Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-29 / 5. szám
Thursday, Jan. 29. 1981. 3. AMERIKAI MAGYAR SZÓ A FELAVATÁSI BESZÉDBŐL Az Egyesült Államok példátlan méretű gazdasági válságban szenved. A népet az ország tortenetenek legnagyobb inflációja sújtja. A tétlenségre kárhoztatott ipar munkanélküliséget, nyomort, az emberi méltóság sárba tiprasat eredményezi. A kormány költekezése elzálogosítja jövőnket, gyermekeink jovojet. Ha a dolgok tovább is igy mennek, elkerülhetetlen lesz a társadalmi, politikai és gazdasági felfordulás az országban. A kormány nem megoldás problémáinkra, a kormány maga a probléma. Könnyíteni kell az adóterheket, fel kell ébreszteni az alvó ipari óriást, meg kell kezdenünk a nemzeti megújulást. A javulás lassú menetű lesz... Az amerikai elnöki hivatal terhet nem csekélv mértékben könnyíti a kényelem, amely körülveszi az ország első tisztviselőjét. 77 háziszolga, három szakács, hat ajtónálló és két lakáj áll az elnöki család rendelkezésére. Ha el akar menni az elnök látogatóba, válogathat 13 automobil, 18 repülőgép és egy néhány helikopter között. Hivatali munkájában 451 tisztviselő segédkezik neki. Es ha úgy tetszik, az év minden hetében más szobában alhat, léven a Fehér Hazban 132 szoba. A konyhája akkora, hogy ha szükség van rá, 1400 személyre teríthetnek a nagy ebédlőben és nem kell a Kentucky Fried Chickenhez kiküldeni a háziszolgát csirkecombért. Reagan külpolitikai tanácsadói ellenzik Kissinger bevonását az elnök szükebb hivatali környezetébe. Attól tartanak, hogy ha egyszer Henry beteszi a lábát a Fehér Házba, ö lesz az érdeklődés központiában és túlragyogja a többi bennfentest. Különös választásra van kilátás jövőre Califor- niaban. Az akkor megürülő szenátort állásra egy Reagan és egy Goldwater számit pályázni. A Reagan az uj elnök leánya, Maureen, akinek politikai ambíciói vannak, a Goldwater pedig Barry Jr., a konzervatív arizonai szenátor fia. Hogv mi minősíti őket e fontos törvényhozói állásra? Hát nem eleg az, hogy az egviket Reagannak, a másikat Gold- waternek hívják? Kiknek lesz döntő szerepük a Reagan adminisztrációban? A közhiedelemmel ellentétben nem a Reagan-kormany tagjai, hanem azok, akik segédkeznek az elnök mindennapi munkájában es akiknek hivatala közvetlenül az elnök dolgozószobájába nyílik. Ezek közé tartozik Edwin Meese (sokan öt tartiák az ország tulajdonképpeni fejenek), James Baker a saitófelelős és Michael Deaver fehérházi vezérkari főnök. BANKOK ÜZELMEI Amikor bizonyos idő elteltével egy bankbetéttel semmilyen ügylet nem történik, a bank vagy pénzintézet azontúl nem fizet kamatot, sőt a számlát rendszeres szolgálati díjjal terheli meg, amely néhány centtől pár száz dollárig terjedhet. Ugyanakkor a pénzintézet köteles a betét tulajdonosát felkutatni. Ha a számla több év után is változatlan marad, azt az egyes állami hatóságoknak kell átadni (Colorado es Wyoming kivételével) és ezek az államok próbáljak a tulajdonost megtalálni. Mielőtt azonban ez megtörténik, a számlát annyira meg lehet terhelni, hogy teljesen elfogv. Kongresszusi kihallgatásokat tartottak 1979-ben erről a kérdésről, amelyen Jim Lord, Minnesota állam kincstárnoka es a National Association of Unclaimed Property Asministrator elnöke a bankokat azzal vádolta, hogy “országszerte kirabolják nem jelentkező betéteseik tétlen számláit.” Példának említett egy Minnesota-i betet és kölcsönbankot, amely egy iskolarendszerrel kötött szerződést. Sok iskolásgyermek nyitott náluk takarékszámlát, amiről idővel megfeledkeztek. A pénzintézet “majdnem 80.000 dollárt vett el a gyermekek takarékbetétjéből és közülük 10.000 takarékszámlát emésztett fel szolgálati dijaival.” Kaliforniában az állam pert indított a Bank of America ellen: az államügvesz jelentette, hogy a bank tetlen betéteknek olyan ismert tulajdonosait volt “képtelen” megtalálni, mint Lucille Ball, Edmund G. Brown volt kormányzó, Willie McCovey baseball bajnok, sőt Kennety Cory állami pénztárunk. A kaliforniai felsőbb bíróság döntése szerint a bank köteles visszafizetni az államnak minden szolgálati dijat és megvont kamatot 1959-ig visszamenőleg. A számítások szerint ez az Összeg több, mint 20 millió dollárt tesz ki. Lehet, hogy a bank fellebbezi a határozatot. Bünhullam Dél-Californiában Ezúttal hatalmasabb a bunhullam, mint valaha. Olvastam róla a lapokban, említettek a TV-ben a hireknel. Vártam, figyeltem, mi lesz a visszahatás... Szemelves érintkezésekből azt láttam, hogv az emberek meg vannak döbbenve, felnek az utcára menni, különösen este. Minden esti sétámon kutvám és én még kevesebb emberrel találkozunk, mint eddig. Van olvan este, amikor hazatérek, anélkül, hogy egyetlen gyalogjáróval találkoztam volna. Az á kevés autó, amely elhalad mellettünk, mind csukott ablakokkal, rádió harsogás nélkül, mint egv kisertet suhan el. Asaitó erről szőlő hírei is ezt tükrözik. Az emberek fel vannak háborodva, az emberek félnek, olvashatjuk lépten-nyomon. Ez utóbbira van bőven jó okuk. A Los Angeles Times szerkesztőségi oldalán, a minap két teljes hatalmas hasábján hozza olvasói hozzászólásait. Ha elolvastál belőlük egvet, olvastad mindet. Mindenegyes hang a felháborodásé, minden áldott javaslat még több rendőrt, még több ügve'szt, drákói tőrvénveket, kíméletlenül szigorú bírókat követel. Szűnjön meg az idóelötti szabadonbocsátás, a parole, mondják. Megértem őket. Valamit most már igazán tenni kell! A tizenkettedik órán már reg túl vagvunk. Hallom, a los angelesi rendőrség azt javasolia, tartsuk autóink ajtajait zárva, ablakait csukva, nehogy a pacoimai nurse sorsára jussunk, altit — tudvalevőleg — autójával együtt elraboltak es meggyilkoltak. A nőt pisztollval, az autót lángralobhantás- sal. A Palm Springs-i rendőrség hangosan-beszélővel felszerelt autókat küldött szerte és hirdette: tartsátok zárva lakásaitok ajtaiait és ne nyissátok ki azokat, mielőtt megtudtatok, ki kér bebocsátást. Nevetséges! Hat ez minden, amit a hatóságainktól varhatunk? Igaz, ha meggondo'iuk, amit Davis volt los angelesi rendőrfőkapitány tudott segitségü' ajánlani, akkor be kell latnunk, “ez sem uj a nap alatt.” Tudvalevőleg az a nagv nyugdijat és állami szenátort fizetést élvező fó-főrendör azt javasolta annak ideien, hordjanak a nők nvakukba akasztva egv sípot es igv kerjenek segítséget, ha megtámadjak őket az utcán. A sip nem segíthet a bajban lévő nőn, de azütonállo a zsinórral megfojthatja őt. Senkit nem akarok megfosztani utolsó reménv- ségétól. Ellenkezőleg. Bizalmat akarok önteni az emberekbe! Van segítség! Gondolkozzunk és cselekedjünk bátrán! Valamikor, még a múlt század végen, vagy századunk elejen mondta egy francia kriminológus a következőket: Minden társadalomnak olyan bűnözői vannak, amilveneket megérdemel. A mi mai társadalmunk ugvlátszik olyant erdemelt, mint amilvenrol naponta hallunk. Amit mi csinálunk, az tüneti kezeles, nem a kórokozó kiirtása, vagy legalább kordába-fogasa! Tudom, nincsen társadalom bűnözők nélkül. De próbáljunk egy olyan társadalmat kialakítani, amelv- ben kevesebb az alkoholista, kevesebb a kábitószer- elvezo, az elmebeteg. Amig a mérges gyümölcsöt termo fanak csak az agait nyesegetjük, mindig lesznek, akik megbetegszenek a lábon maradt fa gyümölcsének mérgétől! Gyökerestől vágjuk ki a fát! Lazar Gyula i ■ "-O" PÉNZ VÁR RÁJUK Jeanette Varga, 3600 So. Lowell Blvd. 103 N. Denver, Colo 80236. N. Huszar, 314. So. Albert, Mt. Prospect, 111. 60056 Rónai, 40. Alden Crt. Scarsdale, N.Y. 10583. Karen Szombathy, 607. Ackerman Ave. Syracuse, N.Y. 13210. A jogosultak írjanak e címre: U.S. Labor Department, 1515 Broadwav, Room 3310. New York N.Y. 10036. A U.S. Department of Labor több, mint 154.000 dollárt kollektált be munkásoknak jaro hátralékos bérek fejében. A jogosultak névsorában több magyar hangzású nevet találtunk. Aki kapcsolatban van az alábbiakkal, tudassa őket, hogv egy csekk var rajuk, ha kapcsolatba lepnek a Labor Departmenttel. Az illetők neve es cime: Victoria Török, 1701 Jennylind St. McKeesport, Pa.
