Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-30 / 18. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 30. 1981. 9. Vas megye Budapesten A Vas megyei napok rendezvénysorozattal Vas megye a fővárosba1 “költözött”, amely esemény- sorozatnak a hires Budapest HILTON HOTEL adott otthont. Mielőtt rátérek az eseményekre, felelevenítem Vas megye egyes nevezetességeit:megye székhely; Szom­bathely, amely város gazdag romai kori és barokk emlékekben. Múzeumai, templomai, kéttornyú székesegyháza mellett számtalan középkorú epülete érdemel említést. — Ki ne hallott volna a sárvari Nádasdy várról és gyógyfürdőjéről, a nevezetes kő­szegi Jurisich várról, a jálö templomról, a répcelaki sajtgyárról es a szénsav üzemről, a Celldömőlk mel­letti Ságh — hegyről, a reumások mekkájárol: a büki gyógyfürdőről, a jeli, szelestei és kamoni arboré­tumokról, az 1664. augusztus 1-i szentgotthárdi csatáról, valamint Nyugat-Magyarország egyik leg­szebb tájegységéről: az őrségről? A “Vas megye Budapesten” rendezvénysorozat sajtótájékoztatóval kezdődött. Megtudhattuk: a megye iparát 12 megyei székhelyű minisztériumi, 5 tanácsi vállalat, 16 ipari és háziipari szövetkezet, valamint 16 más megyei székhelyű vállalat, ösz- szesen 276 telephellyel jelenti. Gazdasági fejlődése 1950-es évek végén vette kezdetet. Mig 1945-ben a lakosság 62 %-a a mezőgazdaságból élt, ma mező- és erdőgazdaságból 21 %-a, 45 %-a pedig az iparból él. Az elmúlt évtizedben a városok lakossága 23 %-al növekedett. 5 városban — (Szombathely, Sárvar, Celldőmölk, Kőszeg, Körmend) — 210 községben és 6 nagyközségben él a megye lakossága: 285.500 fő. Az elmúlt évtizedben a városok lakossága 23 %- al növekedett, ugyanakkor a községek népessége BÉLYEGGYŰJTŐKNEK KANTOR ISTVÁN ROVATA Sajtótájékoztató Vas megyéről a Hilton Hotelben. Dr. Biró Karoly, a Hilton igazgatója (jobbról) üd­vözli a vasi vezetőket és a sajtó képviselőit. Mellette Dr. Bors Zoltán, Vas megye tanácselnöke. 10 %-al csökkent. Mint az ismertetőből kiderült, Vas megyében sok az aprofalu. 180 kisközségben ezer főn aluli a népesség száma. A sajtótájékoztatót követően Dr. Bors Zoltán megyei tanácselnök nyitotta meg Vas megye bemu­tatkozását; ismertette az ország legnyugatibb me­gyéjének a ielentósebhPgazdasági, kulturális és ide­genforgalmi eseményeit. Mindezekről képét kap­hattak azok is, akik ezekben a napokban megtekin­tettek a Hilton Hotelben rendézett termékbemutató­kat, kiállításokat és megkóstolták a vasi receptek alapján készült különleges izííi ételeket: a dödöllé­től a lubipecsenyéig. A Vas megyei napok egyik kiemelkedő esemenve a Hiltonban tartott “Babona bál” volt, amelyen Bé­res Ferenc, a világhírű népdal énekes is fellépett. Göcze Tibor. Magyarorszag közlekedési eszközei között nagy szerepet játszik regi időktől fogva a Duna és általá­ban a vizi közlekedés. A hazai hajóipar Komárom­ban, Sziszeken és Szegeden virágzott a legjobban. Szegeden már a XVII. század végén 7000 mázsa te­herbíró tölgyfahajó is épült. A gőzhajó feltalálása után alig 10 éwel^ 1818-ban elkészült az első magyar dunai gőzhajó a pécsi Bern­hard Antal tervei szerint. A hajóról a hazai korabeli sajtó részletes beszámolókat közölt. A “Hazai és Külföldi Tudósítások” 1818. évi 23. számában a következőket olvashatjuk: “Az első magyar gőzhajó. Bernhard Antal Petsi Polgár nélkül, hogy vagy a gőzhaiómekaniszmuszát valaha látta, hogy valamely Angolynak útmutatására szorult volna, Bétsnel a mi Dunánkon kiállította az Ausztriai Monárkiában készült legelső gőzhajót, ama fővárosnak bámulására, sokaknak irigylésére, a ‘magyarok dicsőségére .'Julius 21-dikén 1818. meg­hagyván előbb vizsgáltatni hajójának bátorságos al­kat ját egv a ‘vegre kirendelt tisztviselőkből és mi­vészekből álló Biztosságtól, megindult 350 mázsa teherrel olly gyorsasággal, hogy a’ viz-fölvas ellen 30, a’ folyás szerint 130 óínyire haladott 1 minuta- ban, ala ‘s felmenteben egyaránt könnyen, hamar, és a legkisebb allapodás nélkül megfordult, vasmats- ka nélkül is, mikor akarta, megállott a’viz-kőzepén, ,s a’ kormánnyal telly es tetszése szerint igazgatta járását...” Bernhard próbálkozását nem kiserte szerencse, a dunai gözhajózás kérdése lekerült a napirendről, és csak az “Első Császári Királyi Szabadalmazott Duna Gozhajózási Társaság "(DGT) megalakulása után, 1831 tavaszán indult meg rendszeres járatá­val. Első gőzhajója a “Franz 1”, hossza 43.5 m, szélessége pedig 12.3 m volt. Az első menetrendsze­rű dunai gőzhajó Becs és Pest között lefelé 14 óra 15 perc. felfele menet pedig 48 óra 20 perc alatt tette meg az utat. Az első évben 1831-ben alig egy-két hajó volt forgalomban, de ót év múlva 1836-ban 8, 1843-ban pedig már 28 gőzhajó közlekedett a Duna magyar- országi szakaszán. Pap Janos SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT Annak emlékére,hogy Magyarországon is átrepült 50 éve a Zeppelin-léghajó, 7 bélyegből álló soroza­tot adott ki a posta. A bélyegek névérteke 1-től 7 Ft-ig szól és légipostára használhatok. Az értek- megállapitás megfelel a legújabb díjszabályoknak. Mindenegyes bélyeg a Zeppelin megjelenésének he­lyét és dátumát ismerteti 1929-tól. A záró értek szelvénnyel került forgalomba és az mindig a bé­lyegtől jobbra van elhelyezve LURABA 1981. Svájc felírással, mig oldalt Luzern 1981 Március 20-29 jelzi az ott tartott bélyegkiáUitást. A sorozat terve­zője Varga Pál grafikus. Az Állami Nyomdából 433.000 teljes sorozat fogazva, 17.200 vágott sor került ki. Megjegyzendő, hogy ez alkalommal a különböző értékekből különböző példányszamok kerültek forgalomba, ami vonatkozik a fogazottak- ra és vagottakra egyaránt. A szelvényen a jeíeniegi Columbia űrrepülés stilizált képe látható. S 19?9 VltÁGKÓRUU RCPÜIFS : MAGYAR FOSTA 1931 ÉSZAKI SARKI REPÜLÉS MA3YAR fOSTA : 1931 KELET)-TENGER! REPÜLÉS i i MAjiAR POS1AI LURABAi • _________. J. . kewyorki magyar, hentes TIBOR* MEAT SPECIALTIES (formerly MERT! PORK STORE) . • *< . . ■ 1508 Second Ave., New York, NY. 10021 « Tfc fe 79. Utcák MaBtt. — TpUfwr Rh 4-8292 FRISS HUS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK 150 éve indult a dunai gőzhajózás Az első dunai gőzhajó. Bernhard Antal “Caroline” nevű hajója korabeli festmény alapjan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom