Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-12-17 / 48. szám

10 Thursday, Dec. 17. 1981. Dr. Tóth Károly, a Dunamelléki Református Egy­házkerület püspöke. viszonyokat józanul szemlélni, azonban igen nagy azoknak az Amerikában éló magyar református lel­készeknek es híveknek a szama, akik szeretettel gon­dolnak az óhazára es az anyaegyházra, és szeretetü- ket sokféleképpen kifejezésre juttatják. — Legutóbb ez év novemner 1—8. napján tartóz­kodtam az Egyesült Államokban. Két meghívásnak tettem eleget. Egvreszt az Egyesült Nemzetek Szer­vezetébe látogatott el a Keresztyén Békekonferencia küldöttsége, és dr. Kurt Waldheim főtitkár is fogad­ta mozgalmunk képviselőit és megtisztelő módon folytatott eszmecserét az Egyesült Nemzetek Szer­vezete problémáiról és a leszerelés kérdéseiről. Az Amerikai Keresztyén Egyháztanács jubileumi ülésen is résztvettem Clevelandban november 5—8 között, ahol több mint ezer egyházi képviselő jelent meg, és tanácskozásuk, röviden összefoglalva benyomá­saimat, békedemonstrációnak minősíthető. Az Egye­sült Államokban nagy változás előszelei érezhetők. Tudományos, egyetemi körök és egvhazi körök ve­zetői mélyen megdöbbentek az uj amerikai admi­nisztráció háborús politikája miatt, különösen az atomháborúval való fenyegetés következteben. Egy­re többen követelik ennek a politikának a megállí­tását és megvaltoztatasat. — Püspök urnák milyen tapasztalatai vannak az Egyesült Államokban elő reformátusokról? ~ Az Egyesült Államokban több mint 10 különbö­ző református egyház működik. Ezek közül három­mal nagyon szoros kapcsolatunk van: az Egyesült Presbiteriánus Egyházzal, az Egyesült Egyházzal és az Amerikai Református Egyházzal. De vannak kap­csolataink a déli államokban működő református egyházzal is. Sikerült elérni azt, hogv bizonyos fel­fogásbeli különbözőségekkel együtt úgy becsüljük egymást, mint ugyanahhoz a családhoz tartozó test­vérek és ez rendkívüli erőt jelenthet éppen a jelenle­gi világhelyzetben, amikor erőfeszítésekre van szük­ség ahhoz, hogy az emberiség halálát jelentő végső katasztrófát elkerüljük. — Ebben a szellemben kivánok szívből áldott es békés karácsonyi ünnepeket az Egyesült Államok­beli reformátusoknak és valamennyi keresztyénnek, abban a reménységben, hogy a karácsonyi öröm­üzenet: békesség a földön és jóakarat az emberek között — közelebb kerül majd a keresztyének erő­feszítése nyomán is a megvalósuláshoz. — Püspök úr, nagyon szépen megköszönöm a nyilatkozatát! ______ Göcze Tibor: • • Ünnep a nagyvilágban Amig nálunk a karácsony meleg családi ünnep, addig a világ sok részén — New Yorkban, Párizsban es másutt — dallal, tánccal köszöntik, akár csak mi a Szilvesztert. Északi testvéreink, a finnek népszokása: kará­csonykor az ebedlö mennyezetére "mennyboltot” függesztenek fel. A vastag zsinórból és drótból való vázát szalmával fonják be, és erre aranypapírból ki­vágott csillagokat és csillagképeket aggatnak. Az asztalon meggyujtiak. a gyertyákat, ennek fényében visszatükröződik a mennybolt. A skandináv országokban pár hettel karacsonv előtt egy fát készítenek tollas barataik, a madarak számára: a földbe beásnak egy póznát, és ehhez egv búza kalászt kötnek. Eltakarítják a körülötte lévő ha­vat, és magokat, apró faggyudarabokat szórnak el. Karácsony napjára már nagy tolongás lesz a pózna körül. . Német szokás: az ifjú pár az első együtt töltött karácsonyon egy “paradicsomfát” állít. Az örök­zöld fát fényes, piros álmákká) díszítik. A hagyo­mány meg a középkori Bajorországból származik, ahol a színészek ilyen fákkal vonultak végig a váro­sokon a bemutatandó misztérium előadását hirdet­ve, amelynek főszereplői Ádám és Éva voltak. Egy régi kedves francia népszokás — amelv ma mar csak kevés kisvárosban dívik — a tejes, a főszeres, az iparos kis ajándékokkal kedveskedik, a kapott nagyobb ajándékok elleneben. Például a tejes egy pohár tejfölt ad, á fűszeres pár szem narancsot, és a szerelő megigeri, hogy legközelebb, ha hívják, nem kell ra egy hétig várakozni. Több olasz városban a gyerekek levelet es verset imák, rajzokat készítenek, kifejezésre juttatva szü­leik iránti szeretetüket. A karácsonyi vacsora előtt a gyerekek szüleik tányérja alá csempeszik a boríté­kot, és azok úgy tesznek, mintha semmit sem vet­tek volna észre. Majd nagy meglepetést színlelve,elő­veszik a borítékokat, és hangosan olvassák fel vala­mennyit. Szintén déli szokás: ha újszülött van a háznál, akkor fenyöcsemetét ültetnek el a kertben, és az a gyerekkel együtt cseperedik fel. Az amerikai kisvárosokban a kertaitótól a házig vezető utat a következőképpen világítják meg: egv papírzacskót félig megtöltenek homokkal, a felső szegélyét visszahajtják, a belsejébe égő gyertyát he­lyeznek (a homok megakadályozza a tüzet). Ez a megvilágítás a Betlehem környéki pásztorok tüzet szimbolizálja. Szintén amerikai szokás a vendégfa. Ezt a bejárati ajtó mellett tartják, hogv az arra na­ponta elhaladok — a postás, a tejes, a szomszédok, a gyerekek — a rajta lógó ajándékokat, mézeskalács figurákat, diót, süteményt stb. levehessék. Annyi tartaléknak kell lennie a háznál, hogy karácsonyig a fa ne maradion üresen. Az almapiramis, amely egyúttal igen mutatós asz­tali disz, szintén Észak-Amerikából származik. Egy 30—60 cm magas tüsköt szögekkel vernek ki, és erre piros almakat helyeznek. A tetejére ananászt raknak. Es ha mar az ananásznál tartunk, akkor eljutottunk Hawaiba, ahol a télapó nem szánon, ha­nem kenun érkezik a tengerről. Fenyőfa helyett ott az ananasz jelképezi a karácsonyt. Es a karácsonyi harangokról is szólnunk kell, amelyek a Szovjetunióban a szénákon csilingelnek; de szinte minden ország karácsonyi hangulatát alá­festik. Angliában a betlehemes gyerekek kesztyűiére és sáljára apró harangokat varrnak. AMERIKAI MAGYAR SZÓ DR.T0TH KÁROLY REFORMÁTUS PÜSPÖK (folytass a 1. oldaliéi) NYILATKOZATA közi és társadalmi viszonvok ezek. Ezért irta zász­lajára: béke és igazságosság. Ezzel a jelszóval, és ter­mészetesen a Szentirás ihletése nyomán próbál munkálkodni annak az érdekében hogy a kelet­nyugati párbeszéd erősödjék, hogy a világot többször elpusztítani képes atom- és hidrogénfegyvereket birtokló nagyhatalmak megegyezésre jussanak elő­ször az észszerűden és hihetetlen mértékű fegyver­kezési verseny megállítása, majdpedig az általános és teljes leszerelést illetően. A béke és az igazságos­ság jelszavával támogatta a mozgalom a Harmadik Világ népeinek függetlenségi harcait is. Ezért az elmúlt .10—15 esztendőben a Harmadik Világ terüle­tén élő keresztyének igen nagy számban csatlakoz­tak a Keresztvén Békekonferencia -mozgalmához. Jelenleg mintegy 86 országban működnek szerveze­teink. Vannak már kontinentális szervezetei is. Az Afrikai Keresztyén Békekonferencia, az Ázsiai Ke­resztyén Bekekonferencia és a Latin-amerikai Ke­resztyén Békekonferencia néven működnek ezek. További fontos célkitűzéseink: az u.n. világméretű globális békestrukturák támogatása. Ez alatt a nem­zeti, politikai és társadalmi határokon túllépő át­fogó nemzetközi szervezeteket értjük, elsorenden az Egyesült Nemzetek Szervezetet. Az a meggyőző­désünk, hogy a modern technika korában, amikor az ember eljutott a sajat elpusztításának a lehetőse­géhez, jelentkeznek olyan feladatok, amelyeket az emberiség csak közösen tud megoldani. Ezek: az éhség elleni küzdelem és ami ezzel szorosan össze­függ: a fegyverkezési verseny megállítása. Kiderült, hogy a fegyverekre költött évi tóbbmint 500 milli­árd dollár egyrésze elegendő lenne ahhoz, hogy a Harmadik Világ területén, a fejlődő országokban lét­rehozzák a modem földművelés feltételeit, amelyek biztosítanák a világ lakosságának nemcsak a teljes élelemmel való ellátását, hanem a rohamosan nö- vekvo nepesseg szamara is a jovot. — Ön többször járt az Egyesült Államokban. Ké­rem püspök urat,, mondjon valamit benyomásairól és szóljon legutóbbi látogatásáról. — Valóban, az elmúlt 20 év alatt többször meg­fordultam az Egyesült Államokban. Mindenki tud­ja, hogy többféle Amerika van. Az Egyesült Álla­mokban minden irányzat megtalálható a református egyházakon belül is. Alapjában véve azonban el­mondható, hogy azok a református egyházak, ame­lyekkel mi kapcsolatot tartunk, nagyon testveri, nyílt és őszinte viszonyra törekszenek velünk. A korábbi években voltak fenntartásaik, kérdéseik, kritikájuk, sőt a gyanúsítással terhes támadásaik sem hiányoztak. Az elmúlt esztendőkben azonban ezek a kapcsolatok nagyon kedvezően alakultak es meg­találtuk a testvéri együttműködésnek az útját, lehe­tősegeit es formait. A különböző nemzetközi alkalmakon, az Egyha­zak Világtanácsa keretében, a Református Világ­szövetség különböző üléséin, a Keresztyen Bekekon­ferencia alkalmain jól együttműködtek velünk. Többször iárt amerikai református egyházi küldött­ség hazánkban, es mi is többször küldtünk küldött­séget az Egyesült Államokba. Érdekessé teszi a ma­gyar-amerikai egyházi kapcsolatokat, hogy az Egye­sült Államokban elő magyar nyelvű református gyü­lekezetek is beletagolodnak az amerikai református egyhazak szervezeti kereteibe. Van egy Független Magyar Református Egyház is. Velük is jól alakul­nak kapcsolataink. Vannak ugyan meg olyan cso­portok és személyek, akik nem képesek a valóságos

Next

/
Oldalképek
Tartalom