Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-09 / 15. szám

AMERIKAI MAGYAR SZŐ Thursday, April 9. 1981. 4 Levelek Tisztelt Szerkesztőseg! A Magyar Szó két legutóbbi számában megjelent egy-egy levél a lap tartalmára vonatkozóan. Ezek­hez szeretnék hozzászólni. A március 12-i szambán Ali B. felteszi a kérdést: “ha megfordíthatnánk a dolgokat és a kisemmizettek kerülnének felülre, akkor mi lenne?” A kérdés fonáksága kiderül, ha számba vesszük, hogy a kisemmizettek a lakosság­nak túlnyomó részét képezik, attól függően, hogy hol vonjuk meg a “kisemmizettek” felsó határat-, ide tartoznak az öregek es betegek, a szegények,a munkanélküliek es a kenyerüket munkából nyerők az iparokban es a farmokon. Viszont a “kisemmi- zók” a lakosságnak csak egy kis százalékát kepezik. Tehát, ha megfordítjuk a dolgokat, a túlnyomó többség kerül a nagyon kis kisebbség fölé. Ali B. másik megjegyzése, hogy “mindennek, de legalábbis sok mindennek, a tulszaporodás az oka.” Kétség­telen, hogy a világ egyes tájain szükséges a szaporo­dás korlátozása. De az igazi megoldás ott található, hogy a fejlett és sokat termelni képes országoknak kellene a fejletlen országokat mezögazdasaguk kiépí­tésére segíteni, modern technológia alkalmazására kioktatni, vetőmaggal es trágyázással ellátni, es sa­ját feleslegükből nekik ajándékozni (mert megfizet­ni nem tudjak!), es adottságuk alapjan iparukat fel­I . építeni. A március 5-i számban T.S. brooklyni olvasó ki­fogásolja, hogy lapunk tül sokat ir Reaganról. A Magyar Szó feladata olvasóit olyan dolgokról tájé­koztatni, amelyekről a napi sajtóban es a tévén nem kapnak értesítést, vagy pedig csak hiányosán, s'ót eltorzítva nyernek értesülést. Ma már csak kevesen ketlik, hogy a Reagan kormányzat népellenes poli­tikát folytat, amely lerontja a lakosság zömének életszintjét, nemcsak a szegényeket és idősekét. Mindnyájunk mindennapi megélhetésének lehetősé­gét fenyegeti, es lehet ennél fontosabb, amivel la­punk foglalkozzék? V. 0. Flushing ELIZABETH, N.J. Megkaptam a hozzám intézett levelet es megértettem, hogy sürgős segítségre van a lapnak szükségé. Csak belenéztem a levélbe és má­ris tudtam, miről van szó. Tudom, hogy minden nap felmennek az arak. Ajánlom, hogy a lap árát emeljék fel 15.— dollárról 20.— dollárra és amellett azt a kis segítséget is meg tudjuk adni a lapnak, ha szükség van ra. Itt küldök tiz dollárt. 40 éve olvasom saj­tónkat. Varga András GRIFFITH, Ind. En is hozzá akarok járulni csekély adományommal a lap fenntartásához, mert özvegyi jövedelemmel rendelkezem csak. Remelem, hogy , akik tehetik, többet áldoznak és összejön a kívánt összeg. Sok sikert kívánok és jó egészséget, hogy még sokáig tudják a lapot hozzánk eljuttatni. A nap­tárt is olvasgatom, úgy látom, hogy van benne sok jó olvasnivaló. Gvurho Vera ORANGE, Cal. Levelemmel küldök ötven dollárt, amiből 40.— a gyorssegélyre, 10.— az Évkönyvre szól. Remélem, hogy az olvasók mind jo segítséggel hozzájárulnák a lap fenntartásához. Bishof József és Gizi Márciusi ünnepélyünk A maga nemeben egyedülálló, bensőséges, szép ünnepély kereteben adózott New York haladoszel- lemú magyarsága, lapunk baráti tábora Március Idu­sa emlékének es ünnepelte Bartók Béla születésének i . i centenáriumát. Az ünnepélyen, melyen Kasnyik András, a Magvar Népköztársaság fokonzula és kedves felesége, vala­mint Galambos József, a Magyar Népköztársaság Egyesült Nemzetekbeli delegációjának titkára, Dr. Erős Gyula, a MNB new vorki irodájának igazgató­ja és kedves felesége megjelenésével tisztelt meg, ott láthattuk többek között kiváló művészeinket, akik a grafika, fényképészét, szobrászat terén folytatják Bartók nagy életművét, a népek testvérisége eszmé­jének terjesztését: Gellert Hugót, Lapbizottságunk elnökét, Abók Jánost, a kivaló fényképészt és Ősze Andrást, a világhiru szobrászművészt. Első Ízben üdvözölhettük körünkben Feketekuty Rékát, a fia­tal tehetséges táncost és koreográfust. Fodor Nagy Árpád, a Magyar Társaskör elnöke, meleg szavakkal üdvözölte a közönséget. Az ameri­kai és magyar himnuszok eléneklese után a haladó- szellemű ifjúság nevében Iván Lajos üdvözölte a vendegeket, hangsúlyozva, hogy ó egyike a márci­usi ifjaknak, márciusban lévén a születésnapja. Ha­vas György megragadó harmonikaszólója után Kas­nyik András főkonzul tolmácsolta a Magvar Népköz­társaság elismerését Albok Jánosnak. Ezután Deák Zoltán, lapunk főszerkesztője elemezte a Bartók Centenárium amerikai megnyilvánulása példátlan méreteinek jelentőségét. Az ünnepség igazolta Szabolcsi Bence, a nagy magvar zenekutató megállapítását, amelv szerint Bartók zeneje a fasizmustól fenyegető 20. szazad történelmi válságaiból kiutat kereső emberiség ér­zelmeit tükrözi vissza. Fodor N. Árpád megrendítő erejű szavalata és felhívása után a már hagyományos gyűjtés követke­zett. A lapunk fontosságát megértő közönség né­hány perc alatt több, mint 2000 dollárt adott össze a még mindig súlyos helyzetben lévő lapunk támo­gatására, további megjelenésének biztosítására. Királv professzort betegsége megakadálvozta ab­ban, hogy személyesen megjelenjen és igy beszédét Nagy Erzsébet olvasta fel. A ragyogó történelmi elemzést a magyar ethoszról lapunkban telies egé­szében közöltük. Vágó Klári Bálint Imrét, kiváló írónkat és Olexó Endrét,szeretett népi költőnket méltatta. Beszede u- tán a közönség egy része már készülődni kezdett, nem tudva, hogy a délután fénypontja még hátra volt. Amikor szeretett szavalomüvészoőnk, Dattler Bozsi szavalni kezdte Garai Gabor a szív es a lelek mélyéig hatolo örökbecsű verset: “Magyarul”, egy­szerre siri csend támadt a teremben. A köztudomá­sú gombostű leejtését is hallani lehetett volna. Hogy teljes legyen a hatas, Deák Fav ugyanazt a verset csodalatosán szép angol fordításban olvasta fel. A csöndben itt-ott visszafojtott sóhajokat lehe­tett hallani, de itt-ott árulkodó könnyeket is látni lehetett egyesek szemében. Mindkét előadót hatal­mas tapssal jutalmazták. Masnap tucatszamra kaptuk a telefonhívásokat. Valamennyien hálájukat fejezték ki a délutáni prog­ramért, hangoztatva, hogv ilyen szép márciusi ünne­pély már régen volt akáclombos varosunkban. Tudósitó REAGAN PROGRAMJA Bizonyára vannak még, akiknek bizonyság kell a Reagan kormányzat igazi arculatáról. Reaganék arra alapítják politikájukat, hogy a novemberi vá- lásztás nekik erre “mandátum”-ot adott. Ez nem állja meg a helyét, mert Reagan a szavazásra jogo­sultaknak csak 26—27 %-ával győzött, ezt nem le­het mandátumnak mondani. íme, néhány szemel­vény, Ízelítőül. N.Y.T., 3/8/81: “Az E.P.A. (Környezetvédelmi Hivatal) a tiszta levegő iránti szabályok könnyítését tervezi, mondja az alelnök.” A szabályok könnyíté­sé érinteni fogja az ország ipari vidékeit. A jelen szabályok súlyosan nehezítik az ipari fejlődést eze­ken a területeken. Környezetvédelmi csoportok el­itélik ezeket a javaslatokat. N.Y.T., 3/12/81: San Juan, P.R.: A Reagan által javasolt költségvetési csökkentések súlyosabb beha­tással lesznek Portoriko-ban, mint másutt az ország­ban. P.R. kormánybiztosa, Baltasar Corrada del Rio mondja: a csökkenés 30.000 munkahely elvesztését fogja eredményezni, és mintegy 500.000-an fognak az USA-ba vándorolni. Miguel Hernandez Agosto, a P.R.-i Szenátus elnöke: “Ez időzített bomba.Ha mindez megtörténik, a munkanélküliség 19 %-rol 30-40 %-ra fog emelkedni. Ez nagyon veszedelmes lenne részünkre.” N.Y.T., 3/9/81: Az acélmunkasokszakszervezete- nek tisztviselője, Michael J. Wright elitéli, hogy Do­novan, munkaügyi miniszter, a Vegyiipari Gyárosok Szövetsége nyomására visszavonta az OSHA rendel­kezését, miszerint fel kell tüntetni az üzemekben az ott elofordulo veszélyes vegyszereket. N.Y.T., 3/13/81: A Reagan politika szelleme mu­tatkozik a N.Y. állami Public Service Commission (PSC) döntésében, amely engedélyezte a Con. Edi­son kért 15.5 %-os díjemelését. Ez a New York váro­si fogyasztóknak havi 5 dollár többletet jelent. Ez az emelés $ 449.5 millió többlet bevételt hoz a Con. Ed.-nek. A PSC szószólója megjegyezte, hogy a Con- Ed. 5-10 millióval többet is kaphatott volna, ha kér­te volna! A PSC tagjait az állam kormányzója neve­zi ki. Ugyan kiket? N.Y.T., 3/12/81: Két vezércikk: Az elnök csök­kentései aggasztók. Ha megkapja, amit kér, az “iga­zán szegények”-et, akiknek az elnök megigerte, hogy megvédi Őket a költségvetési fejszetol, most igazá­ban eléri a fejsze. Ebben a költségvetési támadásban a Fehér Ház bünteti azokat a programokat, amelyek létérdekei a szegényeknek. A másik vezércikk elíté­li a Cl A felhatalmazásának tervbe vett felújítását, hogy ártatlan polgárok es szervezetek iránt kém­kedjen, és azokat zaklatásnak es üldöztetésnek te­gye ki. Evekkel ezelőtt, egy elnöki bizottság, Nel­son Rockefeller vezetése alatt, amely bizottságnak Ronald Reagan is tagja volt, ajánlotta a Cl A ilyen tevékenységének megtiltását. A költségvetési csökkentések következteben a Michigan állambeli 13 egyetem kénytelen számos tanfolyamot megszüntetni, és tanerőket elbocsáta­ni, az egyik egyetemen 70-et. Hasonló a helyzet más államokban is. (N.Y.T., 3/16/81.) A kulturális élet más térén, a Public Broadcasting System (PBS, New York varosban a Channel 13), a szövet­ségi támogatás csökkentese miatt most a közönség­hez fordul a kieses pótlásara. Ez az a téve állomás, amely a nézőközönség részere magasszintu előadáso­kat nyújt. Az USA-nak ezek szerint nincs többe szüksége magasfoku oktatásra és kultúrára. V. 0.

Next

/
Oldalképek
Tartalom