Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-11-26 / 45. szám
2. Thursday, Nov. 26. 1981. BRASILIA.. Tóbb száz egyetemi diák vette körűi az épületet, ahol Henry Kissinger, volt USA külügyminiszter tartott előadást. A diákok és egyetemi tanárok tiltakoztak Kissinger jelenléte miatt és mondották: “Ahelyett, hogy Kissingemek — aki felelős több százezer vietnámi meggyilkolásáért — adnák a 15,000 dolláros honoráriumot, a pénzt a sztrájkoló egyetemi tanároknak kellene juttatni.” A kirendelt rendőrség rendórkocsiba tuszkolta Kissingert, hogy megmentse a felhevült fiatalok támadásától. OTTAWA. Kanada Manitoba tartományában a prog ressziv Uj Demokrata Part 34 jelöltjét választotta b< a parlamentbe. Az 57 tagból álló képviselöhazbar igy többségbe jutottak. • NEW DELHI. Az indiai kormány szerződést irt alá, melynek értelmében a Szovjetunió acélkomplexu mot épit 218 millió dollár költséggel. A Szovjet unió 170 millió dollár kölcsönt folyósít 2.5 %-os kamattal. A kölcsönt 17 éven belül kell törleszteni, • * Katonák, mint bányászok VARSÓ. Mivel az idén különösen fontos minder tonna kitermelt szén, a Nemzetvédelmi Minisztérium teljesítette a bányászati es Energetikai Miniszté rium kérését és engedélyt adott arra, hogy a kötele ző katonai szolgálat első évét letöltött katonák 15 hónapig bányában dolgozzanak és igy teljesítsék a kétéves szolgálatot. A bányák tárt karokkal fogadják az önként jelent kező katonákat; ezek pedig minden, a bányászok nak járó kedvezményből részesülni fognak. Azok nak a katonáknak pedig, akik rögtön a kétéves szol gálát letöltése után jelentkeznek a bányában, a mun ka viszonyba beszámítják a katonai szolgálat két évé is. A jelentés szerint eddig 2500 szerződést írtak al. a bányák az első éves katonákkal; de összesen tóbl mint 7500 katona jelentkezett “bányaszolgálatra.’ Otven vagy 60 millió áldozata volt a második világháborúnak? Ha “csak” 50, akkor is hinni kellett, hogy ilyen többé nem lehet. Nümbergben megbüntették a náci főbűnösöket, a haderőket csökkentették, megszervezték az ENSZ-et. De mióta felnyitották a levéltárakat, jobban tudjuk, hogy a világpolitika intézői (nem mindig azonosak, a kormányokkal) nem hittek a tartós békében. Már kinevezték a nácik helyébe az uj ellenséget, a Szovjetuniót. A végén meg lerombolták a legszebb német várost, Drezdát, tudván, hogy a szovjet zónába kerül. A német fegyverszünet után ledobták az atombombákat Japánra, holott az már meg akarta adni magát: figyelmeztetés a Szovjetnek.. A nürnbergi bíróság bezárása után keztyüs kézzel bántak a nácikkal. Sokat nem büntettek meg, meghagytak őket magas hivatalaikban. Nagy német erőket fegyverben tartottak, “minden eshetőségre”, mig az USA-ban bebörtönözték a kommunistákat. A “hidegháborúban” az USA a fél világot szovietellenes szövetségekbe kényszeritette. Igaz, 1945 óta Európában csak a görög háború volt, az angolszászok indítottak, hogy ott ne legyen baloldali kormány. Annál több háború volt más világrészekben. A gyarmatos hatalmak évekig harcoltak birtokaik megtartásáért vagy visszahóditásáert, az USA évekig harcolt Koreában, majdnem egy évtizedig Indokínában, megszállta Libanont es Dominikát (Anglia meg Jordánt). Támadást szervezett a forradalmi Kuba ellen (sikertelenül) és Guatemala ellen (sikeresen!). Vérengző katonai diktatúrát segített uralomra Chilében. Anglia, Franciaország és Izrael közös akciót indítottak (hiába) Szuez birtokért. Különböző belháborukban segítette az USA a jobboldalt uralomra jutni. Most háború folyik a Szaharában, Namibia körül, Etiópia hatarain, Afganisztánban Timor szigeten, belháboru a Fülöp-szigeteken, Libanonban, Kambodzsában, Irán és Irák között. USA kimutatás szerint 1945 óta 120-szor mozgósította haderejét, illetve ennek egy részét érdekei védelmében (más adat szerint 200-szor). Kinaban 1949-ig belháboru folyt milliós erők között. Ulsterben 10 éve halálos merényletekkel folyik a belháboru. Újabban Kina “büntető” háborút viselt Vietnam ellen. Holdutazók tábora , Nem tévedés; ebben az esetben nyugodtan lehet használni a “tábor” szót. Hiszen csaknem százezren vannak mar, akik ha eddig nem is, de a jövőben okvetlenül szeretnének eljutni a Holdra. Talán emlékszünk még: evekkel ezelőtt a Panam légitársaság meghirdette: bár műszaki feltételek ehhez meg nincsenek, de elfogad jelentkezéseket turistautazásokra a Holdra. Eddig több,mint 93.000 személy jelentkezett: a társaság bostoni irodájában mikrofilmeken őrzik a jelentkezési okiratokat. A jelentkezők annak ideién hivatalos elismervenyt kaptak, amely tanúsítja, hogy — ha eljön az idő, es létrejönnek a technikai feltételek a Panam űrhajózási részlegénél — jelentkezésük sorrendjében turistajegyet fognak kapni a Holdra induló járatokra. Csak éppen az indulás időpontja homályos még. TERJESSZE LAPUNKAT AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and 1st 2 weeks in August by Hungarian Word,Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003, Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of -March 21.1879, at the P.O. of New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési árak az Egyesült Államokban egy évre $ 18.— félévre $ 10.— Kanadaban és minden más külföldi országban egy évre $ 20.— félévre $ 12.— Postmaster ; Send address changes to ; Hungarian Wordene. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. uitnn A NÉPIRTÁSOK KORA Mindezt elmondják az évkönyvek. Itt azért Írtam meg, hogy rámutassak: ha 50 millió halott nem volt elég meggyőzni a népeket (főleg a vezetőket), hogy a háború képtelen abszurdum, akkor nem sok remény van az emberiség megmentésére. Haig USA külügyminiszter már kijelentette: a háború nem a legrosszabb dolog — és ma már árulóknak, szovjet- báboknak nevezik a háború és a túlfegyverkezés ellenzőit. Szélső jobboldali magyar emigránsokat gyakran hallottam dühöngeni, mert az USA itt vagy ott nem dobta le az atombombákat. Ilyen szavakban benne van az emberiség tragédiája. Úgy emlékszem, Goebbels mondta: egy ember halala szerencsétlenség, egy millióé statisztika, az emberi ostobaság es kegyetlenség statisztikája, ami lehetővé tette, hogy ne csak a harcolók és ne csak nyílt háborúban öliék egymást, genocid (népirtás) folyhassek a “beké” eveiben is, fegyveresek es fegyvertelenek ellen. A német nácik népirtása a leggonoszabb volt mind között, de nem volt az ö találmányuk. A történelem folyamán szamlálatlan milliókat pusztítottak el politikai, hazafias, gazdasági, erkölcsi, faji vagy vallási ürügyekkel és a tömeges bűnözést mindenkor súlyosbította, hogy a parlamentekben, iskolákban, templomokban, a sajtóban es a távközlésben vagy elhallgatták, vagy meghamisították a történteket^ soha nem nagyobb mértekben, mint az utolso felszázadban. Ha halljuk, vagy olvassuk a prágai “szörnyűségeket”, hogy fogságra ítéltek disszidenseket, amik miatt a világsajtó százszor erősebben felháborodik, mig néhány sorban — ha egyáltalán — közlik 50.000 polgári személy meggyilkolását Salvadorban, nem sok reményünk lehet az egész világ közvéleményének, erkölcsi színvonalának tisztulásában. A múlt és a jelen borzalmairól e lap olvasói kellően értesülhettek, mégis hangsúlyoznom kell, hogy ha sulvosbitani lehet őket, ez sűrűn megtörténik. Nyilván olvasták, mi történt Kambodzsa körül. Az országra kínai segítséggel ránehezedett u.n. baloldali “Vörös Kmer” magát szocialistának nevező terror- csoport a világtörténelemben ismeretlen vad es bolond kegyetlenséggel saját kis népüknek millióit megölték, vagy inkább halálra kínozták (minden tudósító jelentése szerint, akik az indokínai háború vege után az országban voltak) es az ország egesz gazdasági és kulturális életet tönkretettek, emellett pedig sűrű rabló-beütéseket hajtottak vegre Vietnám ellen. Végül Hanoiban nem tűrhették ezt az őket is veszélyeztető őijöngést, segítettek Kambodzsa népének az őrült tömeggyilkosokat elűzni', ezek Thailand határára vonultak, onnan intéztek rablógyilkos támadásokat a közeli területek ellen. Ekkor az Egyesült Nemzetek döntött, ki képviselje ott Kambodzsát. Nem a törvényes és békés, népszerű Vietnam- barát kormányt ismerték el, mert ezt szovietbarat- nak tekintették, hanem a kiűzött gonosztevőket, ezzel elismervén, hogy a népirtást sem tekintik bűnnek, ha ezt az USSR ellenfelei követik el. Mi lesz a világgal? t ATHEN. Andreas Papandreu, görög miniszterelnök kinyilvanitotta: a közeljövőben követelni fogják az USA hadtamaszpontjainak felszámolását és országunk kiválását a NATO katonai egységéből.
