Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-02 / 14. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 2. 1981. Móricz Zsigmond Á baldaa embe/i XIV. Még a kenyeret is hazavittem, akit édesanyám a tarisznyába tett, hozzá se nyúltam. Délbe mentem ki a mezőre kapálni, jön szembe velem Komáromi Jul- csa néném. Néz. — Maga az, György? — Én. — Hát má vége a juhászkodásnak, kitőtt az esz­tendő? — Mi jen esztendő? — Hát nem juhász? — Nem vót nekem semmiféle fejemfoka juhász. — Né te, én meg azt hittem, magával tanálkoztam tennap este Benébe. — Ha csak a lelkem nem vót arra. — Nahát, megesküdtem vóna, hogy két esztendeje juhász, azt mondta. , — Ajnye, Julcsa néném, múlt vasárnap is láttam a templomba, még azt is láttam, hogy megbotlott, mert belenézett a Tőke Jani szemébe. Elveresedik Julcsa néném, mert csakugyan megbot­lott, azt nem tudom, mitől. — Menjen — azt mondja —, rossz lélek lakik ma­gába. TIZENKETTEDIK BESZÉLGETÉS arról, hogy milyen boldog is az ember, ha nincs baja Azután osztán, hogy megmenekedtem a birtoktul, én úgy éltem, mint a pacsirtamadár. Nem vót nekem abba a három esztendőbe semmi bajom a kerek ég alatt. Kőttem, feküdtem, enni-inni- való megvót, egészség megvót, munkám vót, ahun vó- tam, mindenki szeretett. Még sajnáltak is, de nem irégykedett rám senki az égvilágon. Fiatal vótam, erős vótam, virtuslegényke vótam, nem féltem én mán megint senkitől. No, az uraktul féltem, de mástul nem. Még az urak elvehetik azt a kis rossz házat. Még arra lehet, hogy foga vót valaki­nek, de hát nem tudtam, kinek, nem tartottam tőle. Még én vótam a legény, hogy kifizettem a világot, el­vették az utolsó földemet, jóllakhattak belőlem. Azt nagyon szerettem, ha a faluból el lehetett lépni erre vagy arra. Menni kellett vásárra, fuvarba, ko­csisnak, bezzeg én vótam az első, aki jelentkezett. Mán az is jólesett, ha megláttam egy másik falu határát. Hogy én olyan fákat lássak az út mellett, amilyeneket otthon nem látunk. Minálunk nincs az útfélen csak egy-egy rossz akácfa. De vannak olyan utak, arra a nagyobb város felé, hogy eperfa van kétféléi. Kér­dem, minek ez a sok eperfa. Hun van az a sok ba­romfi, aki felszedi alóla az epret. Hogy selyemhernyó­nak van az. A levelét eszi az az apró bogár. Úgy örültem én ennek, ha ilyeneket láttam. Sokat jártam fáér. Mert minálunk mán csak neve van meg az erdőnek, kivágták azt mán régen. Szántó­föld a, mégpedig a legjobb szántó, azért fájt arra a foga Pereszlényinek, a mi erdőnkre. Mert neki sok van arra, csak éppen hozzá lehetett vóna csapni a miénket. Mert a mi erdőnk úgy vót benne az ő fődjébe, mint egy ék. Kettéhasította, mindig körül kellett kerülgetni neki, ha át akart menni ekével, egyik partról a má­sikra. Persze. Hiszen az is mind a miénk vót. FOLYTATJUK BARTÓKOT ÜNNEPLI A2 EGÉSZ VILÁG Tóth Dezső, a Magyar Népköztársaság kulturális miniszterhelyettese, a Bartók Béla Emlékbizottság titkára. II. Közelebbről szemlelve, rendkívül összetett folva- matról van szó. A 20-as evektől igen sokat tettek Bartókért — s ezzel egyúttal a progresszív magvar kultúra, szellem megismertetéséért — az Egyesült Ál­lamokba szakadt kiváló magyar karmesterek: Dora­ti Antal, Ormándy Tenö, Szeli György, Reiner Fri- gves. De Bartók első zenekari művét Amerikában, közelebbről New Yorkban, olyan ieles avantgardis­ta muzsikus vezényelte, mint Edgar Varese s tud­juk, a 20-as evek második felétől kapcsolatban ál­lott az avantgarde kiváló amerikai művészével, Hen- rv Cowell-Iel. Nem feledjük, a Falun kamarazeneka­ros változatát Serge Koussewitzky mutatta be 1927- ben, New Yorkban. A Contrasts-triót Benny Good­man, a zenekari Concertot Koussewitzkv, a Hegedű­szonátát Yehudi Menuhin rendelte és mutatta be; amerikai muzsikusok igy Írták be a nevüket a ma­gyar zenetörténetbe s századunk zenéjének történe­tébe. Későbbi korszakban a közvetítésnek egy egészen más pályáját jelölik ki születésük vagy állampolgár­ságuk szerint amerikai előadóművészek, akik ma­gyarországi vendegszerepléseik alkalmával a Bartok- játéknak egeszen uj perspektíváit tárták elénk. A teljesség igénye nélkül utalok arra az élményre, ame- lvct 1948-ban az ismeretlenségből felbukkant Leo­nard Bernstein tolmácsolása adott, a Zene húros és ütőhangszerekre vezénylése révén. Hivatkozhatom Menuhin, Isaac Stem, a Juilliard, a Magyar, a LaSal­le vonósnégyes budapesti Bartók interpretációinak nagv hatásara, vagy a New Yorki Filharmonikusok Pierre Boulez vezényelte Bart ok-lemezeire, melyek gyakran hallhatók a rádiónk műsorában. E két korszak közé esnek Bartók amerikai emig- racios évei. Hálával tartozunk mindazoknak, akár született, akár magyar származású amerikaiak, vagy más országok bevándoroltjai, akiksegitették.könnvi- tettek Bartók nehez, gondokkal terhes amerikai éve­in. Gondolok itt a számára értelmes munkát, népze­nekutató feladatot adó Columbia Egyetemre, az ASCAP jogvédő társaság segítségére csakúgy mint Yehudi Menuhin, vagy Serge Koussewitzky Bartok- müveket rendelő, finanszírozó, bemutató tevékeny­ségere. Bartók amerikai eveinek pontos, dokumentált krónikája mindmáig sainos megiratlan, illetve publi­kálatlan. így hát ezekről az esztendőkről sokkal ke­vesebb konkrét tárgyi ismeretünk van, mint Bartók életének európai évtizedeiről. Mindazonaltal a nem­zetközi méretű magyar progresszió történetének, az antifasiszta összefogás históriájának roppant be­cses lapjai azok a mozzanatok, amelvek Bartóknak a haladó szellemű amerikai magyarokhoz fuzodott kapcsolatait körvonalazzák. Rátérve az amerikai magyarság Bartok-kidturáiá- ra, úgy gondolom, hogv a zene a tágabban értelme­zett anyanyelvi kultúra ébren tartására irányuló te- kintélves mozgalomnak és a bartóki muzsika — emocionális ereje révén — igen erős Összekötő ka­pocs. — Milyen amerikai es magyarországi közös tenni­valók vannak Bartók hagyat'ekanak ápolásában? — A legtöbb tennivaló a tudományos kutatás egybehangolása terén mutatkozik, bár e tekintetben vannak eredmények. Tiz éve, a Bartók Béla 90. szü­letésnapjának emlékére rendezett nemzetközi zene- tudományi konferencián, Budapesten előadást tar­tott Halsey Steven professzor (Los Angeles, UCLA), aki alapvető Bartök-monográfia szerzője, valamint Benjamin Suchoff professzor, a New-York-i Bartók Archívum vezetője. Idén márciusban amerikai és magyar zenetudósok Bartók-kongresszusra gyűlnek össze Detroitban, ősszel pedig számos amerikai ku­tató vesz majd részt a budapesti tudományos Bar- tók-konferenciákon. Nagyon kívánatos azonban a budapesti es a New- York-i Bartók Archívum még szorosabb és intézmé- nvesitett együttműködésre, mert enélkül a kutatás egy sor alapvető feladata — például Bartók összes müvének kritikai kiadása — nem valósulhat meg. — Hamvainak Magyarországra szállítására minisz­terhelyettes úr, milyen lehetőséget lat? — Ebben az ügyben számos lépést tettünk már s a legkülönbözőbb szinteken. Bartók Béla hamvai hazahozatalának azonban a Magvar Népköztársaság szándékától független s mindezidáig sainos, leküzd- hetetlennek bizonyult jogi akadályai vannak. A csa­lád Magyarországon élő tagjai természetesen éppúgy óhajtanák, hogy Bartók Béla hamvai hazai földben nyugodjanak, akár egész népünk, társadalmunk. A teljes családi konszenzus azonban mindmáig hiány­zik. Igv, bár idén a századik születésnapon sem ve­zetnek eröfeszitéseink eredményre, nem adjuk fel a reményt és nem szűnünk meg tovább munkálkodni, hogy Bartók Béla hamvai végülis hazai földben nyugodjanak. — Miniszterhelyettes úrnak köszönöm az interjút. Göcze Tibor WAYDITCH OPERÁJA A RÁDIÓN Április 12-én, vasárnap 1 órakor a WWUH 91.3 FM rádióállomáson (Hartford, Conn.) a közönségnek al­kalma lesz meghallgatni Wayditch “jézus Hérodotosz előtt” c. operáját a San Diego Szimfonikus Zenekar eloadasaban, Erős Peter vezetesevel. I Cső őri Sándor: Nomádnapló $ 4.60 o a Illyés Gyula: Szellem és erőszak 10.— I II.Rákóczi Ferenc: Vallomások, emlékiratok I Emlékiratai $ 16.90 Kiáltványa 3.30 ■ NyirÜ József: Székelyek ' 8.— 0 Zöld csillag $ 10.—Kopjafák 6— I I Úz Bence $ 10.— íme az emberek 12.— 1 Halhatatlan élet 12.— I I Szalay Lajos: Hatvan rajza 4.— | I Cs. Szabó László: Vérző fantomok 12.— I ! * Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12.— A no a pokolban is az úr % 9.— Pók 12- Édesanyánk Ó $ 9.— Hárman- egymás Kapható: eVen 9- j ! PÜSKl - CORVIN jj I Hungarian Books & Records. I 1590 2nd. Ave. New York N.Y. 10028• Telefon: 212-879-8893 6. “A GEM” — —MARTIN MITCHELL. After Dark A New Yorker Films Release <- 1981 AMERICAN PREMIERE Cinema Studio 2 60th Si S. B way opposite Lincoln Center 8/7 4040 SUN-THURS 12 15 2 10 4 05 6 7 55 9 50 FRl-SAT 1 2 55. 4 50 6.45 8 40.10 35

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom