Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-11-19 / 44. szám

Thursday, Nov. 19. 1981. 5. Vízhiány világszerte (j/va^oinb fiúi A' f" i. I __ “Seven up” LOS ANGELES, Cal. Az unokám még csak öt éves és mégis, máris Carynek hívják. Pedig mi jobban sze­rettük volna, ha Karcsinak vagy Károlykának szó­líthatnánk. Egyszóval (!) Cary és magyarul csak any- nyit tud, hogy engem nagyapának hiv, felesegemet meg nagymamának szólítja. Igen. Az unokámat Carynek hívjak és nem tud magyarul, annak ellenére, hogy a mamájat — az en lányomat — Anna névre kereszteltettük és ö tízéves korában meg egy szót sem beszelt angolul.­E heten mi vigyázunk az unokánkra és alkalmunk van beszélgetni vele. Ma valahogy előfordult beszélgetésünkben a’liquid” szó. Tudni akartam, milyen gazdag az unokám szó­kincse, megkérdeztem hat, tudja-e, mit jelent ez a » - szó? Tudom! — felelte. Tudnal-e nekem megnevezni egy folyadékot? Kérdezem olvasóimat: nem a vizet, a tejet emlí­tették volna-e elsőként ilyen esetben? Persze, hogy azt! Otthon, Magyarországon, akkor, ötven-hatvan évvel ezelőtt! Cary, jellemzően a mai amerikai gyermek gondol­kodására, tétovázás nélkül kivágta: “Seven up.” Csak úgy megemlítem: Cary apai részről fele orosz, fele lengyel, anyai részről magyar, nemet, román es szlovák! Ebből a keverékből csak egy amerikai keletkez­hetett. Koós Zoltán Őszintén Ha elmentel szép hazadból S később, mint tétova gyermek megbántad ezt. Mered e mondani őszintén: . Tévedtem! _ Mered-e lélkedbol kitépni a gazt? Az indiai Delhi-ben megjelenő “Illusztrált Heti­lap” közölt cikket erről a tárgyról Vithal C. Nad- karni tollából. Kivonatokat közlünk belőle. A világ vizkrizise gokkal súlyosabb, mint az olaj­krízis. A világ lakossága felenek nincs iható vize és több, mint harminc ország néz szembe vízhiánnyal a következő húsz évben. A lakosság szaporodásával és a vizhiany noVekede'sevel nem lehetetlen, hogy országok között még háborúra is sor kerülhet. Habár a Föld vizének 97 százaléka ihatatlan, sós tengervíz, a friss vizrezerva mégis számottevő: 1.2 trillió kóblabot tesz ki, ami tízszer annvi, mint a Földközi-tenger vize. Ennek ellenére e víznek több mint háromnegyede elérhetetlen a gleccserekben es sarki jegeken, melyeket a modem tudomány még nem tud kifejteni. Hihetetlen, hogy a világ folyóinak, tavainak és talajvizének csupán 0.27 százalékából élünk, aminek utánpótlása még az ennél is kevesebb és kiszámíthatatlanul mozgékony légköri nedvesség­ből ered. Elosztása rendszertelen és mennyisege he­lyenként, az időszakoktól függően, változik. A túl sok viz épp oly ártalmas, mint a túl kevés, mint az elvizenyosodött földek mutatják. Mivel a tiszta viz könnyen szennyeződik, a szennyeződéstől mentes vezetékekben, egészségügvi berendezésekkel, közfelvilágositással és közegész­ségi intézkedésekkel együtt kell hogy szolgáltassák. Bangladesben például az történt, hogy a kutakból csövön elvezetett tiszta vízszolgáltatás ellenere sem­mivel sem csökkent a kolera es hasmenésesetek szá­ma, amíg személyi egészségügyi oktatási programo­kat nem létesítettek. Dr. P.C. Chaturvedi “A második indiai tanulmány: a -Viz” c. írásában nyugtalanító képet fest. A jelen­legi fejlesztési fokon minden felhasználható forrás Indiában 1990-re teljesen kiürül, a szabad folyók eltűnnek. A visszafolyasokat, melyek a háztartások, gyárak és mezőgazdaság által erősen mérgezettek lesznek, többszörösen kell majd szaporítani. Ez vi­szont “bűzös, romlott, az egészségre súlyos veszélyt hozó környezetet fog teremteni." A Világ Bank számítása szerint tíz éven át 3 és 4 milliárd dollár közötti évi befektetés kell ahhoz, hogy minden felnőtt és gyermek számára elegendő ivóvíz legyen a Földön. Ez a célja az ENSZ által ta­valy megindított Nemzetközi Viz Evtized-nek. “Ha azt hisszük, hogy évi $ 4 milliárd nagyon nagy ösz- szeg,” mondotta a néhai közgazdász, Barbara Ward, “gondoljuk csak el, hogy a fejlett országok több, mint 100 milliárd dollárt költenek szeszes italokra és a világ kormányai összesen 500 milliárd dollárt költenek fegyverkezésre.” Végül is a bölcsesség azt sugallja, hogy becsüljük meg a vizet, mielőtt a kutak kiszáradnak. Izrael eb­ben kiváló példát mutat. Mikor 1948-ban önálló lett, az alapitök a vizet: azonnal államosították es egy független Tahal nevű testületre bíztak. “Nem vár­tunk addig, amig krízis következik be”, mondotta Yaacov Vardi, a Tahal megalapítója. “Pénzt költöt­tünk rá, a legtehetségesebbeket alkalmaztuk és ko­molyan vettük a dolgot. Persze tudtuk, hogy nincs más kiút.” A viz felhasználása 1950 óta 17 százalék­ról majdnem 95 százalékra ugrott. A majdnem egy földrészt kitevő terjedelmű India, iskolázatlanságá­val, jarvanyszeru nyomorával, nem hasonlítható ösz- sze a kis, magas fejlettségű Izraellel és Japánnal. Ahogyan a japán farmer a rizsföldek öntözéséhez a vizet felhasználja, az a világ leggazdaságosabb föld­művelése: 12 akeron személyenként 2500 kalóriát termel. Az amerikai farmer kétszer annyi, az indiai farmer hétszer annyi földön termel ugyanannyit. A fejlett országok bűne, hogy a vizet valósaggal “bányásszák.” A sokezer év óta összegyűlemlett földalatti vizeknek óriási rezervait évtizedek alatt kimerítették. Kirívó példája ennek az Ogallala aqui­fer, amely az U.S.-ben Dél Dakotától Texasig terjed. Ezt halálra csapolják a farmerek, 150.000 csővon keresztül, hogy megakadályozzák kutjuk kiszáradá­sai, ami eveken belül várható, A városi lakosok és gyárosok a vizet örökkétartó- nak tekintik. Épp úgy, ahogy az olaikrizisben sok­féle gyártmány rejtett energiaköltséget számításba vettük, Ugyanúgy most rájövünk, a “vizköltség”-ek- re: például 130 gallon viz kell 2.2 font búza terme­lésére és minden tojás előállítása 140 gallon vizet emészt fel. Szivedbe vág a fény és gyötör, Jövőd keresed! Ne hidd hogy reménytelen. Mered-e mondani őszintén Újra kezdem! Hisz ezt diktálja elmed ketsegtelen! Ajkad beszédre nyílik, ha kérdezik: Honnan jöttél? Feleled: magyar vagyok! Mered-e mondani őszintén Magyar vagyok? Szivem örül és reszket érted, bárhol is vagyok! Uj Amerikás. Newyorki magyar hentes TIBOtiS MEAT SPECIALTIES ((••■•fly ■■■fi POM STOKI) 1508 Second Avenue, New Yferk, N. Y. 10021 «L T*. 4s 79. utcák Icfet—Telefon: RH: 44292 rttlSS HUS, HURKA SS PIIVAGOTTAK A vízhiánytól száraz kirgiz Katran-fennsíkot egy ősi, helybeli nepmese segítségével sikerült uira ter­mőfölddé tenni, A szajhagyomany szerint, a fennsí­kot egykor folyo szelte at. A vízügyi szakemberek, a mese leirása alapjan, a közelmúltban megtaláltak egy fel kilométeres föld alatti csatornaalagutat, s annak falán egy vésett szöveget, amiből kiderült* hol az a hegyi folyocska, aminek a vizét ilyen csa­tornákon vezették valaha a földekre. Idén mar egy uj allami gazdasag 700 hektárnyi szántóját öntözik a felkutatott es helyreállított ősi csatornák segítsé­gével. Hasznos utitársat szerkesztettek a japán Honda Autógyár mérnökéi, gépkocsivezetőknek: a műszer­falra szerelhető számitógepet, amely térképét tud “olvasni” és piros nyillal jelzi azt a pontot, ahol az autó halad. A szerkezet regisztrálja a megtett kilo­métereket es az égtáját, amerre a kocsi tart: e két adatból kiszámítja a kocsi pozícióját és képernyőre kivetített terkepszakaszon jelzi azt. SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT STEREO CASSETTES - AZ ELSŐ MAGYAR 8 TRACK STEREO - TAPE CARTRIDGES nagy választékban ff, ROTH & SON IMPORTHAZÁBAN 1577 First Ave. (82-es utca sarok) NEW YORK, N.Y. 10028 * Tel: (212) 734-M-H- KÉRJEN INGYENES, MAGYAR ÁRJEGYZÉKEINKBÓU Importált nokeddliszaggató, metéltvágó, mindenféle konyhafelszerelés kapható 95 különféle kézzel készített és kézzel festett DtazTÁHvÉmtm. vázám, hamu- És smrvA­TÁMTÓK. KULACSOK. MU0CK0K KÖC9ÖOÖK. BYÖHYÖmO . színekben és nagyságokban HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI fmomkerámln Házilag készített ruszli, frissen darált mák, dió, mandula, SZEGEDI piros paprika SZALONCUKOR,*karácsonyi csokoládé-díszek -Himzett női blúzok, szakácskönyvek, szótárak. Csalamádé és savanyított paprika, stb. AMERIKAI MAGYAR SZÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom