Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-05 / 6. szám

Megegyezés Lengyelországban VARSÓ, A lengyel kormány megállapodott a független szakszervezet vezetőségével a heti munkaidő kérdésében. Eszerint a munkások havonta egy héten szombaton is dolgozni fog­nak. A függetlenek lefújták az e hétre tervbe­vett egy órai általános sztrájkot. A farmerek szakszervezetet illetően még nem jött létre megegyezés. A szovjet kormány szócsöve, az Izvesztija szerint a független szakszervezet mindenáron belviszályt akar kiprovokálni. A közvélemény tisztelete “az emberiség véleményének méltó tiszte­letben tartása...” Résziét a Függetlenségi Nyilatkozatból. FRANKFURT.-Nyugat—Németország e nagy varosában több, mint 15.000-en tüntettek, követelve, hogy a washingtoni kormány szün­tesse be a hadifelszerelések szállítását a nép­ellenes salvadori junta támogatásara. Ezzel egy- idöben Haig külügyminiszter felmentette tiszt­ségéből Robert E. White, USA salvadori nagy­követet. E lépéssel is hangsúlyozni kívánta, hogy az USA magatartasa megváltozott es a junta korlátlan támogatásra számíthat Wa­shington részéről. nSzivemből téptem ezt a dalt..." Reviczky Gyula, az Amerikát is megjárt nagy költőnk egyik legszebb verséből való a fenti sor. “Szivemből téptem ezt a dalt, szerelmi vallomásnak, hogy hú maradtam s szivemet nem adtam senki masnak......” Amikor, mint mindenkor a múltban, az idén is átnyújtottuk olvasóinknak évkönyvünket, úgy érezzük, hogy mi is, a mi hűséges olvasótá­borunk. de azon tül is, az amerikai összmagyar- sag iránti szeretetünk tanujeleul “téptük ki” szivünkből e dalt, e könyvet. Tanusagül, hogv hivek maradtunk célkitűzéseinkhez és szivünk­ben nincs helye másnak, mint a dolgozó, béke- szerető nép erdekei védelmének. Rendkívüli erőfeszítés, egyre novekvo áldo­zatvállalás aran jelentethettük csak meg idei évkönyvünkét, amelyik — úgy erezzük — van olyan jo, ha nem jobb, mint barmelv más ed­digi évkönyvünk. Az előállítási költségek mesz- sze túlhaladjak a könyvért kert 3 dollárt. Az amerikai könwpiacon alig lehetne kapni ha­sonló terjedelmű és értékű könyvet 10 dolláron alul. Most, hogv kézhez kapják olvasóink, kér­jük okét,segítsenek nekünk az évkönyv kiadása revén magunkra vállalt roppant anyagi terhen hozzájárulásaikkal könnyíteni. Köszönjük. Az Évkönyv szerkesztősége. Használja az alábbi szelvényt. Amerikai Magyar Szó 130 E 16th St. New York, 10003 Tisztelt Szerkesztőség! r Megkaptam az 1981-es Évkönyvet, csatolok érte...............dollárt. Név: Cim: Ént. »2nd Class Matter Dec. 31.1952 under the Act of March 2.1879.«the P.0, of N.Y. N.Y. Vol. XXXV. No. 6. Thursday, Feb. 5. 1981. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Te|: 254-0397 “TILTAKOZZ...HA ÉLNI AKARSZ!“ “1945. julius 25-en — idézi Truman elnök napló- jegyzetét E.P. Thompson professzor a NATION ia- nuar 24-i kulonszamaban közölt “Levél Ameriká­hoz” c. nagyfontosságu cikkében — felfedeztük a vilagtörtenelem legborzalmasabb bombáját. Lehet ­séges, hogy ez fogja meghozni a világ tűzben való elpusztulását, amelyet megjósoltak az Eufrátesz fo­lyó völgyében az özönvíz és Noé bárkája után.” Megható az elnök nagvlelküsége — Írja keserű iróniával Thompson —.“A bomba minden borzalma tudatában mégis kiadta a rendeletet annak használa­tara, de nagylelkűen hozzátette, a hadügyminiszter­nek (Stimson) küldött utasitasaban, hogy csak kato­nai célok bombazasara használták azt és kíméljék a nőket, gyermekeket. Hát azután alaposan megkímél­tek őket Hirosimában és Nagaszakiban.” Thompson abból indul ki nagyfontosságu cikké­ben, hogy az amerikai közvéleményt tudatosan fél­revezeti úgy a sajtó, mint a kormány Europa népei­nek álláspontjáról az atomháború veszélyeit és az USA külpolitikáját illetően. Flora Lewis, a N.Y. Ti­mes külpolitikai kommentátora például azt irta okt. 17-én, hogy Europa népéi szolidárisak az USA kül­politikájával. Ez hamis beállítás — jelenti ki kereken Thompson —és országról országra menve bizonvitja, hogy Európa népéi nem kémek az USA atombom- bás védelméből, mert tudják, hogy az őket elsőren­dű célpontokká teszi egy esetleges atomháborúban. Hogy milyen tudatosan igyekszik a sajtó Ameri­ka népét sötétben tartani a való helyzet felméréséről^ annak bizonyságául megemlíti, hogy a N.Y. Times nem volt hajlandó cáfolócikkét közölni.E.P. Thomp­son több könyv szerzője nemcsak angliai egyeteme­ken tanít társadalomtudományt, hanem Amerikában a Brown, Pittsburgh és Rutgers egyetemeken is. A háborús uszítás egyik fó szócsövének es a sá­tán birodalma hirdetőjének az amerikai szépművé­szeti es tudományos akadémia kiadásában megjelenő Daedalust említi a professzor, amely az atomhábo­rút, szóval az emberiség pusztulásának elkerülhetet­lenségét hirdeti. Brown hadügy miniszter tavaly aug. 20-i kiielentéset a nukleáris háború vívásának mód­szereiről egyszerűen őrültségnek nevezi. Megvádolja az amerikai üzleti sajtot azon illúzió terjesztésével, hogv Amerika nem igen fog szenvedni, mikent eddig sem igen szenvedett más világrészeken vívott hábo­rúk borzalmaitól. E propagandát csak fokozta a vá­lasztási kampány folyamán alkalmazott korlátlan so­viniszta jellegű háborús uszítás. Thompson professzor a fentieket még Haig és Rea­gan legutóbbi sajtónyilatkozatai előtt irta. Megállapí­tásai az amerikai politika ésszerűtlensegét illetően most már nvilván legmagasabb állami közegekre is vonatkoztathatok. Lapunk nem ért egyet Thompson professzor elem­zésének minden részletével, . például azzal, hogy egyaránt hibáztatja a Szovjetuniót és az USA-t a fegyverkezesi versenyértj de értékeljük iószándékát. A világ megmentésének egyedüli módját a minden országban sürgősen szervezendő békemozgalmak fel­gyorsításában iátia. Ha az emberiség tűi akarja élni a jelenlegi roppant veszélvt, tiltakozni kell. Mi meg vagyunk győződve arról, hogy ez a tiltakozás, amely alapjában veve mar évtizedek óta folyamatban‘van es amely többek között a stockholmi és szófiai vi- lág-bekekongresszusokban csúcsosodott ki, s itt Amerikában a vietnámi háború elleni mozgalmakban, idővel visszavonulásra fogja kénvszeriteni a “Sátán Birodalma” előfutárait. “SZERETJÜK HONFITÁRSAINKAT...” “Hogyan szerethetjük hazánkat, ha nem szeretjük honfitársainkat? ’’Ezt mondotta többek között Rea­gan elnök beiktatási beszédeben. Reagan nem a szavak, hanem a tettek embere. Ezt bizonyítja a ián. 28-an, nyolc nappal elnöki tisztségének elfoglalása után aláirt elnöki döntés, mely véget vetett az országban termelt olaj-arkorlá- tozásnak. Az árkorlátozás ez ev október elsején iárt volna le. Most azonban, Reagan elnök e döntését követő­en, az árszabályozás azonnal megszűnik, ami azt jelenti, hogv az autóval munkába menő dolgozó 10-12 centtel többet fizet egy gallon gazolinért és a házukat olajjal fűtők szintén többet fizetnek a fű­tőolajért. Reagan elnök e lépése két milliard dollar többlethasznot jelent baratai, az olajbárók részere. Az elnök e döntésével csupán azt bizonyította, hogy meg akarja hálálni az olajb'arok iranta tanúsí­tott jóakaratát. Elvégre is az olajbarók voltak azok, akik több millió dollárral járultak hozza a Reagan választási kampanv költségeinek fedezesehez. Egv jotett másik jőtettet érdemel. Ára25«•■•

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom