanulmányaik költsé­geit a szövetségi kormánytól kapott köksónokboi fedeztek, de azokat nem fizettek vissza, a / ANKARA. — Caspar Weinberger, USA hadügymi­nisztere a napokban tért vissza törökországi láto­gatásából. Sajtónyilatkozatban közzétette: hathatos gazdasági és katonai támogatást nyújtunk Törökor­szág részére. Tette ezt annak ellenere, hogy a torok katonai junta 52 szakszervezeti vezetőt a bíróság elé állít, noha egyetlen “bűnük” az, hogy a munkásokat szakszervezetekbe tömörítettek azzal a céllal, hogy tisztességes bért es kedvezőbb munkakörülménye­ket vívjanak ki. A nyugat-európai országok nagy elégedetlenséggel es felháborodással tekintenek a török katonai junta terroruralmára. A szakszervezeti vezetőkre halál­büntetést követel az államügyész. Ki ölte mega húgomat? illia annak a tekintélyes Wall _ " Streeti ügyvédi Richard Nixon és John i. IL Jíjg| feladta ügyvédi tény- * * Sj kedését és teljes ideiet; • _jj JgfíMl arra fogja szentelni, meg El Salvadorban, Ita Ford egyike azon négy amerikai apácának, akiket a junta fegyveresei meggy ilkoltak. Nyilatkozatában Mr. Ford többek kozott ezt mondta: “Nem lehet a Szabadságszobron látható feliratot komolyan venni mindaddig, amig katonai felszerelést küldünk annak a iuntának, amely le­gyilkolja sajat polgárait.” Majd igv folytatta: “Arra a meggyőződésre jutottam, hogy kormá­nyunk támogatja El Salvador kormányát, amely egyenruhába öltözött gengszterek bandája. Ha ez radikalizmus, úgy en is radikalizalodtam.” “En ma is hiszek a mi rendszerünkben. Nem en, hanem a kormány távozott el a demokratikus esz­méktől. Reaganek minden ehes gyermek mögött kommunista összeeskuvest latnak. Ha volna eszimk, segítenénk azokat, akiket a salvadori junta kommu­Nem tudjuk, hogy más országokban is olyan köz kcdvdt-c a ■'Cocktail Party”, mint an Egyesült Álla­mokban. De tudjuk, hogy a nagyvárosok elővárosai­ban idő középosztály beli nők, amikor féljük munká­in megy, ügy délelőtt 11 óra főé, egy kis “Coktail Party ”-ra jönnek össze, ahol esznek, de inkább isz­nak és elbeszélgetnek. A több, mint tíz millió alko­holista nagy része ezeknek a söreiből kerül ki. Kaliforniában egy újszerű “Cocktail Party” ütöt­te fel a fejét. Ezeken az összejöveteleken nem vod­kát, gint, vagy scotchot szolgálnak fel, hanem ká­vét és süteményt. De nemcsak ebben különböznek az előző Cock­tail Partyktól^bol főleg pletykának, hanem ezeken az összejöveteleken arról beszélnek, hogyan lehet fél mtfHó aláírást szerezni egy kérvényre, melyet Reagan eblökhöz akarnak benyújtani, kerve a fegy­verkezési hajsza azonnali beszüntetését. Ezeket a Cocktail Party-kat Harold WiOiens, jó­módú los angelesi üzletember szervezi, aki hasonló munkát végzett a vietnámi háború befejezéséért. Nem kevesebb, mint 1.500 Cocktail Partyt tervez­nek, mondván: “Kalifornia az ország legnépesebb állama. Ha nekünk sikerűd itt 500.006 aláírást sze­rezni, ötkor az ország többi államaiban a már kez­dődő békemozgalmat lángra lehet lobbantam és enyhíteni lehet a nagyon feszült helyzetet.” Harold Willens sajt ónyilatkozat ban rámutatott, hogy az atomfegyverkezésben az USA állandóan újabb atomfegyvemeroekke! gyarapította fegyver­tárát, mig a Szovjetunió minden esetben követte példáját. Ha valaki azt hiszi, hogy a “Cocktail Party” moz­galom csupán fellegekben járó idealisták mozgalma, az tévéd, mert többek kozott John Quinn, a San Francisco-i katolikus egyház kardinálisa rá Dr. Jo­nas Salk, kutató tudós is 100 százalékban támo­gatja a mozgalmat. l. I. Nem mernek házukból kimenni Az amerikai nagyvárosok időskora lakosainak életmódját a bűnözéstől való félelem határozza meg. A hírlapokban közölt interjúk, jelentések és társadalmi tanulmányok mindenütt ugyanazt a ké­pét mutatják: a lakóvidékek látszólagosan barátsá­gos utcáin nem aiánlatos időseknek többe egyedül iárni az esti orakban. Az egyik helyen, ahol azelőtt estenként gond nélkül sétálhattak, megtámadtak, kiraboltak egy idős házaspart. Szerencsésnek érzik magukat, ha csak a pénzüket veszik el. Az egyik kö­zeli házban agyonszurva találtak egy öreg házas­part, pár hazzal odébb, egv lakásban, megkötözték és kirabolták az öreg lakókat. A rendőri és hírlapi jelentések hasonló incidensekről számolnák be a legtöbb városban. Még ahol nem is fordul elő ilvesmi, a bűnözéstől való félelem szabia meg, mikor és hová menjenek es a sötétedés beálltával otthon maradjanak. Napköz­ben is az óvatosság korlátozza életüket. Sok helven a földalatti vasút tölti el különös fe­lelemmel az öregkoruakat. Mint az egvik idősebb asszony mondotta: “Már évek óta nem iarok föld­alattin. Pedig miiven másként volt azelőtt! Sokszor késő éjiéiig dolgoztam és éjfél után jöttem haza a földalattin. Akkor semmitől sem kellett felni, de most...”, Mások csak akkor utaznak a földalattin, ha elkerülhetetlen, vagy amikor meg eleg nagy a forgalom. Körültekintően szállnak be és elkerülik ' _... • 4 _ AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 0194-7990 Published Weekly, exc. last week in July and 1st 2 weeks in August by Hungarian Word,Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003, Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of «March 21. 1879, at the P.O. of New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési árak az Egyesült Államokban egy évre $ 18.—félévre $ 10.— Kanadabarí és minden más külföldi országban egy evre $ 20.— félévre $ 12.— Postmaster íSend address changes to; Hungarian Wordene. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. az üres kocsikat, elhagyott állomásokat. “Be vagyunk börtönözve saját lakásunkba* mon­dogatják. Elmarad az esti társasélet, az esti séták, a baráti összejövetelek és a félelem miatt sokan egyedül töltik esteiket. Sokan a bűnözés ellen straté­giát dolgoznak ki: csak tóbbedmagukkal járnak ki es ugyanúgy mennek haza. Ezt persze csak közeli szomszédokkal lehet megtenni. Azt kérdezik sokan: miféle társadalomban élünk, ahol még az utcára sem lehet félelem nélkül ki­menni és ahol az ember még saját lakásában sincs biztonságban? A biztonsági zárak, betörés elleni felszerelések gyártóinak, eladóinak viszont nagyon jól megy az üzlet. Túl sok a szabály Takarékoskodni kell! Túl sokat költünk az apolo- otthonokban lakó 1.3 millió idős polgárrá. Túl sok a szövetségi szabály. El kell torölni e rendelkezése­ket és az állami közegekre kell bizni az idős polgárok ellátását. Ez a Reagan-kormany legújabb lépése a szövet­ségi kormány költségvetésének egyensúlyba hozá­sara. Nézzük meg a szabályokat, melyeket Reagan el­nök el akar torolni. 1. ) Nem szabad ragályos betegségben szenvedő­ket alkalmazni. 2. ) Biztonságos és tiszta környezetet kell fenn­tartani az idős polgárok es a személyzet részére. 3. ) Minden pacienst hozzáértéssel, tisztelettel kell kezelni, meg kell őrizni emberi méltóságát es egyéniségét. 4. ) Ha az apolóotthon nem alkalmaz olyan sze­mélyzetet, amely felelős a diétás előírásokért es a társadalmi problémák intézéséért, akkor önálló ta­nácsadó szolgalatot kell alkalmazni. “E szabályok eltörlése nem ielentene pénzmeg­takarítást” — mondta Bartholomew J. Lawson, a Greater New York Health Association elnöke. ’’Gyakorlatból tudjuk, hogy ha az apolootthon tulajdonosait magukra hagyjuk és eltöröliük a szö­vetségi szabályokat, a páciensek nem fognak kellő kezelésben részesülni” — mondta Andrew J. Stein, Manhattan kendet elnókp

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom