Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-12-17 / 48. szám

Kellemes karácsonyi ünnepeket! Reich Károly rajta Őía'tacbC'nif J98J A mennyei seregek — amelyek az angyallal azt mondják vala hogy “Dicsőség a magassá- gos mennyekben az Istennek es e földön bé­kesség es az emberekhez jóakarat” — az idén a Karácsony előtti hetekben, hónapokban le­szálltak az evangélium lapjairól és most a világ négy táján, hetedhét ország hetvenhét városá­ban menetelnek a többi beketüntetővel karölt­ve es harsogják tele torokkal, harsonákkal: “E földön békesség és az emberekhez jóakarat.” Töméntelen a mennyei seregek sokasága, de számuk mégis elenyészik azokhoz képest, akik nyomon követik őket mindenütt. Mert mögöttük ott menetel két világháború miriád áldozata. Fiístfellegben követik a soka­ságot az égető kemencékben elpusztult áldoza­tok milliói: gyermekek, nők es férfiak. A Don­nál es Isonzónál elpusztult magyarok, a Ver- dunnél lemészárolt franciák és nemetek, Le- ningrád es Stalingrád hősi halottai. Pearl Har- borban vízbe fullasztott amerikaiak, a Hirosi­mában ésNagaszakiban hamuvá égetett japánok es a nácizmus, fasizmus, bűnös nyereségvágy ; ezernyi más mártírja, áldozata. Ki állhat ellent az ilyen mennyekből földre- szállt, életéért esedező, poklot kárhoztató so­kaságnak? Rendüljenek meg mindenütt a ha­lálban kereskedők denevérvarai. Oszoljanak szét a háború fellegei, ragyogjon fel a lathatá­ron a béke áldasthozó, életet biztositó napja. Deák Zoltán — Az Amerikai Magyar Szó Felkerestem budapesti hivatalában Dr. Tóth Ká­rolyt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökét, a Keresztyén Békekonferencia elnökét, aki kérdéseimre az Amerikai Magyar Szónak az alábbi nyilatkozatot adta: — Püspök ur, mondana-e valamit arról, hogy a történelem során hogyan alakult a Magyarorszagi Református Egyház kapcsolata a magyar néppel, és a felszabadulás után milyen kihatásai voltak a refor­mátus egyház életeben? — A Magyarországi Református Egyház 1567-tol, megalakulásától kezdve immár több mint 400 éven át mindig osztozott a magyar nép sorsában. Ez a sok hanyattatast és nagy szorongattatast is jelentő sors- közosseg ékesen bizonyitia, hogy a szó nemes értel­mében a nép egyhaza volt és maradt egeszen a mai napig. Mit jelent ez? — Elsörenden azt, hogy a reformáció kora óta mindig magyar nemzeti nyelven hirdette az evangé­liumot és ezzel a magyar kultúra, különösképpen pedig a nyelvművelés igen fontos és jelentős hordo­zója lett. — A közmúvelódes területén tehat igen nagy szol­gálatokat tett a magyar nepnek. Különösen közis­mert, hogy a református egyház az iskolák egyháza volt. A Ids falvakban éppúgy, mint a városokban a református templom mellett hamarosan felépült az iskola, sót egy-egy területen az egész vidék kulturá­lis arculatát meghatározó központi iskolák alakid- tak, amelyek református kollégiumokként nagy sze­repet játszottak a nemzeti művelődésben. Éppen eb­ben az évben ünnepeltük a sárospataki, majd a pá­pai református kollégium alapításának 450. évfor­dulóját. — Harmadik helyen azt emelném ki, hogy a refor­mátus egyház a nemzeti tudat hordozójaként min­den egyes alkalommal a függetlenségért folvtatott szabadságkuzdelmek feszese volt, némelykor egye­nesen az ihletoje, de mindig támogatója es a nem­zeti felszabadulásért vívott harcok, es bukása után a nemzeti tragédiák szenvedő reszese. Ez a szoros összefonódás a magyar neppel természetesen nem szakadt meg a felszabadulás után sem, sőt ennek az egyúvétartozasnak a legszebb hagyományai újultak fel es keltek eletre. Ebből érthető az is, hogy a Ma­gyarországi Református Egyház elsőként kereste az " együttműködést a népi állammal. Belső meggyőző­désből, a nemes nemzeti es egyházi hagyományok folytatásaként döntött úgy, hogv az uj magyar tár­sadalom körében a nagy es történelmi változások után keresi es elfoglalja helyet. Ez a döntés helyes­j KELLEMES HAMUKÁT! magyarorszagi interiuia — nek bizonyult. A II. világháború befejezése után el­telt több, mint három és fél évtized mindezt meg­győzően bizonyitia. Elmondható, hogy a szocialista magyar állam és az egyhazunk közötti viszonv nem­csak jó, hanem ennél több: szívélyes, hasznos mind­két fél részere. Kerestük és megtaláltuk azokat a területeket, ahol a felfogásbeli különbségek mellett, azok becsületes bevallásával és vállalásával hatéko­nyan tudunk együttműködni népünk javara. Ter­mészetesen, az együttműködésnek legátfogóbb te­rülete a béke megerösitese és azokban az erőfeszíté­sekben való részvétéi, amelyeknek célja a háború veszélyének elhárítása, hiszen egy III. világháború egyet ielentene az emberiség teljes pusztulásával. Nem akarjuk azonban azt állítani, hogy a viszonv az uj magyar állam es az egyház között nem vetett fel problémákat. Voltak hibák a múltban, és lehet­nek tévedések a jelenben is. Az alapdöntés azonban a nehézségek és a még megoldásra váró problémák ellenére is helyesnek bizonyult. — Püspök urnák nemzetközi neve van. Az On ne­véhez fűződött hosszú éveken keresztül a Keresz­tyén Békekonferencia koordinálása. Kérem, tájékoz­tassa olvasóinkat a mozgalom kialakulásáról, cél­kitűzéseiről es tevékenységéről. — Valóban, 7 even át a Keresztyén Békekonfe­rencia főtitkáraként Prágában dolgoztam. A Keresz­tyen Békekonferencia 1957-ben alakult. Nyugat- és kelet-európai egyházi vezetők és teológusok kezde­ményezésére, akkor meg egy nagyon szerény vállal­kozásként. A mozgalom kezdeményezésehez az in­díttatást az adta meg, hogv az egyházi vezetők és teológusok felismerték az atomháború mindenektől különböző rendkívüli nagy veszélyét es azt, hogy az atomháború elhárításáért mozgósítani kell a vi­lág keresztyénéit. Az elgondolás az volt, hogy vala­mennyi keresztyen egyház képviselőinek részvételé­vel vilag-zsinatot kell tartani az atomfegyverek rend­kívüli veszélyességenek meghirdetéséért és az atom­háború elleni küzdelemre való felhivás érdekében. Bebizonyosodott, hogy ennek a célnak az elérése sokkal nagyobb erőfeszítést, fáradságot követel, mintsem gondoltak akkor. A nehézségek es problé­mák ellenére is a mozgalom hamarosan olyan mére­teket öltött, hogy komoly tényezőjévé vált nemcsak a nemzetközi egyházi életnek, hanem a nemzetközi bekemozgalomnak is elismert es megbecsült része. A hidegháború esztendeiben — az ötvenes évek vé­gen, a hatvanas evek eleién — a kelet-nyugati pár­beszédet, az enyhülés szükségességet hangsúlyozta az atomháború elleni küzdelem módszereként. Ha­marosan azonban felfedeztük, hogy az atomfegyve­rek mellett fenyegeti a világ békességét egv másik rendkívüli nagy veszedelem, éspedig a százmillió­kat igazságtalan körülmények között tartó nemzet­(folytatás a 10. oldalon) Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y. N.Y. Vol. XXXV. No. 48. Thursday, Dec. 17. 1981. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 Ár« 25 «Mt Dr. Toth Karoly rejormatus puspok nyilatkozata Ostromállapot Lengyelországban Lásd 3. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom