Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-04-30 / 18. szám
Május Elseje Az ipari forradalom kezdete, tehát a gyári termelés bevezetese óta közel másfél évszázad telt el, amikor az ipari munkásság a múlt szazad végefele tudatára ébredt annak, hogy harcolnia kell a napi munkaidő allando fokozása ellen,különben a kizsákmányolásnak nem lesz hatara. 14—16—18 óra volt a napi munkaidő a 19. szazad első nyolc evtizedeben. Az öntudatos, szervezett harc a napi nvolc órai munkaidőért itt az Egvesült Államokban érte el tetőfokát 1886 májusában. Hatalmas gátja lett ez a munkások féktelen kizsákmányolásának, gat, amelyet ugyan időnként áttörtek a munkaadók, de amelyet a szervezett munkások igyekeztek mindenkor újjáépíteni., Tudatában voltak máius 1. szimbolikus jelentőségének a munkaadók is és igyekeztek azt a dolgozok tudatából kiszorítani. Az Egyesült Államokban az állami intézmények a munkások napiát a “törvény nap”-ianak deklarálták. Az amerikai dolgozok egy része elfogadta a félrevezető propagandát. Ezért fizet most olyan nagy árat szervezetlensegben,nagvaranyu munkanélküliségben, egyre romlo életszínvonalban. De május elsejének lángját nem lehet teljesen kioltani. Ma is tízezrek ünnepük azt Amerikában és tizmilüők a világ legfontosabb ipari országaiban. Amikor Amerikában is ismét milliók fogiak ünnepelni, garantálhatjuk, hogy nem lesz többé tíz millió munkanélküli, nem fog évente 100.000 munkás elpusztulni műhelyekben, bányákban megfelelő védelmi intézkedések hiányában. A munkásság akkor majd kepes lesz telies mértekben megvédeni emberi, társadalmi, politikai jogait. NEW YORK,NY. A hagyományos május 1-i tüntetés az idén május 2-án lesz, d.u. 2 órai kezdettel a Union Squaren. A tüntetés tiltakozás lesz a Reagan kormány katasztrofális, nep- ellenes intézkedései és veszélyes külpolitikája ellen. Vihara levelet... Egy kis cédulát őrzők már évek óta irataim, papírjaim között. Ez a nóta van ráírva: “Vihar a levelet ide oda fújja a szegény legénynek szomorú a sorsa. Ma még piros elet, holnap sötét alom, ne sajnáld a csokot tőlem, gyönyörű virágom.” Kelt Sárospatakon 1971. junius 4. A szöveget tollba mondta Galyas József. Feleségemmel és egy magyarországi származású brooklyni barátunkkal látogatóban voltunk 1971-ben szülőhazánkban. A Magyarok Világszövetsége szives közreműködésév ' autón kereshettük fel szülővárosomat, Debri ént és azután a barátunk szülővárosát, Sárospatakot. Pestre való visszatérésünk előtt a pataki Borostyán szálloda éttermében vacsoráztunk és utána magyar nótákat huzattunk a zenészekkel. Szeretett, kedves barátom, az azóta elhunyt Sik Endrétől néhány nappal kőrútunk előtt kaptam emlékként “Vihar a levelet” c. önéletrajzi müvének egy autografált példányát. (Sik (folytatás a 3. oldalon) Ént. u 2nd Clu> Matter Dec. 31.1932 under the Act of March 2.1879. at the P.O. of N.Y. N.Y. Vol. XXXV. No. 1 8. Thursday, April 30. 1981. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 ERRE SZAVAZTUNK? Érdekes, egész oldalas felhívás jelent meg a fenti cim alatt a N.Y. Times múlt heti vasárnapi számának vezércikk-mellékleteben. “Miközben az infláció napról-napra felemészti egész életünkben megtakarított pénzünket — hangzik a felhívás bevezető része — van-e ertelme billió dollárok elköltésének fegyverkezésre, amely köztudomásúlag nem nyújt számunkra semmilyen felhasználható szükségleti cikket, vagy szolgáltatást.” Majd igy folytatódik a felhivás: “Van-e értelme az infláció-ellenes terveknek, amikor több uj kiadásba megyünk bele fegyverkezéssel, mint amennyit megtakarítunk a társadalmi juttatások levágásával? “Nézzünk szembe mi vil tan a kérdéssel: “Lehet-e szó arról, hogy atomháborúba menjünk, avagy lehet-e egy ilyen háborút megnyerni? “Hát valóban játékszerek vagyunk vezetőink kezében, akik a mi életünkkel játszanak, amikor arról álmodoznak, hogy egy nukleáris háborúban csak 20 millió amerikai fog meghalni? “Hát valóban nagyobb biztonságban élünk ma, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor meg egy trillió dollárral kevesebbet fektettünk be atombombával való Vedelembe’ ? “Avagy nem élnénk-e sokkal nagyobb biztonságban, ha e megszámlálhatatlan milliókat közgazdaságunk erősítésére, városaink szebbé, jobbá, tételére, népünk, fiatalságunk egészsége, jóléte fokozására “Ne tegye el a csekkónyvet, Elnök Ur... a fiuk még nem fejeztek be vásárlásaikat.” forditanánk? “Nem lett volna jobb e rengeteg dollármilliót részben a világ éhező népeinek segélyezésére fordítani? Nem lett volna ésszerűbb a Szovjetuniót versenyre hívni, hogy melyikünk tudja jobban segíteni a világ népeit, ahelyett, hogy fegyverkezési versenyre kényszerűé ttuk volna őket.” A megszívlelendő cikket William Myers és Joseph Schwartz írtak ala, akik egy a “Coalition for Decent USA” szervezet megalakítását jelentették be. Mi aktív lépésekkel valóra váltiuk Carter elnök kijelentését: “minden eszközt felhasználunk arra, hogy megvédjük nemzeti érdekünket a Perzsa öböl térségében.” Valóra váltjuk e kijelentest — mondotta a Reagan- kormány külügy- és hadügyminisztere — olyképpen, hogy haditámaszpontot állitunk fel e térségben, amely 200.000 gyalogost, több tucat hadihajót, több ezer pilótát és páncelkocsit foglal majd magában. E haditamaszpont felállítása,az Egyesült Államok területéről ily nagy távolságra “történelmi eiterest” jelent a Pentagon szószólója szerint. E “történelmi eltérést” az USA eddigi irányvonalától tükrözi vissza Alexander Haig, Jr.,USA kűl- ügvminiszterenekbeszede, melyet az Újságszerkesztők országos ósszejóVetelén mondott; többek között hangsúlyozta: “Mi olyan világrendszert óhajtunk megteremteni, amely barátságos magatartást tanúsít a mi társadalmunk és a mi eszméink iránt.” Haig külügyminiszter e kijelentése nyíltan, minden kerte- les nélkül azt jelenti, hogy vissza akarja hozni az 1917. előtti helyzetet, amikor egyetlen szociaüsta ország sem letezett. A diplomácia alaptétele: elérni célkitűzéseinket tárgyalások utján. Ezt a célkitűzést lehetetlen tárgyalások utján elérni, amit jól tud Haig miniszter. Ezzel egyidőben egy 17 ország képviselőiből álló Lefegyverzési Bizottság, melynek élén Olof Palme, Svédország volt miniszterelnöke áll, arra ösztönzi az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, hogy minden halasztás nélkül kezdjék meg a tárgyalásokat az európai atomfegyvernemek korlátozására. Koncert Gellert Hugó tiszteletére MajUS 17-én VASARNAP délután 2 ÓRAKOR ROBERT WAGNER Jr. HIGH SCHOOL NAGYTERMÉBEN 220 E 76 St. NEW YORK, N.Y. ( a 2. A ve., és a 3. Ave. között) Adomány $ 10.— idős polgároknak, diákoknak $ 5.— Rendelje meg jegyét a következő telefonszámon: (212) 254—0397 Ára 25 coat í **. 1 EAmerikai-Magyarj h barátságért! l' USA HADIBÁZIS A PERZSA ÖBÖLBEN
