Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-19 / 8. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 19. 1981. 3. LOS ANGELES HARCA A VÍZÉRT Február 22. George Washington születésnapja, 1732 Február 23. W.E.B. Dubois, a kiváló fekete tudós születésnapja 1868. Február 25. A nagy patersoni selyemipari sztrájk kitörésének évfordulója, 1913. Február 26. 100 evvel ezelőtt, 1881 február 26-an született Goldziher Karoly, kiváló magyar matematikus. WASHINGTON, D.C. A kormány megvonta a gazdasági segelvt, elsősorban az élelmiszerek szállítását Nicaraguától, mivel annak kormánya állítólag támogatja a salvadori nép szabadságharcát. • LAS VEGAS, Név. Az itteni Hilton szállodában kiütött tűzvészt, amely 8 ember halálát és 200 személy sérülését okozta, egv szállodái segédmunkás okozta, aki négy különböző emeleten gyújtott tüzet. • LAS VEGAS, Név. Frank Sinatra, a közismert erie' kés megkapta az engedelvt arra, hogv résztvehessen az itteni játékbarlang-iparban. Az öt órás kihallgatás folyamán Sinatra elemezte a maffiával való viszonyát. Sinatra folyamodványát az engedélyért több közéleti vezető, koztuk Reagan elnök is támogatta. “SZABADGONDOLKODÓ” “Fekete vagyok — Szabad- gondolkodo magyar” — e címmel közölt feb. 9-én a Wall Street Journal nem csekély feltűnést keltő cikket Fekete Jánosról, a Magyar Nemzeti Bank alelnökerol a lap vezércikk oldalán. A cikk ismerteti Fekete nezeteit a nemzetközi gazdasági helyzetről, az olaj áráról, az USA gazdasági fejlődéséről. Fekete elítélően nyilatkozott a kötetlen (floating) valutarátáról, kielégítőnek minősítette Magyarország külföldi adóssága (5 billió dollár) méreteit. Hangoztatta, hogy az az országnak mindössze egy évi exportját teszi ki. Kilátásba helyezte a forint közeli átválthatóságát külföldi valutara, valamint a csekkszámla és credit card bevezetését Magyarországon. A lap szerint az egy fore eső nemzeti adósság túl magas,' NEM-POLGÁROK FIGYELMÉBE! Azok a nem-polgárok, akiknek problémájuk volt a szokásos évi jelentkezéssel, levélben elküldhetik a kivant információt az Immigration and Naturalization Service-hez. Januárban kellett nem polgároknak jelentkezni, de egyes postahivatalokban nem állt elég kártya rendelkezésre. Azok, akik nem tudtak a kártyát beszerezni, személyes levélben jelentkezhetnek a következő címen: U.S. Immigration and Naturalization Service, Attn. 1—53 Facility, Arlington, Va. 22218. A levélben legyen az illető teljes neve, vagy felvett neve, teljes cime, regisztrálási szama (ha van ilven), szuletesenek éve, hónapja és napja és helye. Hosszú évek óta nem volt olyan zord tél az ország eszak-keleti részen, mint az idén. Nem meglepő tehat, hogy sokan azon óhajuknak adnak kifejezést, hogy a napsütéses Califomiaba, Los Angelesbe költözzenek, abban a hitben, hogy ott — ha nem is gond nélkül — de talán kevesebb gonddal élhetik le hátralévő éveiket. Igen am, de Los Angeles nemcsak a “smog”-ról nevezetes, hanem arról is, hogy a vízhiány egyre égetőbb problémává válik. Los Angeles lakosai az Owens-völgyből es a Nevada állam határán lévő Mono-tóből nyerik a vizet. Az első csatomat 1905-ben építették; Los Angeles felvásárolta a völgy 300.000 acre területét és csatornákon vezeti le a vizet. A völgy 20.000 lakosa már évtizedek óta panaszkodik, hogy vizének Los Angelesbe vitele megváltoztatja a talajt és megöl minden növényzetet. Már a 20-as években számos esetben Azt tudjuk, hogy az autó, acél, szövő és számos más ipar pang és az üzemekből időről időre ezreket bocsátanak el. Van egv “ipar” azonban, melv nem pang, hanem virul. Ez az autotolvajok “ipara”. 1960-ban “csak” 31.506 autót loptak el. 1970- ben 921.400-ra emelkedett a lopások száma. Az ezt követő ötödik esztendőben, 1975-ben már több, mint egy millió — 1,000.500 — kocsit raboltak el. 1979-ben a lopott kocsik száma 1,097.189-re e- melkedett. Érdekes adatokat dérit fel a statisztika. Mig 1960- ban az ellopott autók 84 százalékát megtalálták és felrobbantották a csatornát. Nemrég Conrad Johnson, Big Pine falu általános üzletének tulajdonosa, revolverrel “fogadta” a helyi vizmüvek képviselőiét, aki a vizszámla nemfizetése miatt le akarta zárni a vízvezetéket. A bombázás és Johnson magatartasa illusztrálja, milyen a völgy lakóinak magatartása a vizért folyó harcban. Csak növeli az ellentétet a lakók és Los Angeles városi hatósága között az a tenv, hogy L.A. most egy újabb vízcsatorna építését vette tervbe. A völgy lakosai a bírósághoz folyamodtak és kérik, hogy bírói paranccsal korlátozzák a vizhasznalatot Los Angeles részére. Ha a bíróság visszautasítja a kérést es Los Angeles továbbra is korlátlanul kihasználhatja a vízkészletet, kilátás van a vízcsatorna szabotálásá- ra és a völgy lakóinak ellenállására más, nem békés formában. visszaadtak a tulajdonosoknak, 1979-ben a “meg- nem talált” ellopott autók nagy részét külföldre szállították és Kuwaitban, Haitiban, Ecuadorban és más országokban értékesítették dupla áron. Egy 1981-es LTD Ford kocsi az USA-ban 8.000 dollárba kerül. Ugyanezért az autóért Mexicoban 18.000 dollárt kell fizetni. A tolvajok főfészke Miami városa. Innen havonta 3—4000 autót szállítanak külföldre. Sok lopott kocsit egyszerűen átvezetnek Mexicoba. A határnál nem ellenőrzik, ki az autó igazi tulajdonosa. A tolvajok főleg a luxuskocsikra pályáznak. , , , ,, 9 íi F lí-. i £«i* i\t-S Menekülés a föld alá Az amerikai lakosok egyre növekvő számban veszik biztosra a társadalomnak egv vagy más okból való összeomlását. Az ötvenes évek óvóhelyepitési mániáira emlékeztetőén, egyre többen építenek földalatti bunkereket es raktároznak el élelmet, szükségleti cikkeket és fegyvereket. A nukleáris háború veszedelmén kívül a gazdasag telies összeomlásától, a technológia leromlásától, természeti katasztrófáktól, az olajkészlet kimerülésétől, külföldről jövő támadásoktól, polgárháborúktól és “kommunista”for- radalmaktól felnek. A N.Y. Times egyik cikke szerint egy jómódú kaliforniai mérnök és üzletember úgy vélekedett, hogy ha a társadalom összeomlása bekövetkezik, minden embernek saiat magáról kell gondoskodnia. “Elraktároztam 60.000 dollár értékű aranyat és ezüstöt különböző helyeken”, mondotta. Fémtartályokban 200 font gabonát helyezett el es a saiát birtokán termett, sajatmaga által konzervált gyümölcsöt, főzeléket is az óvóhelyen reiti el. Több puskája, revolvere is van, melyeket főleg vadászatra hasznai, de ha kell, “embereket is lelövök velük.” 10.000 töltésre való muníciója van. A történelem föl várnán a katasztrófától félő társadalmakban az emberek összefogtak es egymást igyekeztek segíteni. Nem igy az Egyesült Államokban. Mint egy antropologia professzor mondja, “az amerikaikat az individualizmus, sőt a vigilantizmus jellemzi: nukleáris katasztrófa eseten, élelemmel ellátva, es felfegyverkezve, a hegyekbe menekülnek.” A túlélni akarok (survivalists) felkeszültsege különböző fokú. Vannak, akik csak élelmet raktároznak el, masok fegyvereket is beszereznek, nyilván abból a célból, hogv embertársaikat biztosnak veit óvóhelyeikről és összeharácsolt élelmüktől távoltartsak. Felkészültségüket titokban tartják, ezért nem lehet tudni, hanvan vannak, de a jelek szerint szamuk növekszik. Az elraktározható ételek üzlete nagvszerü haszonnal működik és többmilliós üzletág lett a túlélési könyvek., felszerelések, atombesugárzas elleni ruházatok, óvohelyfelszerelések eladása. Már túlélési ingatlan is létezik. Az Utah-i La Verkin-ben uj ingatlaniroda egy tervbevett 240 lakásos földalatti kondominium lakásait árulja. 39.000 dollárért a vevő egy 12x30 láb területű, egyhálőszobás lakást kap, robbanásmentes ajtókkal, 8 incs vastagságú vasbeton tetőkkel es a mennyezetben, falakban elraktározott négy évi élelmiszerrel. Az óvóhelvüzlet is nagyon jól megy. Texasban egy 10x12 láb területű bunkert 3500 dollárért lehet kapni. A túlélési tanfolvamokra is sokan jelentkeznek. Az American Survival Training Center, Dallas mellett, négynapos tanfolyamot tart, ahol 550 dollárért meg lehet tanulni fegyverek használatát, a kézi- tusa fortélyait, az elsősegély, az élelemraktározás és a sugárzás elleni védelem módszereit. Még azok is elraktároznak fegyvert, akik maguk nem akarnak felfegyverkezni, mert úgy gondolják, katasztrófa eseten pénz helvett nagyon ió csere áru lesz. NEM MINDEN “ IPAR ” PANG a <Jtét
