Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-22 / 4. szám
Amerikai magyar TESTAMENTUM “Annak tudata, Hogy több, mint húsz magyar vadvirág nó kertemben, túltesz minden élvezeten, amit a kerteszkedés nvujt szamomra. E kerttel fejezem ki mély tiszteletemet magyar örökségem iránt. Ezek a vadvirágok — bevándorolták, mikent csaladom — nem csupán megemlekezest ielentenek apai nagyapámra. Szimbólumai e virágok mindannak, ami maradandónak bizonyult magyar tala jon, mindannak, ami ott sarjadt. Tanusagtetel a földről, amely ápolta es eltakarta őseimet, tanusagtetel a szellemről, amely elvalaszthatatlanul össze. van fűzve a magyar talajjal, ezer ev óta. Ént. u 2nd Clast Matter Dec. 31.1952 under the Act of Much 2.1879. at the P.0, of N.Y. N.Y. Vol. XXXV. No. 4. Thursday, Jan. 22. 1981. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 IEIAVATÁS ÉS LIDÉRCNYOMÁS Egy magyar vadvirág E virágokat, e drága magyar vadvirágokat latta és érintette számtalan magyar nemzedék, ezemvi történelmi és társadalmi megrázkódtatás, számtalan személyi és politikai tragédia közepette. Bár sokan azok közül, akik Magvarorszagrol származnak,szétszóródtak a nagyvilágon, mégis lehetővé válik számukra, hogy virágok szirmain szálljon szerető üzenetük az ősi földre, ha megvan bennük ennek óhaja. Sok módja van a kincses magvar örökség bizonyításának. Azáltal, hogy megérinthetem e gyöngéd virágokat, megtaláltam a módját a magam tanuságtételének.” Mélységes meghatottsággal közöljük Roger Király massachusettsi kedves olvasónk tanusag- tételét magyarságtudatáról. Király barátunk harmadik generációs magvar. Zeneszerző, zenetanár, kultiváloja úgy az egyetemes, mint a magyar kultúra legdrágább kincseinek. Szerkesztőnk keresére igen értékes, részletes, irodalmi értékű tanulmányt irt arról, hogy miként lehet magyar vadvirágos kertet ültetni amerikai talajon. E tanulmány befejező részéből idéztük a fenti szivbemarkoló sorokat. Lapunk teljes egeszeben közölni fogja a tanulmányt úgy magyar, mint angol nyelven. VÁRJÁK A TÚSZOKAT WASHINGTON, D.C. Carter elnökségének utolsó percéiig tolódott ki az 52 amerikai túszok hazahozatala. A nagy bankok marakodása a sah vagyonának egy részéért késleltette a megegyezést. Wiesbaden, Nvugat-Németorszagban nagv katonaorvosi felkészültség varta a túszok érkezését. A túszok kiadatásai hosszú alkudozások előzték meg. Az irániak eredetileg azt követelték, hogy az USA oldja fel a zárlatot az amerikai bankokban letétbe helyezett és általuk 14 billió dollárra becsült iráni nemzeti vagyonról. Az USA végre beleegyezett 5 és fél billió dollár azonnali, 1.8 billió dollár későbbi feloldásába. Irán elfogadta ezt a javaslatot. Jan. 20-án N.Y,-i időszámítás szerint 12.01 PM -kor a túszok elhagyták Teheránt. Őt nappal Reagan elnökké avatása előtt, január 15-én jelent meg egy cikk kíséretében a fenti rajz a legbefolyásosabb amerikai napilapban, a New York Times-ban. Igaz, nem az első oldalon, hanem a harmadik rész második oldalán, de megjelent. Ezt a képet kellett volna kezében tartania mindenkinek, aki jelen volt személvesen Reagan elnökké avatásan Washingtonban és minden más amerikainak, aki a televízión figyelte, vagy a rádión hallgatta Reagan felavatási beszedet. Köztudomású, hogy Carter fó érve a választási harcban Reagan ellen annak veszélyes,harcias külpolitikai programja volt. Az amerikai nép tíz millióit valóban komolvan aggasztja Reagan, de meg inkább a körülötte csoportosuló nagvüzleti személyiségek álláspontja. Ezen aggodalmakat csaknem a pánikig fokozta Reagan kulügyminiszter-jelöltjenek, Casper Weinbergernek a nyilatkozta az atombomba használatáról. Eszerint az USA, amely két Ízben már használta az atombombát, most ismét programba veszi használatának a jogát. “Evekkel ezelőtt álmodtam egyszer — Írja Maggie Scarf a fentemlitett cikkben — hogy gyermekkel a kocsiban az utcán voltam, amikor az emberek rémült arckifejezéssel kezdtek az égre mutatni: ‘Támadás alatt vagyunk — jönnek a bombák!’ “De nekem egy bébi van a kocsiban — kiáltottam — meg kell vedenem. De senki sem figyelt, mindenki rohant, ki merre látott. Egyszerre csak halljuk a zúgást a magasból. Lezuhant valami, de semmi sem történt. A dolog egy tréfa volt. Mindenki nevetett. Ezt 30 évvel ezelőtt álmodtam. Azóta nem voltak ilyen lidércnyomásaim. Ma ismét vannak. Amióta Dr. Kistiakovskv f Kennedy elnök volt tanácsadója e kijelentést tette egy orvosi konferencián: ‘En majdnem 80 éves vagyok. Valószínűleg természetes halállal fogok meghalni. De ti — mondta körülnézve a hallgatóságon, melynek többsége fiatal orvosokból, tudósokból állt —, attól tartok, hogy nukleáris háborúban fogjátok életeteket veszíteni! *’ Ezt követte néhány hónappal később Gasper Weinberger nyilatkozata az atombomba használatáról. Reagan első és legfontosabb kötelessége kell, hogy legyen a katasztrofális nyilatkozat visszavonása. Különben elnöksége a lidércnyomás négv esztendeje lesz Amerika és az egész emberiség számára. Csoda a Tisza völgyben — Magyarországi riport — Irta: Dénes Géza Hortobágy felől Budapest felé haladva éri az ember Egyeket. Ez még Haidu—Bihar megve. A következő nagyközség Tiszafüred. Szolnok megyéhez csatolta az uj közigazgatás. Innen újra csak egy megállót utazunk Poroszlóig, ami Heves megyéhez tartozik. A három megvehatár központjában, a Tiszához alig másfel kilométerre fekszik Tiszafii'red nagyközség. Mielőtt beérnénk, Poroszlótól a nagy ártér kezdetéig sik viz az egesz hatar. A vonat es a gépkocsik mintha Balatonnyi viz középén száguldanának. Oda a rengeteg egvmásbafouódott ó's erdőség, a nvar- és fűzfák keveréke, melyek átélték a 48-as szabadságharc ütközetét is, amikor Lebstück Mária hadnagy vezetésevei itt kergették szét kétcsapatnyi osztrák sereget. Most hajózhatóvá válik ez a terület, a Tisza II. vagyis helyesebben Kiskörei Vízlépcső belép az ország “viz”-keringésebe. Vízügyi szakemberek mérése szerint a tározó víztükre eléri a Balaton vizterületének háromnegyedét. Nem nagy viz, (folytatás a 8. oldalon) 'BARTÓK ^ CENTENÁRIUM AralSctil
