Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-07-09 / 28. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 9. 1981. 5. HARC A “FÜGGETLEN” SAJTÓÉRT A Magyar Szó junius 25-i szamaban jelen­tettük a kínai kormány cáfolatát arról, hogy kem- állomást állítottak fel a szovjet határon, USA köz­reműködésével. . A hazugot hamarabb utol lehet érni, mint a sán­ta kutyát. Fenti képünk a Cl A köztudomásúlag felhivatalos heti lapjában, a U.S. News & World Report legutóbbi számában jelent meg és pontosan mutatja a két állomás helyét, valamint a szovjet rakétatelepeket, melyeket felügyelet alatt tartanak. „--r • PÁRIZS, Mitterand elnök a Le Monde-nak adott interjújában élesen elitelte az Egyesült Államok közép-amerikai országok iránti magatartását. “Ez országokban — mondotta Mitterand — a lakosság egy kis százalékának kezeben van minden vagyon. Hogy lehet az, hogy vannak olyanok, akik nem ér­tik meg, hogy ilyen helyzetben a lakosság lázadasa nem más, mint jogos forradalom. ” “Nicaraguában és El Salvadorban nem kommuniz­musról van szó, hanem arról, hogy a nép továbbra is töri-e a nyomort és a megaláztatást.” Az UNESCO (az Egyesült Nemzetek testületé a köznevelés, tudomány és kultúra ápolására) arra tö­rekszik, hogy a sajtó és az információs-hírközlő szervek a közhatalomtól függetlenek legyenek és a Föld összes népéi e térén sajat szervekkel rendel­kezzenek; ne szoruljanak az USA, Anglia és Francia- ország sajtójából és elektromos hírszolgálatából ere­dő hírekre és véleményekre. A kapitalista országok sajtójának túlnyomó része formaüag független a közhatalomtól, migaz elekt­romos hírközlő és informáló szolgálat legtöbb or­szágban állami monopólium, vagy állami engedély alapjan működik. De mindezek tiltakoznak a nem­zetközi ujjarendezés ellen. Mert ez szerintük őket a mindenkori államhatalom kiszolgálóivá tenné. Döntően fontos politikai kérdés ez, ma inkább, mint valaha, minthogy folyik az előkészület a Föld körül repülő rakétákról sugározni a híreket és a ve- lemenyeket. Nehéz itt mindenegyes állam szempontjából vé­leményt mondani a többé, vagy kevésbé kívánatos rendszerről, pro és kontra. Ahol a rádió, TV közké­zen van, ott hivatkozni lehet ra, hogy a leadások az állam érdekét szolgálják és meg lehet akadalvozni a közérdek károsítását. Viszont ott meg lehet aka­dályozni, hogy a szólás- és véleményszabadság érvé­nyesüljön. Ami az uralkodó politikának nem felel meg, arról a közönség nem értesül. Es ha súlyos anyagi érdekek kívánnak nyilvánosságot, ezek vesz­tegetéssel is igyekeznek nyilvánossághoz jutni. Ahol azonban részben vagy teljesen magánkézen Budapest idegenforgalmi házigazdája a BUDAPEST TOURIST szeretettel várja Magyarországra látogatá honfitársainkat KÉSZSÉGGEL ÁLLUNK RENDELKEZÉSÜKRE MIND A FŐVÁROSBAN, MIND AZ EGESZ ORSZÁGBAN KŐVETKEZŐ SZOLGALTATASAINKKAL: SZÁLLÁSHELYEK FOGLALÁSA SZÁLLODÁKBAN, FIZETOVENDÉgLÁtÓ SZOBÁKBAN ETKEZTETES BUDAPESTI PROGRAMOK: városnézés, a Parlament és a Var megtekintése, magyar est, éjszakai programok, VIDÉKI KIRÁNDULÁSOK f , SPORT ÉS KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEKRE JEGYEK BIZTOSÍTÁSA MENETJEGYSZOLGÁLAT (vasút, repülő, autóbusz, hajó) “RENT -A- CAR” VALUTAVALTAS IDEGENVEZETÉS, TOLMÁCSOLÁS Szolgáltatásaink megrendelhetők a BUDAPEST TOURIST Kereskedelmi osztály Budapest 5, Pf. 97. 1366. Az alábbi budapesti irodákban V. Roosevelt ter 5. Tel: 186-881 Telex: 22-6448 1. sz. FŐIRODA 2. sz. IRODA 3. sz. IRODA (Keleti pu.) V. Roosevelt ter 5. Tel: 173-555 Telex: 22-5726 1051 VII. Lenin krt. 41. Tel: 426-521 Telex: 22T4107 1073 Vili. Baross tér. 3. Tel: 336-934 Telex: 22-4668 1087 4. sz. IRODA (Deli pu.) BUDAPEST TOURIST Ferihegyi Repülőtéri Kirendeltsége, Tel: 271-969 XII. Magyar Jakobinusok tere 1122 Tel: 154-296 Telex: 22-6394 TOVÁBBÁ AZ ORSZÁG TERÜLETÉN LÉVŐ MEGYEI IDEGENFORGALMI HIVATALOKNÁL. Húsz fŐ feletti csoportoknak kedvezményt biztosítunk. / Szeretettel várjuk jelentkezését vannak, ott nincs biztosíték, hogy ezek a közérde­ket szolgáljak és ott többnyire verseny folyik az érdekeltek között, melyik száll le alacsonyabb szín­vonalra, hogy a tömegek szenzáció-éhséget, szenve­délyeit szolgálják. Ismeretes, hogy Olaszországban a TV magánvállalatai porno-képekkel szereznek több nézőt hirdetéseiknek, melyeknek jövedelméből ők élnék. Ott többnyire üzleti erdekek uralják az adá­sokat, igen gyakran külföldiek erdekei. BUDAPEST TOURIST Persze, ilyen országokban is igyekezhetnek humá­nus célokért, haladó politikáért küzdő mozgalmak sugárzási időt vásárolni a vállalatoktól. De természe­tesen nem versenyezhetnek a nagy gazdasági erővel rendelkező nemzeti és nemzetközi nagyvállalatok, trösztök pénzével, amit ezek részben az “informa­tion media” révén szereznek, amelyeknek ők gyak­ran részben, vagy egészben tulajdonosai. A rádió es a TV viszonylag uj találmányok, de mar döntően befolyásolják minden ország politikai- es egesz koz- es magánéletét. A sajtó azonban — leg­alább is Európában és Észak-Amerikában — több évszázadra tekint vissza es e hosszú idő alatt mindig folyt róla a vita, mik a tisztességes és független sajtó előfeltételei. Mindnyájan hívei vagyunk a sajtó füg­getlenségének, de nehezen egyezünk azokkal, akik megelégednek azzal, hogy nincs cenzúra és a politi­kai hatalom nem szólhat bele a sajtó tartalmába. Mar a szocializmus korai hirdetői is tudták, hogy sajat sajtó nélkül a munkásság nem küzdhet sikere­sen céljaiért. De ott is, ahol nem akadályozták és üldözték sajtójukat, szinte lehetetlen volt mindmáig a polgári sajtóval versenyezni. A legtöbb sajtóterméknek jövedelme kisebb rész­ben ered a példányok eladásából; túlnyomó része hirdetésekből (és a tőkésektől más címen kapott pénzekből) ered. Jelentős jövedelme lehet a lapok­nak abból is, amit nem írnak meg. így volt ez majd­nem mindenütt és igy lehetett az, hogy pld. az Ang­liát sokáig kormányozott Labour pártnak egyetlen napilapja kellő jövedelem hiányában rég megszűnt es az USA 1700 napilapja közül egy sincs a szakszer­vezetek kézén. Az is köztudott, hogy a politikai sajtó (napi- es hetilapok) többsége azért sem lehet független, mert nagyrészük — gyakran egyes milliárdos üzletemberek birtokában lévő — sajtótrösztbe tartozik. Legna­gyobb fokú politikai naivitás, ha a sajtószabadsá­gért rajongó olvasók dicsőítik, hogy Ny .-Európában, E.-Amerikában az újságírók azt írják, amit akarnak. Ilyen újságíró alig van; majdnem mindnek a kiadó szabja meg, mit irhát. És a sajtó függetlenségének hívei nyilván olvassak naponta, hogyan adják-veszik az újságokat millio­mos (vagy miibárdos) üzletemberek, spekulátorok és hogyan váltanak politikát az eladott újságok egyik napról a másikra, miként a new yorki Post amit multimilliomos tulajdonosnóje eladott egy ausztrál disznókereskedónek. Ez a Post-ot — miként az általa vásárolt többi lapot — alap haladó pohtiká ját, szenzációt hajszoló demagóg jingó újsággá vál­toztatta, a new yorki Daily News versenytársaként. Ha az Unesco ülésein a kapitalista küldöttek lap­jaik függetlenségét vébk védeni, nyilván tudjak, hogy a függetlenség cégére alatt könyörtelen üzleti érdekek garantálják, hogy lapjuk nemcsak a kor­mánytól független, hanem a szociabs haladástól es a békéért való küzdelemtől is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom