Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-21 / 21. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ 4. Levelek WINNIPWG, Man. Küldöm megújításomat a lapra es 10.— dollar adományt a lap segítésére. Részem­ről a lap helyes utón halad. Különösen politikai té­ren. A marc. 5-i szambán: Kritika a lapról, hogy is­mét gyűjtést kezdenek T.S. levélirótól, szerintem helytelen. A Magyar Szó csakis a lapolvasóktól kell, hogy kapjon segítséget, mert nincsenek sok ezer dolláros hirdetései, ami a lapot anyagilag segítené. A lap csak úgy lesz képes továbbra is jó es helyes munkát végezni, ha olvasótábora és baratai segitik. Louis Pollack LOS ANGELES, Cal. Itt küldök 18.— dollárt lapom megújítására es köszönöm az évkönyvét, mely sok kellemes percet szerez nekem. Én egy szegény em­ber vagyok itt Amerikában, amit nem szégyenlek leírni, mert ez a valosag, de ez nem akadályozna meg abban, hogy az Évkönyv árát is elküldjem. Pusztán azért nem teszem, mert nem akarom meg­fosztani magam az “ajándék” örömétől, önöket pe­dig az “ajándékozás” Örömétől. Végre találkoztam olyan emberekkel, akik Ígéretüket valóra váltják. Ez híven tükrözi az itt élőkről alkotott,véleménye­met — tisztelet a kivételnek. Lapjukat nagyon meg­szerettem őszintesége es tisztánlátása miatt, Nem helyezi reflektorfénybe az itteni eredményeket, hogy ezzel elvakitsa az olvasót es ne vegye észre a hiányosságokat, amiből sajnos van bőven. Nagy örömömre szolgai, hogy észreveszi es a valóság fé­nyeben mutatja be azt , ami szép és jó az ó-hazában es nem akarja bekormolni azt, ami amúgy is fekete. Távol esik tőlem a gondolat, hogy kritizáljam az itt megjelenő két magyar lapot, inkább nem olvasom. Nem értek egyet vele, amikor lengeti a “bárói” es “grófi” címeket. Ez mar a múlté, hagyjuk meg a történelemnek, ne siránkozzunk fölötte. Éljünk a jelenben es próbáljuk epiteni a jövőt. Sok sikert és jo egészséget kívánok a lap minden dolgozójának. Király József MENVINDALE, Mich. Itt mellékelek egy csekket egy uj olvasó részére, legyenek szívesek a Magyar Szót egy évre küldeni. így már csak négy híja van a száz uj olvasónak. john Kochis GONDOLKOZZUNK EL FELETTE A Reagan kormanv alapvető változást iavasol a társadalmibiztositási törvényben. Eddig minden év júliusában emelték a biztosítottak járulékát, az inf­lációnak megfelelőien. Ezt akariák most megváltoz­tatni, oly módon, hogy az emeles ne júliusban, ha­nem októberben lépjen érvenvbe, ami csupán az el­ső évben dollármilliókat rabolna el az idős polgá­roktól. A másik módosítás szerint a iárulékemelke- dést nem a közszükségleti cikkek arának emelkedé­se szabná meg, hanem az, hogy hány százalékos bér­emelést kaptak a dolgozok az elmúlt évben. MIT JELENTENE EZ A VÁLTOZÁS? *• •• I T f 1980-ban a közszükségleti cikkek ara a kormanv hivatalos adatai szerint 11.2 százalékkal emelkedett. Az ország dolgozói viszont csak 8 %-qs beremelest kaptak. Ha a Reagan javaslatot már törvénybe ik­tatták volna, az ország 30 millió társadalmibiztosi- táson élő polgára 3.2 százalékkal kevesebbet kapna ez év iuliusaban. Elolvasva a javaslatot, el kell gondolkozni afelett, hogv az ország szakszervezeti vezetői belatjak-e, milyen hatassal lesz e tórvénymódósitas a munkál­tatók magatartására, amikor a kollektiv szerződések lejárnák? Előrelátható, hogy. főleg a nagy vállalatok, még a mostaninál is fokozottabb ellenállást tanúsí­tanak maid minden béremeléssel szemben. Csak az olajvállalatokat kell megfigyelnünk, miként ellenzik az ország szénbánvaszainak jogos követeléseit es ha­sonló ellenállásra lehet számítani az elkövetkező evben minden konglomerátum részéről. Bizonvitia ez azt az alapvető tényt, hogv a 30 millió nyugdíjas és a 20 millió szervezett munkás érdeke azonos. A szervezett munkásoknak támogat­niuk kell az idős polgárok azon kÖveteleset, hogy a kongresszus tagadia meg Reaganek tarsadalmibizto- sitási javaslatait. Az idős polgároknak viszont saiát érdekűk, hogy támogassák a magasabb bérért és jobb munkaviszonvokért küzdő munkasokat. A szakszervezetek vezetőire hárul a feladat, hogy ezt az 50 milliónyi amerikait egv táborba tömörít­se, ami olyan politikai erőt hozhatna létre, hogy azt sem egy republikánus, sem egy demokrata kormány­zat nem hagyhatna figyelmen ki vili. L. I. EGYHANGÚ VÉLEMÉNY New York állam idős polgárainak 700 képviselő­je konferenciára jött össze az állam fővárosában, Albanyban, ahol egyhangú határozattal elitélték Rea­gan kormány torvénymödósitási javaslatait. A kö­vetkezőket követelik: 1. / A társadalmibiztositási járulékot évente két­szer emeljek az eddigi index alapján, hogy megtérül­jön az infláció okozta többletkiadás. 2. / Minden 65 éves polgár nyugdíjba mehessen mint eddig, teljes járulékkal. 3. / A szövetségi kormány nyújtson támogatást, amely lehetöve teszi az idős polgároknak a megfele­lő lakast, méltányos házbér elleneben. 4. / A szövetségi kormanv irányozzon elő elegen­dő pénzt az idős polgárok egészségének védelmére. A határozatokat eljuttatják minden képviselőnek es szenátornak es az Idős Polgárok Országos Kon­ferenciáján, ez év decembereben terjesztik elő. TÁMOGASSA HIRDETŐINKET Thursday, May 21. 1981. ÍRORSZÁGRÓL Nem titok, Hogy a CIA Reagan megválasztását zöld lámpának tekinti ahhoz, hogy ismét elkezdje piszkos üzelmeit. (“dirty tricks”) alkalmazni. A Kongresszusban minden héten elhangzik egy fel­hívás egyes korlátozások megszüntetésére. Ezenkí­vül, a CIA gyakran hasznait fel újságírókat hamis híradások (disinformation) elhelyezésére, ezt meg­állapította Church szenátor bizottsága. Jan Guillou es Roger Wallis a svéd “Főiket i Bild- Kulturfront”-ban megjelent Írásukban megállapítot­tak, hogy “zsurnalisztika, szabály szerint, egyike a legjobb ‘fedők’-nek ágensek részére; újságírók meg­jelenhetnek akárhol, kérdezgethetnek majd minden­felől — anélkül, hogy gyanút keltenének.” Nagy terjedelmű a történelme az irok és zsurnaliszták al­kalmazásának a CIA által. A Church Bizottság fel­derítette, hogy 1967-et megelőzően (amikor kide­rült, hogy a National Student Associationt a CIA pénzelte titkosan) a CIA “támogatott, pénzéit és kiadott tóbb mint 1000 könyvet, ezeknek mintegy 25 %-át angol nyelven. Egyedül 1967-ben a CIA pén­zelt és kiadott több mint 200 könyvet.” A Church Bizottság szerint, 1967 óta, “a CIA je­lenleg több száz külföldiből hálózatot tart fenn, ezek révén hozzáférhet nagy számú újsághoz es fo­lyóirathoz, sajtószolgálatok és hírügynökségek több tucatjához, rádió és tévé-állomásokhoz, könyvkiadó vállalatokhoz, és más külföldi média szervekhez.” Körülbelül 50 ezek közül amerikai újságíró, vagy USA media alkalmazottja. Egy másik kérdés, amit fel lehet tenni, miért van az, hogy az IRA-t csak most vonták be a hideghábo­rú szónoklataiba? Hiszen az IRA jelen volt már sok­sok éve, anélkül, hogy ilyen kapcsolatokat említet­tek volna. A válasz talán részben az a gyanú, hogy a NATO, de különösen az USA es Anglia, Írországot kivanja nukleáris fegyverek stratégiai bázisának fel­használni. Az Irish Times-nak adott interjúban Sean McBride, a Nobel Békedij nyertese, azzal vádolja a brit kormányt, hogy 30 közepes-hatósugaru nukle­áris fegyvert tervez Észak Írországban elhelyezni szovjet bombázok “hátsó ajtón” keresztüli támadá­sa elleni védelmük Ezenkívül — mondja McBride — a NATO ki akarja terjeszteni radar-hálózatát az ír Köztársaságra; ennek bázisa Shannon repülőtér len­ne. Te'ny, hogy vannak terroristák, akik jogos aggo­dalmat okoznak azUSA-nak, de nem valószínű, hogy ezek ellen lépéseket fognak tenni. Az Alpha 66 ne­vű (és az Omega 7 — V.O.) emigránsok bandája — New Jerseyben és Floridában — elismerte, hogy 30 szabotázs portyázást végzett Kubában az utolsó 6 hónap folyamán, beleértve egy hat áldozatot szedő bombázást, amely üzemen kívül helyezett egy erő­müvet Havanna közelében. Alpha- 66 felelős egy kubai repülőgép felrobbantásáért, amely 100 ember halálát okozta. Továbbá, a Nicaragua-i National Guard közel 600 volt tagja, nyíltan gyakorlatozik az USA területen, felkészülve a szandinisták elleni gerillatámadásra. Mindkét csoport azzal kérkedik, hogy Reagan kemény antikommunista kiállása fel­bátorította őket. A N.Y. Times szerint, CIA szemé­lyek mondják, hogy vannak meg a CIA szervezetben, akik szívesen látnák a szorosabb együttműködést ezekkel az emigráns csoportokkal. Eddig Lowery ’ írása. Tisztázni kell még azt is, hogy az IRA-nak két ágazata van: Offical IRA és a Provisional IRA, más néven a “Provo”-k. Az utóbbiak vallják a terrorista hadjáratot a brit uralom ellen, az előbbiek elitélik azt. V. O. i——-------------- ------------------------------1 | Csoori Sándor: Nomádnapló $ 4.60 j Faludy György: Összegyűjtött versei 22.— i ' II.Rákóczi Ferenc: Vallomások, emlékiratok ®*— á Emlékiratai $ 16.90 Kiáltványa 3.30 i NyirÓ József: Székelyek ' 8.— Kid csillag $ 10.— Kopjafák 6 — I Üz Bence $ 10.— íme az emberek 12.-» * | Halhatatlan élet 12.— | 1 Szalay Lajos: Hatvan rajza 4.— | i Cs. Szabó László: Vérző fantomok 12.— *- Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12.— * A no a pokolban is az úr $ 10.- Pók 12.— j Édesanyánk Ó $ 10— | | Kapható: ) j PÜSKI - CORVIN ! Hungarian Books & Records. 1596 2nd.*Ave. New York N.Y. 10028 - * | telefon: 212-879-8893 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom