Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-07-16 / 29. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 16. 1981. 3. a<Jíét Millidrdok tékozlása wmass JULIUS 19. Az első nőegyenjogusági konferencia Amerikában, 1848. Remenyik Zsigmond iró születése 1900 20. Petrarca, olasz költő születése 1304 21. Armstrong, amerikai űrrepülő a Holdra lép, 1969. 22. Emma Lazarus, amerikai kőltönő születése 1849. Az emberi élet a fogamzás álltáimával kezdődik, így döntött 3:2 arányban a szenátus illetékes albizottsága. Azt javasolják, hogy a kongresszus ne szavazzon e kérdés fölött mindaddig, amíg az abortusz megtiltására vonatkozó alkotmánymódósitó javaslatot fogad el. Már mint én? Ugyan kerem! — tiltakozott James R. Harris ur a vád ellen, hogy ő földbirtokajándékot kért volna a Peabody szénvállalattól, amelynek nagy kiterjedésű felszíni szénfejtő birtokai vannak. Harris urat a szénfejtés ellenőrévé akarja kinevezni elnökünk, Ronald Reagan. • Reagan elnök Sandra Day O’Connor-t akarja kinevezni a Legfelsőbb Törvényszék megüresedett birói székébe. 101 bírája volt mar eddig a Legfelsőbb Törvényszéknek, valamennyi férfi. • Argentínában szabadlábra helyeztek, ót évi szobafogság után, Peron Izabellát, a volt diktátor feleségét. # Franciaországból Angliába repült egv pilóta egy olyan gépen, amelyet kizárólag napsugárból fakasztott villanyerö hajtott. • Az angol haditengerészet szakácsakadémiáján egy 200 fontos, rummal locsolt tortat készítenek a trónörökös közelgő lakodalmára. Mária Antoniette királynő szellemében az uj tronörökösnö nyilván ezzel a tortával fogja etetni a kenyeret kérőinsegeseket. • A bizalom az ősi erényben alapján a new yorki telefondobozokat olyan acélpáncéllal vonjak be, amelyet dinamittal sem lehet felrobbantani. A Bell Telefonvállalat remek példával mutatja a népnek, hogyan kell őrködnünk minden dime fölött. • A Reagan-kormány három tagja figyelmeztette a kongresszust, hogy a Medicare intézmény még nagyobb pénzügyi gondokkal küzd, mint a Társadal- mibiztositás. Egyelőre még nem jutottak odáig, hogy a Pentagon pénzügyi gondiait is kivizsgálják. • TOKIO, Júniusban 1.7 milliard dollár többlettel zárult az ország külkereskedelmi merlege. WASHINGTON, D.C. Még a hadi költekezés növelésének legelszántabb támogatói is elítélik azt az évi sok milliárd dolláros költekezést, amit a Pentagon, az adófizetők pénzéből, szükségtelenül eszközöl. A nagyméretű sikkasztások, lopások, rossz könyvelési és leltározási eljárások miatt évi legkevesebb 15 milliárd dollárra becsülik a pazarlást a kongresszus republikánus tagjai, akik maguk is nagy hadikiadásokat sürgetnek. Mások szerint a veszteség énnél sok milliárd dollárral több. Thomas P. O’Neill, (D-Mass.) a képviselőház elnöke aki maga is kész támogatni a kormány hadi költségvetését, feltette a kérdést: “Elvárhatják tőlünk, hogy elfogadjuk a teljes honvédelmi költségvetést... mialatt a Pentagon évi egy- milliárd dollárért bérel komputereket, amiket 200.000 dollárért megvásárolhatott volna?" Konzervatívok és liberálisok egyaránt kritizálják a pazarlásokat. A Pentagon ezzel szemben azzal védekezik, hogy ilyen óriási méretű és kiterjedésű vállalkozásban némi pazarlás elkerülhetetlen. Megjegyzik, hogy az október elsején kezdődő költségvetési évre a U.S. hadi kiadásai 222 milliárd dollárt tesznek ki — ami India brutto össztermelesenek több, mint kétszerese. A Pentagon vezetői arra is hivatkoznak, hogy a kongresszus politikai nyomása sok milliárd dollar túlzott kiadásokra vezet, például arra, hogy szükségtelen hadibázisokat nyitva tartsanak és szükségtelen fegyvereket gyártsanak, a helyi hadiszallitok üzleti erdekeiert. A U.S. News and World Report széleskörű tanulmányt végzett erről a kérdésről, kormányjelentések, dokumentumok es specialistákkal tartott interjúk alapján, melyek a kővetkezőket tárták fel. A hadi alapok legkézzelfoghatóbb pazarlása csalásból, sikkasztásból és lopásból ered. Egyik legjobb mód erre a hadibázisokon lévő post exchange- ek (boltok) működése. A General Accounting Office egyik legújabb jelentése szerint, egves beszerzési tisztek 150.000 dollárig kiterjedő visszafizetéseket kaptak megrendelőktől, viszonzásul felfújt megrendelésekért. Texasban tavaly 15 személyt ítéltek el ilyen csalásokért. A vizsgálatokat végzők beismerik, hogy a csalásoknak valószínűleg csak egy kis részét fedezik fel. Hasonló károkat okoz a nyersanyag, az árucikkek, sőt a készpénz lopása, amit a Pentagon hanyag könyvelése tesz lehetöve. Mindezek a lopások és sikkasztások azonban, a tékozló költekezéshez hasonlítva, elhalványulnak. Hivatalos személyek számítása szerint sokmilliárd dollárnyi nyersanyag, felszerelés és tüzelőanyag pa- zarlódik el évente, a szükségtelen bevásárlások, nem szükséges működtetések és rossz felülvizsgálat miatt. A tengerészet követi el a legnagyobb hibát. A Pearl Harbor-i tengereszeti hajógyár például 40 százalékkal több anyagot vásárol, mint ami a javításokhoz szükséges, később ennek nagy részét eldobja. A tengerészet 8 hajógyárában 35.5 millió dollárral többet vásárolnak, mint kellene és az egyik esetben az ellenőrök rájöttek, hogy 5.3 millió dollar értékű hajóalkatrész-vásárlást hagytak jóvá a Philadelphia-i hajógyárban, annak ellenére, hogy ugyanott, ugyanabból már 11 millió dollár értékű volt raktáron. Fedett helyiség hiányában a tengerészet sok helyen draga felszereléseket hagy tönkremenni. A pazarlásokból a légierők is bőven kiveszik részüket. A rossz üzletvezetés mindenütt sok milliárdnyi veszteséget okoz. DETROITI RIPORT Detroitnak egyik keleti részét Poletown néven ismerik. A város nagy számú lengyel lakosságának nagy része lakik és lakott nemzedékeken át ezen a környéken. Több régi templomuk van, közöttük a legszebb az Immaculate Conception történelmi értékű templom, melynek a környék integrált, alsóbb középosztálybeli lakossága számara mély vallásos és kulturális jelentősége van. A General Motors vállalat ezzel nem törődik, hanem kikötötte, hogv a templomot le kell bontani, mert helyet kell csinálni egy ui Cadillac-szerelő gyártelepnek, amit a vállalat Poletownban akar létesiteni. A városi vezetőség a G.M. kedvée'rt mindenre hajlandó. Úgy érvelnek, hogy az erősen automatizált uj gyár két mas G.M. gyárat fog pótolni, amit a cég le akar zárni. Az ui gyár régi munkásainak egyharmadát tartaná meg. Az Immaculate templom papja, Rev. Joseph Ka- rasiewicz úgy véli, hogy a gyárat a templom lebontása nélkül is meg lehetne epiteni. Ipari tervezési szakemberek ezzel egyetertenek, sót úgy latiak, hogy ha a G.M. vezetők méltányosabban gondolkodnának, a gyárat úgy is meg lehetne tervezni, hogy a 3500 lakosú Poletown 1500 lakóházat, 150 üzleti vállalkozását, több iskoláját, kórházát és 12 templomát megmenthetnék. A G.M. követeli, hogy a város az egész kömveket bontsa le a szövetségi, állami és helyi adófizetők pénzéből. A Poletown-i lakosságot képviselő egyházak nem adják fel a harcot. Karasiewicz lelkész szivhezszo- ló levelben kérte a G.M. vezetőségét, hogy gondolják meg és legalább a történelmi templomot kíméljek meg. Kérte az elnököt, hogy látogassa meg a templomot és beszéljek meg a dolgot, de mindez- ideig ezt és más józan kérelmet, figyelmen kívül hagytak. A fogyasztó közönség szószólója, Ralph Nader mondotta: “Ha nyomás alatt lévő városok lerombolhatnak templomokat, hogy a nagyvállalatok ott gyárát építhessenek, amit kisebb telken is meg lehetne epiteni, abból egész biztosan az következik, hogy a nagyvállalat lett a legfelsőbb ur. A G.M. szamara ez a 465 aker nem más, mint értékes ingatlan; Poletown lakosainak hosszú időn át otthona, temploma, munkahelye volt.” Rácz Pál felszólalása az ENSz-ben EGYESÜLT NEMZETEK, N.Y. Rácz Pál nagykövet, a magyar kormány fődelegátusa, felszólalt az ENSZ Leszerelesi Alkalmi Bizottságában, ismételten hangsúlyozva a magyar kormány támogatását a leszerelésre irányuló minden törekvéssel kapcsolatban. “Kormányom — mondta többek között Racz nagykövet — rendületlen támogatója a fegyverkezés ellenőrzésének és a leszerelésnek. Az a nézetünk, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet ellenére a béke- szerető népek kollektív törekvéseinek és cselekedeteinek túlsúlyba kell jutniok egy uj, veszedelmes fegyverkezési verseny kezdetének es egy uj háború lehetőségének megakadályozására. Ez minden ország közös érdeke, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre.”
