Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-11-19 / 44. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 19. 1981. C WVUBJMÍ ) dr. Gosatonyi Jánossal, a Magyarok Viláysaövetséye főtitkárával Kapcsolatok a szülőfölddel A múlt század közepétől kezdve sok százezren kényszerültek arra, hogy megélhetési lehetőségek hiánya miatt elhagyják Magyarországot, s határainkon túl próbáljanak boldogulni. Másokat a kalandvágy hajtott. Sokan úgy gondolták, ha elérik anyagi céljaikat, hazatérnek. Szándékukat gyakran politikai, családi események keresztezték. Kapcsolatuk a szülőfölddel meglazult vagy teljesen megszűnt. A legutóbbi két évtizedben vált újra sokoldalúvá, lett gyümölcsöző a hazánk és a Nyugat-Európában, az amerikai földrészen, valamint a többi kontinensen élő magyarsággal kialakított viszony. Azóta bebizonyosodott: van lehetőség a kötődés szálainak erősítésére. Ennek a sokrétű tevékenységnek a kialakulásáról, feltételeiről, gyakorlatáról beszélgettünk dr. Cosztonyi Jánossal, a Magyarok Világszövetségének főtitkárával.- A szövetség tevékenységiről különösen az utóbbi néhány évben sokét hallhat, olvashat a közönség. Kevésbé ismert viszont a Magyarok Világszövetségének régebbi története. % — A Magyarok Világszövetsége 1938-ban a magyarok világkongresszusán alakult meg, az akkori politika szellemében és céljai alapján. A második világháború azonban a szövetség munkáját gyakorlatilag lehetetlenné tette. Felszabadulásunk után kezdett el újra működni, nyilván már nem a régi eszmei alapokon. Az első években széles körű kapcsolatrendszert épített ki, főleg a tengerentúli magyarsággal. A hidegháború, valamint a hazai politika torzulásai megtörték a kezdeti idők lendületét. A társadalmi és személyi kapcsolatok a minimumra szűkültek. A szövetség működése ezért sok szempontból formálissá vált. 1958-tól változtak kedvezően a körülmények, ekkor alakult meg a szövetség új elnöksége ismert közéleti emberekből, az egyházak képviselőiből, tudósokból és művészekből, a Hazafias Népfront felkérése alapján. Olyan szemé- , lyiségek voltak köztük, mint Kodály Zoltán, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Szak ásíts Árpád, Szabó Pál. A Magyarok Világszövetsége egész tevékenységével azóta is minden területen a közeledést, az egyéni, a családi, a társadalmi kapcsolatok erősítését szolgálja. ...kapcsolatokat akarnak hazánkkal... * 18- M.nnyi magyar ál az ország határain túl? Ugyanis többfél., néha .léggé .Itérö adatot l«h«t olvasni .zz.l kapcsolatban. — A magyarság egyharmada él határainkon túl; többsége a szomszédos szocialista országokban. A kapitalista országokban élő magyarok, illetve magyar származásúak számát egymillió-háromszázezerre becsüljük. Hangsúlyozom, ez becsült szám, pontos statisztikai adataink nincsenek. Sok helyütt ugyanis a hivatalos statisztikák nem tartják nyilván a lakosságot az anyanyelv vagy a származás alapján. A magyarság tömeges kivándorlása az utolsó száz esztendőre esik, és lényegileg három nagy ki- vándorlási, emigrálási hullámban zajlott le. Az első a századforduló körüli időszak, amikor az akkori Magyarország területéről több mint kétmillióan vándoroltak ki. Ezek 30 százaléka volt magyar nemzetiségű. A második hullám a fehérterrorral kezdődött, s a második világháború végéig tartott. Ez idő alatt 354 ezren hagyták el végleg Magyarországot. A harmadik nagy hullámot az 1956-os ellenforradalmat követő tömeges disszidálás jelentette, amikor kétszázezren mentek el; egynegyedük 18 éven aluli fiatal volt, köztük tízezér gyerek, aki szülő nélkül indult útnak. Az akkor disszidáltakból mintegy ötvenezren a későbbi években hazajöttek. A Nyugatra utazók nagy számához képest, szórványosan napjainkban is előfordulnak .jogellenes kint- maradások. Változatlanul tart a hazatelepülés is, leginkább idősebbek, nyugdíjasok jönnek véglegesen haza. . Mindennek alapján ugyancsak következtetések és becslések alapján 400—500 ezerre tehető a tőkés országokban élő, úgynevezett első generációs magyarok száma. Kint született gyermekeik már nem nevezhetők kivándoroltnak vagy emigráltnak. Származásuk magyar, szülőhazájuk azonban nem Magyarország. A magyar, illetve magyar származású emberek szinte a világ minden országában megtalálhatók. Legtöbben az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában élnek, de nagyobb csoportok telepedtek le Latin-Ame- rikában, Izraelben, Ausztráliában, nyugati és észak-európai országokban is.- Mily.n a magyarok ny.ívtudása, politikai rótogzödés. azokban az országokban, hogyan kötödnok hazánkhoz a második, harmadik g.n.ráciásokf — A generációk sok mindenben különböznek egymástól. Akik még itthon születtek — és nem gyerekfejjel mentek ki —, még ha teljesen idegen környezetbe kerültek is. anyanyelvűket jól-rosz- szul megőrzik. Igen sokuknál sírig tart á honvágy. A második generáció és az azt követő nemzedékek nagyobbik része már nem tanul meg magyarul. Még abban az esetben is, ha mindkét szülő magyar, nagyon gyakori, hogy a gyermek legfeljebb ért, de beszélni már nem tud magyarul. Ezt az általánosnak mondható folyamatot természetesen esetenként különböző tényezők motiválják. Sok függ attól is, hogy milyen a befogadó ország viszonya a bevándorolt nemzetiségekhez. A legtöbb esetben a kormányzatok közömbösek, vagy gyors beolvasztásra törekszenek. Vannak. kivételek is. Külön kiemelhető Svédország példája, ahol az iskolákban óratervi keretben kötelező az anyanyelv tanítása. így több mint ezerhat- száz gyermek tanterv szerint magyart is tanul. Az ilyen és ehhez hasonló tényezők nem változtatnak azon gz általános tendencián, hogy gyorsul az asszimiláció, csökken a magyarul tudók száma. Különbségek vannak az egyes generációk között a Magyar Nép- köztársasághoz való viszonyuk tekintetében is. Az első generációs magyarság esetében ezt Általában meghatározza, hogy ki mikor és miért ment el. A kint születetteket nagyobbrészt már nem kötik azok az előítéletek vagy emlékek, amelyek szüleiket vagy nagyszüleiket távozásra késztették. Körükben mind növekvő érdeklődés figyelhető meg Magyar- ország mint őseik hazája iránt. Ami a politikai rétegződést illeti, három irányzat van jelen. A haladó, baloldali rétegeket főleg a második világháború előtt kivándoroltak alkotják, A régi baloldali egyesületek, dalárdák, lapok, más intézmények tagjai azonban kiöregedőben varinak, soraikat megritkította a hidegháború hatása is. A jobboldali, velünk szemben álló eszmeáramlatoknak, egyesületeknek nagyon széles frontja van. Szinte minden politikai színárnyalat megtalálható, az „enyhén” konzervatívtól a nyílt fasisztákig mindenki. Befolyásuk alatt van a magyar nyelvű sajtó nagyobb része. A jobboldali erők azonban nem tudtak egységes frontot létrehozni; a marakodás, a széthúzás, a pozícióharc a jobboldali emigráció egész történetét végigkíséri. Polarizáló hatású volt az 1963- as amnesztiarendelet, amely a szélsőséges jobboldaliak számára a „győzelmes hazatérés reményé”- nek újabb kudarcát hozta, másoknak viszont a nyugodt hazajárást, illetve ennek lehetőségét Ugyanilyen hatása volt a magyar korona visszaadásának, ami az azt ellenző reakciós körök vereségét, s a Magyar Népköztársaság tekintélyének növekedését eredményezte. Végül ami a politikai rétegződést illeti, a kint élő magyarság túlnyomó többségét a közbülső, mondhatnám semleges tömegek képviselik, ök, még ha sok mindenben nem értenek is egyet velünk, alapkérdésekben lojálisak hazánkkal, kapcsolatokat akarnak hazafelé, és féltik őket, örülnek, há itthon hozzátartozóiknak, rokonaiknak jól megy soruk. Mind többen látogatnak haza, sokuknak szinte életformájává vált az évenkénti hazajárás. Mindebben politikánk helyessége igazolódik, annak humánus tartalma és következetes megvalósítása is. Ezt azért teszem hozzá, mert köztudott, hogy esetenként, főleg az első időben, meg nem értést, sőt nyugtalanságot is kiváltott a hazalátogatók „túlságosan jónak” tartott fogadtatása; visz- szatetszést keltett némely volt hazánkfia nagyképű és anyagi lehetőségeit fitogtató magatartása is. Mára ezek a feszültségek nagyobbrészt feloldódtak. A hazaiak jobban ismerik, mi van odakint, az itteni viszonyok alakulása pedig meggyőzte a kintieket —. már akit meg kellett győzni —, hogy a mai Magyarország már nem a szegény rokonok országa. ...az anyanyelv közös...- Közismert, hogy a világpolitikai helyzet változásai az állami és társadalmi életre is rányomják bélyegüket. Önök hogyan ér* tékelik eztf — A tőkés országokban élő magyarság hozzánk való viszonyát is befolyásolja, hogy a befogadó országoknak milyen céljaik vannak a befogadottakkal kapcsolatban. Ismeretes, hogy az imperialista körök sokáig a rohamcsapat szerepét szánták az emigrációnak Kelet-Európa,. illetve Magyarország „felszabadításában” a bolsevizmus alól. Az is ismeretes, hogyan alakultak az események 1956-ban s azt követően. Ma az arra kaphatóknak — s ilyenek azért igencsak akadnak még — a fellazítás, az ideológiai diverzió szerepét szánják. Többféle húron játsszák ezt: „a jóindulatú ellenzék” mezében jelentkező szereptől kezdve a mindenféle hazai kapcsolatot, sőt magát a hazalátogatást is ellenző úgynevezett „kemény” vonalig. Egyelőre — legalábbis eddig — az ilyen ártó szándékoknak kialakult kapcsolatrendszerünkre érdemi hatása nem volt. Az idei rendezvényeinken, a balatoni gyermektáborokon, a sárospataki diáktáborokban, a debreceni pedagógus-továbbképző tanfolyamon, a népi- tánc-oktatók tanfolyamán, a külföldi tánccsoportok fesztiválján többen vettek részt, mint bármikor régebben. Ugyanez mondható el a IV. anyanyelvi konferenciáról is.- A kSulmúltban, illat*, a mostani kB- rillmányak kBiStt milyon kaidamánraiása- k«t tettek ás tesarak a határaink., túl álB magyarság ás az áhaxa kBzBttl kapcsolatok ápolásáért? A kOHBMBn mogolakult szarvasatok, agyosdiatek milyan sagitságat •árnak BnBktBI? — A Magyarok Világszövetsége közvetlen kapcsolatban van sok egyesülettel, kultúrcsoporttal, egyházközséggel, iskolával, egyetemi tanszékkel s más intézménnyel. Ezenkívül igen széles körűek a személyi kapcsolatok is. A világ- szövetség képeslapja, a Magyar Hírek hatvanezer példányban jelenik meg, s jut el túlnyomó többségben tőkés országokba. Mindenekelőtt az anyanyelv megőrzését szorgalmazzuk, s ebben akarunk segíteni mindazoknak, akik ezt kérik. Nyilván a magyar nyelvet megtartani külföldön nemcsak a Magyarok Világ- szövetségének segítségével lehet. Eredményesen működnek ennek érdekében az egyházak, a cserkészek s más intézmények. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a magyarságtudatot megőrizni, anyanyelvet ápolni hosszú távon nem lehetséges a mai Magyarországgal való valamilyen kontaktusok nélkül. Az anyanyelv ápolásának legfőbb segítője az anyanyelvi mozgalom, amely tíz éve bontakozott ki. A mozgalom élén álló védnökség tagjai között egyenlő arányban vannak hazaiak és külföldön élők. A védnökség szervezi az anyanyelvi konferenciákat, kezdeményezte a gyermek- üdültetést, a diáktáborokat, a pedagógus-továbbképzést. Az anya- nyelvi mozgalom közös vállalkozás jellege megmutatkozik abban is, hogy a védnökség tankönyvei külföldi lektorálással készülnek. Módszertani tájékoztatója, a Nyelvünk és Kultúránk szerzői túlnyomó többségében külföldön élő szakemberek. Az anyanyelvi mozgalom védnöksége ösztöndíjakat ad magyarországi egyetemeken tanuló fiataloknak. Szeretnénk realizálni egy régi szándékot, nevezetesen, hogy középiskolai tanulási lehetőséget is teremtsünk — esetleg kétnyelvű oktatás keretében — azoknak, akik ezt kívánják. Az anyanyelvi mozgalommal kapcsolatban néha felvetődik, hogy miért nem foglalkozik minden magyarral, aki határainkon túl él, beleértve a szomszédos országokban élőket is. Nos, ebből'a szempontból, azt gondolom, világos különbséget kell tenni: a szomszéd országok magyarsága nem bevándorolt. Évszázadok óta vagy ezredéve él mai lakóhelyén. Az ő esetükben anyanyelvűk megtartását, népi, nemzeti kultúrájuk ápolását nem valamiféle mozgalom, hanem állami törvények és intézmények biztosítják. Az anyanyelvi mozgalom példájára — értve alatta a közös vállalkozási formát — a legutóbbi években több értelmiségi összejövetel is szerveződött, közülük különösen jelentős volt a közgazdászok s a könyvtárósok találkozója. A közelmúltban protestáns papok egy csoportja látogatott haza és folytatott megbeszéléseket hazai egyházi személyekkel. A magyar film- és zenekultúra nemzetközi hatása közismerten jelentős. Mind többen szerepelnek a magyar néptánccsoportokban olyan fiatalok, akik magyarul már egyáltalán nem beszélnek, de rendkívül nagy vonzást gyakorol rájuk a magyar népzene és néptánc. A tánccsoportok munkáját esetenként oktatók kiküldésével is segítjük. __ Nagy missziót töltenek be azok a hazai művészek, aj^tk a Magyarok Világszövetség** felkérésére utaznak külföldre, s lépnek fél magyar egyesületekben, illetve magyar közönség előtt Erősödnek az irodalmi kapcsolatok is. A pécsi anyanyelvi konferenciára elkészült a Nyugaton élő költők antológiája. A képzőművészeti kapcsolatok fejlődését jelzi, hogy a Művelődési Minisztériummal együtt jövőre újra megrendezzük a tőkés országokban élő magyar képzőművészek reprezentatív hazai tárlatát. Sokoldalúak a Magyar Tudományos Akadémia kapcsolatad külföldön élő magyar tudósokkal. A határainkon túl élő magyarság és az óhaza közötti kapcsolatok ápolásában igen nagy szerepe van a rádió Szülőföldünk adásának. Kulturális külkereskedelmünk is növekvő mennyiségben látja el a külföldön élőket könyvekkel, folyóiratokkal, hanglemezekkel, filmekkel. Sok levelet kapunk, tavaly több mint kétezret. Ezek igen sok kérést is tartalmaznak. Fontos feladatnak tartjuk, hogy segítséget nyújtsunk rokonok felkutatásában, hazai programok szervezésében; különben állandó jogi tanácsadó szolgálatunk is működik. ...a kultúra, a művészetek kiváló képviselői... , - Milyan sz.r.p. van, iltotv. MM a kOI- IBIdBn álB magyaroknak a b.logadá ország ás hazánk kapcsolatainak alakításában? .— Az elmondottakkal részben válaszoltam már erre. Az amerikai magyarság jobbik felének nagy szerepe volt például a magyar korona visszaadásában s ennek kapcsán is a magyar—amerikai kapcsolatok fejlődésében. Külföldön élő magyar muzsikusok, zenetudósok oroszlánrészt vállaltak a Bar- tók-megemlékezések előkészítésében és lebonyolításában is. Nekik is köszönhető, hogy a zeneértő külföldi világ figyelme az idén felénk fordult.- A jBvőb.n a Magyarok VllágsiBvatság. hogyan akarja továbbf.jlaszt.ni a már kialakult já viszonyt, as .rősödő kapcsolatokat? — Szeretnénk elősegíteni, hogy megőrizzék anyanyelvűket, kultúrájukat, hogy a kint élő magyarok ne legyenek ellenségei a Magyar Népköztársaságnak, ne használhassák fel őket ellenünk olyan érdekekért, melyek az egyetemes magyarságnak is csak kárára vannak. Legtöbben igen kemény munkával teremtettek odakint maguknak egzisztenciát. A tudomány, a technikai haladás, a kultúra, a művészetek kiváló képviselői vannak közöttük. Szeretnénk a kapcsolatokat a jövőben velük elmélyíteni, továbbfejleszteni. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy a lehetőségeknek és az igényeknek megfelelően alakítsuk az óhaza kapcsolatát azokkal a generációkkal, amelyek már kint születtek, nem tudnak magyarul, de él bennük magyar származásuk tudata. Polgár György Masrvar hét Mexikóvárosban i á $ u t November 24. es december 4. között Mexiko fővárosa ad otthont immár másodízben a magyar hét rendezvényeinek, gazdasági és kulturális programoknak. A két ország között hat évvel ezelőtt született meg az első kereskedelmi megállapodás. Az arucsere-forgalom eleinte négy-öt millió dollárt tett ki évente, az idei forgalom — bár továbbra is szerény keretek között — annak mar a háromszorosa. A két ország kormányközi vegyes bizottságának felmérése szerint mindkét részről nagy az érdeklődés szerszámgépek, oktatóberendezések, bányászati es erómuvi eszközök, járműipari és távközlési egységek cseréié, termelési együttműködés kialakítására. 8.
