Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-04-30 / 18. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Levelek AZ ÜRES SZÁNKÓ Emlékeznek a kedves olvasók erre a dátumra: 1944. március 19? Ha nem, én emlékeztetem önöket erre, mert erre a napra emlékezni kell. Ezen a napon foglalták el a nácik Magyarországot. Az átélt esemenyeket, szenvedéseket minek elbeszelni? Mindenkinek hordania kell a sors által rászabott megpróbáltatások súlyát. Sokan már nem emlékeznek erre a napra, pedig, Istenem, de sok minden történt azután, miután a vagonokba beszálltunk. Azokat igyekszem emlékeztetni, azoknak szol Írásom, akik nem emlékeznek. 1945. január 24. Szombat délután. Túléltem a vilagtortenelem, az emberiség legszégyenletesebb poklát. Masnap ott álltam meg azon a helyen egyedül, ahol családomtól elszakítottak. A hó lassan hullott, süvítő szél csapott az arcomba. Behunytam a szememet, emlékeztem. A vagonokból kitámolygökat, ijedt arcokat, anyjukhoz simuló ártatlan gyermekfejeket, az elszakított .családtagok kétségbeesett, könnyes arcát látom, akiket jobbra, balra elindítottak. A szel zúgásaban hallom kis fiacskám hangját: kerékpárt Ígértél nekem, apukám, de szerettem volna rajta ülni! Fogtad a kezem, hogy meneküljünk el, vigyük anyukát is, de anyuka félt jönni. Daloltam neked Cini, cini, cincog az egér. De szeretted ezt hallani! A nyargaló szel tovább hozza fiacskám panaszát. Ott állok a szánkóval. Apuka, hová mész az üres szánkóval, de jó volna beülnöm a szánkóba anyukával együtt. Tudom, apukám,hogy fáj neked, hogy üresen kell most húznod a szánkót. A szel zúgott tovább. Megfordultam és könnyezve húztam a hófúvásban a szánkot üresen visszafelé. Ez történt velem 1945.januar 25-én. Emlékezem. Emlékezzünk! Dr. Katz József, Jeruzsálem. PALM CJTY, Fia. Küldöm előfizetésemet a lapra, bár nem látom olvasni, de férjemmel 64 éven át olvastuk. Sokszor letették öt a gyárból, amikor ró'p- iratokat osztogatott a munkásoknak, de ez már feledésbe ment. A fiatalok jól keresnek, de az öregeknek elég nehéz az élet. Jolán Blaskó LONG ISLAND CITY, N.Y. Visszaérkeztem “kincses" Kolozsvárról, szülőföldemről. Nincs még nagyon távoli rokonom sem, de öröm volt viszontlát• l I f 1 i f -jíI. .1. V ni a szép es ertekes varost, elvbarátaimat, jo ismerőseimet e's ellátogatni a nagyszülők sírjához, miután mártír szüleim a hitleri Németországban leltek halálukat. Ezúttal mellékelek 20.— dollárt, Rev. L.A. Gross emlékére. Az 1974. február 27-en elhunyt Gross irasait volt alkalmam olvasni a néhai Hirsh Paula jóvoltából. Tartalma elragadtatást váltott ki belőlem. Ezúttal nem igerem, hanem megemlítem, hogy minden hónapban küldök $ 10.—t pompás lapjuk további zavartalan megjelenése érdekében. Kevesebbet nem, hanem többet — azt igen. Leób Jenő ~ TERJESSZE LAPUNKAT? Felfegyverzett berencek védik a sztrájktörő bányászokat. A tulajdonosok elhatározták, hogy egyelőre nem tárgyalnak a sztrájkoló bányászok képviselőivel. Ki akarjak eheztetni a sztrájkolókat és diktálni akarjak az uj szerződés pontjait. A 160.000 sztrájkoló bányász azonban kész a harcot folytatni mindaddig, amig atulajdonosoknem teljesitik követeléseiket. ULTIMATUM Donald E. Peterson, a Ford Autóvállalat igazgatója kinyilvánította: “Ha a kormány nem nyújt hathatós támogatást és az autómunkások. nem hajlandók lényeges bérengedmenyekre, kénytelenek leszünk egyre több alkatrészt külföldi gyárainkban előállítani. Ha kell, teljes autókatjs külföldön fogunk gyártani. Csupán ilyen módon tudjuk fenntartani versenyképességünket.” Mind a Ford, mind a General Motors arra törekszik, hogy a kongresszus törvényileg szabályozza a külföldről behozott autók számát. A szakszervezettől azt követelik, hogy a munkások bérlevagást és kedvezőtlenebb munkakörülményeket fogadjanak el. MANCHESTER, N.H. A Public Service Co. közzétette, hogv az építkezés alatt álló atomerőmű épitése 3.56 milliárd dollárba kerül. Ez 400 millióval több, mint az utolsó költségvetés. Az erőmű, a jelek szerint csak 1984-ben lesz üzemképes. Ez immár a harmadik költsésyetés-emelés es a harmadik halasztás. A GTE (General Telephone & Electric) vállalat ezévelso három hónapjában 162.4 millió dollár profitot könyvelt el, ami több, mint száz százalékkal több, mint a múlt ev ugyanezen negyedében. NEW YORK, Április első felében 12 százalékkal kevesebb autót adtak el, mint egy evvel ezelőtt. "-------------------------------------------------I Csoori Sándor: Nomádnapló $ 4.60 | Faludy György: Összegyűjtött versei 22.— II.Rákóczi Ferenc: Vallomások, emlékiratok ®-— f Emlékiratai $ 16.90 Kiáltványa 3.30 I NyirÖ József: Székelyek * 8,— Zöld csillag $ 10.— Kopjafák 6.— Üz Bence $ 10.— íme az emberek 12.-* ' Halhatatlan élet 12.— ) Szalay Lajos: Hatvan rajza •* 4.— i Cs. Szabó László: Vérző fantomok 12.— i Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12.— A no a pokolban is az úr $ 10.- Pók 12.— f .Édesanyánk Ő $ 10.— ( Kapható: | PÜSKI - CORVIN ! Hungarian Books & Records. 1596 2nd.*Ave. Naw York N.Y. 10628 - ' * telefon: 212-879-8803 I Thursday, April 30. 1981. EL SALVADOR A Women Strike for Peace (WSP) békeszervezet április-májusi “törvényhozási figyelő ”-jéböl idézem a következőket: “USA el a kezekkel El Salvador-tői” — mondja az amerikaiak túlnyomó többsége! A Reagan-i Fehér Ház sokat hivatkozik az elnököt támogató felmérésekre es levelekre, de nem hirdeti azt a tényt, hogy a beérkezett levelek 10:1 arányban ellenzik az USA beavatkozását El Salvadorba. A márciusi Gallup felmérés mutatja, hogy csak 2 % kívánja csapatok kiküldését El Salvadorba, és a felénél kevesebb pártol bármilyen katonai segítséget. A képviselői irodákba köztük Charles Percy szenátor (R. 111.), a szenátor külügyi bizottsága elnökének irodájába érkezett levelek nagy többsége ellenzi az USA politikáját. A bel- es külföldön egyre növekvő tiltakozásért a “jól összehangolt nemzetközi kommunista hálózat igyekezetét” hibáztatja a kormányzat. A Külügyminisztérium “Kommunista Beavatkozás El Salvadorban” cimu Fehér Könyve emlékeztet a korai 1960-as, Vietnam-ról szóló Fehér Könyvre, amely szinten kitalált egy vörös veszedelmet politikája igazolására. James Petras (THE NATION, 3/28/81) megállapítja: “A Feher Könyv vékony szövevénye hamisításoknak, torzításoknak, kihagyásoknak es leegyszerűsítéseknek, melyeknek célja egy vereskezű kormányzat USA általi egyre növekvő támogatásának elfedése. A Fehér Könyv a kormányzat es népe közti háborút át akarja változtatni egy kelet-nyugat közti küzdelemmé. Ennek az eltorzításnak célja az USA nagyközönséget mozgósítani a kormányzat politikája mögé, nemcsak El Salvadorban, hanem az egesz Harmadik Világban.” Ralph McGehee, volt CIA tiszt és ellen-felkelési szakember, aki nyugalomba vonulásáig, 1977-ben, 25 éven át szolgálta a CIA-t, azzal vádolja a CIA-t, hogy okmányokat fabrikált az El Salvador-i gerilláknak szállított fegyverekről szóló állítások alátámasztásara. McGehee a Washington-i szövetségi bíróság elé idezte a CIA-t március 26-án, amiért megcenzu- razta cikkét, melyben megvádolta a CIA-t, “hogy manipulálja a közvéleményt El Salvador felöl, csak úgy, mint korábbi ‘felre-tájekoztatő’ kampányokban, melyekről tudomása van.” (Wash. Post 3/27/81.) A CIA “félre-tájékoztató” El Salvador-i kampányát az 1954-es Irän-i, az 1970-es Chile-i, de különösképpen az 1965-os Indonézia-i eseményekhez hasonlítja, ez utóbbi során 500.000 embert mészároltak le. Az El Salvador-i halottlista, a jelen Junta hatalomra jutása óta, 1 5,000-t tartalmaz, ami a lakosság arányaiban átszámítva, .600.000 amerikainak felel meg. A Fehér Könyv állításait felhasználtak arra, hogy nyomást gyakoroljanak a Kongresszusra, hogy jóváhagyjak a kormányzat kerelmet' megnövelt katonai segítség es tanácsadók küldéséhez El Salvadorba. Különösen meggyőző volt az az állítás, hogy a “centrista” kormányzat “szélső bal- és jobboldali terrorizmus” ellen küzd. Ezt a vadat következetesen elutasította az Érseki Jogsegély Bizottság, amely birtokában van bizonyítékának, hogy a gyilkosságok 80 %-at kormánycsapatok és jobboldali kivégzÖ-osz- tagok hajtották végre. Az Amnes'ty Internationa) és az OAS Emberi Jogok Bizottsága elitélte a Duarte- kormányt intézményes elnyomás és az emberi jogok megsértése miatt. Gerry Studds (D.Md) Közép-Amerikai Beszámolója parasztmenekültekkel folytatott számos interjút tartalmaz, melyben kereken tagadják a gerilla-terrorizmust, viszont bőséges bizonyságot szolgáltak nők es gyermekek kegyetlen mészárlására a katonaság által. y q. 4.
