Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-06-18 / 25. szám
Omaha "bombázása A CBS televíziós hálózat átütő erejű programsorozatot indított meg a múlt vasarnap este “Az Egyesült Államok védelme” címmel. Az első részlet arról számolt be, mikent vélekednek katonai vezetőink az atomháború lehetőségeiről, az atomfegyverkezés szükségességéről és a túlélés lehetőségéről. Azután egy feledhetetlen 53 másodperces vetítésben, a modem fényképészeti és filmezesi technika legújabb eszközei felhasználásával élénk tárták a holohausztok holokausztjat: egy amerikai város pusztulását, ez esetben a neb- raskai Ohamáét — ha atombomba telitalálat erne azt a háború kitörése eseten. A legmegdöbbentőbb a programban egy amerikai tábornok azon kijelentése volt, hogy 20 millió amerikai pusztulása bizony sajnálatos volna, de a szovjet nép is vesztett annyit a második világháborúban és mégis túlélték azt. E nézet szerint, amelyhez hasonlót, mint tudjuk, Bush alelnök már kifejezett a választások előtt, az amerikai nép élete “expendable”, feláldozható. Sem a tábornokoknak, sem Reaganéknek nincs joguk embermilliók, amerikaiak tízmillióinak pusztulásáról ilyen értelemben nyilatkozni. Nemzetünk alapitó oklevele, a Függetlenségi Nyilatkozat az emberi élet szentsége és serthetetlensége elvén nvugszik. (FIAINK) AKIK AMERIKAIAKNAK NO NEK FEL, BÜSZKÉK LESZNEK ARRA, HOGY A MAGYAROK,NEMCSAK VEREJTÉKÜKKEL ÉS DOLGOS KEZÜKKEL EPI TETTÉK EZT AZ ORSZÁGOT, HANEM TOLLAL IS... GAZDAG MAGYAR LELKŰKNEK SZÉP VIRÁGAIT TÉVE LE A NEMZET OLTÁRÁRA, (lásd. 5. old) A nyári hónapok előtt Februárban sulvos anyagi valsagba iutott lapunk. Űgvvezetó Bizottságunk felhívására, melyben 25.000 dollár azonnali segélyt kertünk, olvasótáborunk példátlan áldozatkészséggel, három hónap alatt 21.913 dollárt küldött be. Nehéz szavakat találni hálánk kifejezésére. New York, California es Florida vezet a kampányban. Ha zökkenő nélkül akarunk túlesni a mindenkor nehez nyári hónapokban, szükségünk van a hátralevő 3000 dollárra is. Kérjük tehat azon olvasóinkat, akik eddig meg nem iarul- tak hozzá a lapfenntartási akcióhoz, vagy ha igen, de úgy érzik, hogy képesek ismét áldozni lapunk érdekében, tegyek azt meg haladék nélkül. A mi lápunknál százszorta nagyobb lapok találták lehetetlennek az állandó emelkedő költségekkel való küzdelmet és adtak *el a harcot. De nekik nem volt olvan olvasótáboruk, mint nekünk. Mi tudjuk, hogv olvasóink mindent meg fognak tenni lapunk érdekében. Kérjük new vorki, californiai es floridai olvasóinkat, nyújtsanak testveri támogatást azon államokban lakó olvasóinknak, ahol nem tudtak a kvótát eddig teliesiteni. A Magvar Szó Szerkesztosege es Ügyvezető Bizottsága (3.old) Ént. u 2nd Ga» Matter Dec. 31.1952 under the Act of March 2.1879. at the P.0, of N.Y. N.Y. ßß j V°h XXXV. No. 25, Thursday, June 1 8. 1981. CAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 Begin az amerikai utasához! “Oh, ez kérem egyike a mi ‘megelőző bombázásainknak! “ azzal jött elő, hogy 132 lábbal a felszín alatt egy titkos atombombagvar volt, azt akartak elpusztítani. De ilyen mélységbe: csak atombombával lehetett volna lehatolni, Begin repülői pedig bevallottan csak a “régimódi” 2000 fontos bombát használtak. E kifogás is tarthatatlannak bizonyult. Ahhoz azonban nem fér kétség, hogy a Begin kormány állami politikává emelte a megelőző támadás (preventive attack) elvét. Eszerint, ha valamelyikállam attól fél, hogy a másik megtámadhatja, akkor joga van megelőző “villámtámadast” intézni. Ilyennel próbálkozott Japan is 1941-ben. A következményeket persze ismerjük. Nem nehéz elképzelni, mi történne, hogy ha ezt az elvet Izrael szomszédai magúkévá tennék. Begi- nék lépése tehát nem nyújt nagvobb biztonságot Izrael államának es népének. Emelte az Izrael es az arab államok közti feszültséget. A nehéz ko, amelyet az izraeli vezetőség elindított, repül es nem lehet tudni, kit hogyan talál meg. Hisszük azonban, hogy még mindig nincs túl késő az ENSZ genfi határozatának végrehajtásara, nemzetközi konferencia összehívására, az Összes érdekelt államok, köztük a Szovjetunió bevonásával. Ezt a múlt heten a N.Y.Times olyan konzervatív rovatirója is, mint Flora Lewis, kénytelen volt javasolni. Ezt remeli Izrael népének minden őszinte barátja, a világbéke minden hive. PÁRIZS. A múlt vasárnap lezajlott parlamenti választásokban a szocialista jelöltek a szavazatok 39 %-át kaptak. A Kommunista Part jelöltjeire a polgárok 16 százaléka szavazott. A szavazók 52 %-a baloldali pártok jelöltjeire szavazott, ami azt jelenti, hogy a jovö vasárnapi választások eredményeként a baloldali pártok többséget szereznek a 491 tagú képviselőházban. FRANCIAORSZAG BALRA TART viitterand. Eranciaország elnöke már életbe léptette a minimum bér felemelését, a munkanélküliek támogatását, több ezer munkanélküli munkába helyezését. Tervbe vette számos nagv vállalat államosítását. Ezek a fejlemények megcáfoljak a monopolisták által kontrollált saitó azon állítását, hogy egy jobboldali irányzat eszlelhető világszerte. Levél Lutheran István özvegyének (4. oldal) AMERIKAI f “ 1 |KAmerikai-Magyar» W» barátságért! Afj REPÜL A NEHÉZ KO... A vélemények megoszlanak Menachem Begin bagdadi légitámadásával kapcsolatban, melynek folyamán lerombolták Irak atomerőmüvet. Vannak, akik helveslik.Mr. Begin a támadás után tartott sajtókonferenciáján bejelentette,hogy számos amerikaitól kapott sürgónyileg küldött gratulációt. (N.Y. Times jun. 10. 1. oldal.) Izrael nepe általában véve helyeslöleg vette tudomásul a bombázást. Meg politikai ellenfele, Peres, a munkáspárt vezére is “brilliáns hadmüvelet”-nek minősítette. Vannak viszont izraeliek, akik különös véletlennek tartják, hogy pontosan a választás előtti időszakban hajtotta végre Begin a támadást. (N.Y. Times jun. 10. 12. old.) Az arab államok viszont csaknem egyhangúlag “terrorizmus ”-nak minősítették a támadást. A Szovjetunió, amelynek barátsági szerződése van Irakkal, épp úgy, mint a Kinai Népköztársaság és Pakisztán “banditizmus”-nak nevezték Reginek cselekedetet. Waldheim, az Egyesült Nemzetek főtitkára, valamint Thatcher, angol miniszterelnöknő a nemzetközi jog sulvos megszegését latja benne. Még Reaganéknek is elitelöleg kellett nyilatkozniuk. r. , i i • Élénkén helyeseltek a tamadast olvan politikusok, mint Cranston, californiai és Moynihan, new yorki szenátorok. Érvelésük megegyezik Beginé- vel. Izrael számára a bombázás védelmi lépes volt, el kellett azt az erőmüvet pusztítani, mielőtt atombombát tudnának az irakiak készíteni, amit Izrael bombázására hasznaihatnának fel. Ez pedig — úgymond — 800.000 izraeli elpusztításával, szóval uj holokauszttal járna. Ha az USA-t ilyen támadás érne — érvelt Begin — itt 44 millió ember pusztulna el. Ezt tehát minden áron meg kellett akadályozni. “Ceterum Carthaginem...” Karthágót, azaz az iraki erőmüvet, el kell pusztítani, érvéit Begin a római Cato szellemében. Ennek az érvelésnek azonban vannak gyenge oldalai. Irak alairta az atombomba terjedése elleni nemzetközi szerződést és a telep a Nemzetközi Atomenergia Ellenőrző Bizottság felügyelete alatt működött. Eklund, a bizottság elnöke, kijelentette, hogy legutóbb ez év januárjában vizsgálták meg és semmi jelet nem találták az atombomba készitésenek. A másik vizsgálatot most junius 8-an kellett volna végrehajtaniuk, de nem tették meg, mert a telepet akkorára mar lebombáztak Begin repülői. Miután ez az érv gvengenek bizonyult, Begin
