Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-11-26 / 45. szám

Thursday, Nov. 26. 1981. AMERIKAI MAGYAR SZO 6. NOVEMBER 27- DECEMBER 3. 28. Stefan Zweig, osztrák iró születése 1881 29. Mark Twain kiváló amerikai iró születése, 1835, 2. Charlestown,Va.-ban kivégzik John Brownt, a rabszolgaság elleni küzdelem rettenthetet­len harcosát, 1859. 3. József Attila halála. 1937. íme, hát megleltem hazámat, a földet, ahol nevemet, hibátlanul Írják folébem, ha eltemet, aki eltemet. József Attila Reháhné mondja: j Én mondom magának, szomszédasszony, nem értem, miért kerítenek olyan nagy feneket annak az ezer dolláros borravaló­nak, amit a mi nemzet- biztonsági fófelelósünk, Allen ur kapott a japánok­tól és amit elfelejtett ki­venni a páncélszekrény­ből. Hát mi az az ezer dollár a mai inflációs világban? Meg osztán nem kapott Reaganne asszonyság is 200.000 dolláros borravalót herendi és egyeb porce- lankészlet formájában a Mobil olajcégtói? Utóvegre nincs nálunk törvény amely tiltana a borravalót! Mar most inkább arról a 30 billiós borravalóról be­szélnének, amit Stockman ur szerint a Pentagon adott a municiógyárosoknak. Ott talán lehet valami suskus a dologban. A Hovenier utca a robbanás után Egy bombamerénylet nyomában * Irta: Tasnády T. Almos (Antwerpen) dórjárörök figyelmét nem hívta fel magára a Hove- nierstraat-on az a defektes auto, amelyiknek az egyik hátsó kereke hiányzott, a tengelyét feltámasztot­ták, s az egyébként befüggönyzött ablakainak egyi­kébe a pechjelzést kitették. A bombaautó! Még el­döntetlen kérdés, hogy ötven vagy száz kiló dinamit volt benne. A robbanás hatása a keskeny utcában minden esetre maximális volt. Maximális és iszo­nyatos! Ki is számított volna arra, hogy éppen eb­ben a nehezen megközelíthető utcában, a legkisebb zsinagóga előtt történhet ilyesmi meg és egy olyan napon, amikor a zsidó ünnepekre való tekintettel csaknem kizárólag a nem zsidó belga munkaválla­lók dolgoztak? A bombamerénylet szinterén készült felvételek a bombatámadások utáni utcaképeket elevenítik föl az emberben. Ártatlan emberéletek, jelentős anyagi kár, többszáz munkaalkalom megszűnése ir­hatő az eddig ismeretlen terroristák számlájára. Antwerpen utcáin napokig a megdöbbenés és a fel­háborodás tükröződött az emberek arcán. Két nap­pal a gyilkos merénylet után hatezer ember-vonult a legnagyobb csendben es nyugodt magatartással a városháza elé, tiltakozásul a terrorizmus és a faji megkülönböztetés ellen. Az áldozatok és hozzá­tartozóik az ország minden részéből számtalan együttérzési es szimpatiamegnyilvánulást kapnak. Minden becsületesen gondolkodó ember egyetért abban, hogy Antwerpen gyémántnegyedében fo­kozni kell az elővigyázatosságot és a biztonságot, am ugyanakkor óvakodni kell attól is, hogy ez a ne- nyed ne váljon félelemben élő emberek gettójává. Az antwerpeni bombamerénylet három halálos aldozata és csaknem száz sebesültje között ezúttal a túlnyomó többség nem zsidó vallásu ember. A szo­morú, de megszivlendö tanulság mindenképpen az, hogy a terrorizmus nem válogat: áldozatai vallási és faji megkülönböztetés nélkül ártatlan emberek, ez esetben olyan emberek, akiknek semmi beleszólá­suk nem volt nemzeti vagy politikai-ideológiai ellen­tetek rendezésebe, életüket és testi épségüket az emberi létet semmibe vevő esztelen gyűlölet lélek­telen hóhéijai vették el. Antwerpen gyémántnegyedében romeltakarítás és újjáépítés folyik, az exponált utcákon megszigorí­tották a biztonsági intézkedéseket, mindenütt egyen­ruhás, fegyveres, ellenőrző közegek láthatók. Ant­werpen zsidónegyedében gyász és megdöbbenés uralkodik. De az élet megy tovább. Néhány utcával távolabb már el is feledhetné az ember, milyen iszonyatos dolog történt a városközpont másik fe­leben, de vigyázzunk, mert a “ma neked — holnap nekem” nagyon is időszerű figyelmeztetés a mi ko­runkban, ha nem akarunk olyan világban élni, ahol állig felfegyverzett őrök és elektronikus vigyázó be­rendezések között is állandó bizonytalanság és féle­lem lenne az életünk; ne felejtsünk, mert az antwer­peni bombamerénylet sajnos nem tekinthető egye­dülálló terrorcselekménynek! t a VESZTESÉGÜNK A legnagyobb megdöbbenéssel közöljük olvaso/- inkkal, hogy ismeretlen tettes meggyilkolta new yorki irodájában Mrs. Harriet Budisht, lapunk an­gol oldala kulmunkatarsanak, Joseph Budishnak a feleseget. A nyomozás folyamatban van. I Antwerpen, október 20. kedd reggel. Éppen a vá­ros központjában lévő egyik üzletház épületeben tartózkodtam, amikor néhány perccel kilenc óra után hatalmas robbanás reszkettette meg az ablako­kat. Mindenki riadtan, tanácstalanul találgatta, hogy mi történhetett. Az egyik helyiségből a gyémánt­negyed irányában — légvonalban mintegy száz mé­ternyire — a háztetők fölött sűrűn gomolygó füst- felhöt láttám és perceken belül odahallatszott a száguldó mentó- és rendőrautók szirénáinak viijo- gasa is. Lesiettem az utcára. Az utcákon riadt emberek gesztikuláló csoport­jai, a vészhir gyorsan terjed, pillanatokon belül meg­tudtam, hogy a gyémantnegyed szivében bomba- robbanas történt. A környező utcákat a rendőrség azonnal lezárta, csak távolról lehetett látni a még mindig sűrű nagy füstöt, tüzoltókocsik dübörögtek, csendőrség érkezett a rendőrség megerősítésére, a mar ellenkező irányba száguldó személykocsik ab­lakán át véres arcok villantak elő, sorra szirénáztak el a mentőautók. Csak a belga rádió rendkívüli híradásából derült ki pontosan, hogy mi történt: A Hovenierstraat-on a portugál zsinagóga előtt bomba-autó robbant olyan nagy erővel, hogy száz méteres körzetben minden kirakatot és ablakot kitört a légnyomás, súlyos garázsaitok összegyűrődtek, mintha csak kar­tonból lettek volna, üzleti berendezési tárgyak és bútorok repültek a levegőbe, s a felrobbant autó helyen a gyorsan eloltott tűz után csupán alig fel­ismerhető fémroncsok maradtak. A robbanást köve­tő légnyomás közvetlen áldozata egy halott, 16 sú­lyosan sebesült (akik közül egy 65 éves asszony né­hány órán belül belehalt a sérüléseibe) és mintegy 80 könnyebben sebesült volt, a legtöbbjük többszö­rös vágási serüléssel a testükbe szűrődött üvegszi­lánkok következtében. Antwerpent a csaknem huszezemyi zsidó polgárá­val Európa Jeruzsálemjének is szokás nevezni. Noha a gyémántkereskedelem nem kizárólagosan az ó * kezükben van, mégis az u.n. zsidónegyedekben köz- pontosult. Ki ellen történt az emberi élettel nem számoló gyáva bombamerénylet: az antwerpeni zsi­dóság, vagy a gyemántkapitalisták ellen? És hogy kerülte el a rendőrség figyelmet a keskeny,de rend­kívül fontos utcában ahol hosszabb idő óta parkiro- zási tilalom érvényes, a már előző este óta ott álló, látszólag peches autó olyannyira, hogy az elvontata- sa helvett megelégedtek egy felületes vizsgalattal? Az elmúlt évben julius 27-én az ugyancsak a zsi­dónegyedben lévő Lamorinierestraaton két líbiai ter­rorista kézigránátokat dobott egy csoport utazas előtt álló gyerek közéi egy párizsi vendéggyerek azonnal meghalt, húszán sebesültek meg többé »ke­vésbé súlyosan. Az aljas terrorcselekményt elítélő felháborodott közvélemény hatására azóta erősebbé vált a rendőri ellenőrzés a gyémantnegyed utcáin és a legtöbb fontos épületet ellátták TV-ellenőrzó ka­merákkal, az irodaépületekben pedig privát őrség vigyáz a biztonságra. A zsinagógák és a zsidó szerve­zetek épületeinek kornyékén fiatal önkéntesek őr­ködnek, hogy nem tapasztalnak-e valami gyanúsat. Ugyanakkor néhány utcát autómentesnek nyilvání­tottak, ahová motoros jármű csak különleges enge­déllyel mehet be. A parkirozási tilalom azonban csak a nappali órakra vonatkozott. Az eiszakai ren-

Next

/
Oldalképek
Tartalom