Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-08 / 2. szám
I AMERIKAI MAGYAR SZÓ I TÁRCA-IRODftLOM-TUDOMÁNY j Thursday, Jan. 8. 1981. 5. j| Levelek UJ OLVASÓ LEVELE KANADA. Meg vagyok elégedve a Magyar Szóval. Mar egy másik nyugdíjasnak is atadtam. Ö is kedveli. Itt küldöm egy evre az előfizetésemet. Lehet, hogy később előfizetem a nagybátyámnak Magyarorszag- ra. Legalább olvashatják, hogy Amerikában sem minden arany, ami fénylik. Pláne a lefizetett munkásoknak. c. c. s. _____KRITIKA NEW YORK, N.Y. Kifogást emelek az ellen, ahogyan az iráni túszok ügyéről írtak a lap dec. 25-i számának első oldalán. Azt írtak, hogy az iráni kormány 24 billió dollárt kér a túszok szabadonbocsa- tásáért. A lap kommentár nélkül közölte Muskie kijelentését, amely ésszerűtlennek nyilvánította azt. Mi ésszerűtlen abban, hogy egy kormány visszakéri jogtalanul lefoglalt pénzét, vagy zsarnoka külföldre lopott tulajdonát? Azt is kommentár nélkül közölték, hogy Carter elnöknek nincs joga ilyen méretű követelést teljesíteni. Pedig, ha volt joga az iráni vagyont lefoglalni, akkor kell, hogy joga legyen annak zárlatai feloldani. V. (Fontos és bonyolult fejleményeket nehéz rövidem sürgönystilusban megírni. Egyetlen szó kihagyása, vagy egyetlen helytelenül alkalmazott szó helytelen benyomást kelthet. Elfogadjuk V. munkástars kritikáját. Ami az elnök jogát illeti, feltétlenül hangsúlyozni kellett volna, hogy az Muskie véleménye volt és nem a mienk. Szerk.) VARJA A NAPTART LOS ANGELES, Cal. Boldog uj evet kívánok a szerkesztőségnek. Kívánom, hogy még sokáig folytathassák jó munkájukat. Alig várom a naptar megjelenései. Addig is minden jót. R. R. WINDSOR, Ont. Megkaptam levelüket és küldök egy évi előfizetést, mert szeretem az újságot. Nekünk, drága férjemmel, járt az újság régebben, sajnos ót már 12 éve elvesztettem. EnWl vagyok veszve egyedül, igaz, hogy van egy fiam es két unokám, de már nem vagyok fiatal. 26 éves koromban jöttem Kanadaba es 46 eve elek itt. Az első lapszám is mar nagyon érdekelt, mert imák Magyarországról. A magyarnép a semmiből épitette fel az országot, mondhatjuk úgy, hogy dolgoztak vizen kenyér nélkül és most úgy néz ki a helyzet, hogy a tőkések ismét uralni akarjak. De bízom benne, hogy ez nem fog bekövetkezni. Kívánok kellemes ünnepeket es békesseges uj esztendőt. c r Szabó Erzsi FLORIDA. Warmest greetings of the Season. Happy New Year. Fentieket szívből kívánom. Szívbillentyűkön nem tudok játszani, ezért csak ennyit. Az uj évben, Uram, t hozz jo kövér disznót! Földes Zoltán iqy szüIetett a hiMNusz zenéje Másodszor hangzik fel a magnóról. Egymagám állok a múzeumban, önkénytelenül is vigyázzban.Es tudom, engem ez a zene mindenhonnan hazahozna. * Talán egyszer megírja valaki annak a szerencsétlen sorsú embernek is az életrajzát, akinek nevéhez a megzenesités gondolata fűződik. Bartay Andrásról van szó, a Nemzeti Színház egykori igazgatójáról. 1844-ben 6 irt ki pályázatot Köicsev versének meg- zenésitésere, mert — úgymond — hiába van nemzeti irodalmunk, zenénk és színházunk, ha himnuszunk nincs; annvi mintha mi sem volnánk. Szerencsés veletlen, hogy a körülmények nem maradtak homályban. Gárdonyi Géza Aranymorzsák cimü kötetében leír egy .beszélgetést, mely közte és az idős Erkel között folyt. Eszerint Erkel nem akart pályázni. Szívesen átengedte volna a dicsőséget a szózat komponistájának, Egressy Béninek. A pályázati határidő lejárta előtti napon az utcán találkozott Bartay András igazgatóval éppen annak lakása előtt. — Készén van-e a Himnusz? — kérdezte Bartav. — Nincs — válaszolta Erkel, és elmondta , hogy ő nem is pályázik. A felelősség tartotta vissza vagy a “kenyelmesseg”,amit gyakran szemére vetettek? — nem tudni. Egy bizonyos: Bartay felhívta a lakására, bevezette egy szobába, ahol “kopott zongora sárgállott”. A direktor kottapapirt tett Erkel elé es felszólította, hogy dolgozzék. — De bátyám, hova gondol! Nem cigarettasodrás ez, hogy csak úgy rögtön... Bartayt ez nem érdekelte, kifordult az ajtón és rázárta Erkelre a szobát. (A legenda ugv tartja, hogy ekkor megkondultak az Egyetemi templom harangjai es e hangok ihlették írásra a zeneszerzőt.) Egy óra elteltével készen volt Himnuszunk zenéje. Négy negyedes ütemeiből valóban kihallhatök a harangok fenséges mély hangjai, melyek a többi himnusz-kísérlet — Erkel szerint csiricsári nóták — után tüntető éljenzésre késztették a “bíráló bizottságot”, a Nemzeti Színház közönségét. Milyen nagyszerű gondolat ez is Bartay Andrástól: A Himnusz nem négv-öt előkelő zsűritag nemzeti szimbóluma lesz, hanem a népe. Tehát a pályanvertes mű az legyen, mely a közönség körében a legnagyobb tetszést aratja. A jeligés pályaműveket sorra játszotta a zenekar a zsúfolt nézőtér előtt. S Erkel zenéje tette a hallgatóságra a legnagyobb hatást. 1844 nyarán már nyomtatásban is megjelent a Himnusz,rajta a három Ferenc nevével: Deák Ferencnek ajánlja Kölcsey megzenésített művét, Erkel Ferenc. Elterjedése a nép kóreben meglehetősen lassú voll; a szabadságharc után tiltották is előadását. Bár a szabadsagharc előtt a Nemzeti Színház mint hang- versenvdarabot előadta Erkel vezényletével, országosan ismertté mégis későn lett. Hogv spontán mikor hangzott fel először, arra pontos adatot nem találtunk, de ha nem is bizonyított tény, hadd mondjam el, amit Nagycenken hallottam. Széchenyi holttestet döblingi öngyilkossága után Magyarországra hozták, hogy a Cenken lévő családi kriptában helyezzék nyugalomra. Bécs bármilyen titokban is akarta tartani Széchenyi temetését, hatalmas tömeg várta a szakadó esőben, az éjszaka hazaszállított “legnagyobb magyart”. A szertartás u- tan valaki enekelni kezdte a Himnuszt, s a tömeg vele együtt zúgta levett kalappal, mozdulatlanul. G. Lemaradtunk a tudományban Sokan felteszik a kérdést: Miért van az, hogv a tudomány, technológia terén eddig első helyen kiló Egyesült Államok (az első ország, amely előszór küldött emberi utast a Holdra) most elmaradt, vagv csak nehezen tud lépést tartani más országokkal? Közgazdászok, üzletemberek és a kormány tagiai különbözőképpen próbálják ezt megmagyarázni. A velemenvek csak abban egyeznek meg, hogy az országban az egyenlőtlen fejlődés a tudományos kutatás hanyatlásából ered. Ezt úgy is mondhatnánk, hogy a tudományos kutatások ielentös része az amerikai közönség szamara hasznavehetetlen hadi kutatásokra megv es amellett a tudományos kutatók nagy részét fantasztikus, gvilkos fegyverek terveze- sere es kidolgozására alkalmazza. A kutatókat bizonyos mértékig morális es filozófiai korlátozások is visszatartják, beleértve a genetikai mérnökség es a nukleáris energia kérdéséit. Az ?,i technológia kockázatait kimutatják az Alaszka i olaivezeték hibainak, a szacharin és más ételadalekok egészséget veszelveztetó, kérdéses problémái. Olyan technológiai kudarcok mint a Three Mile island katasztrófa es a Skvlab leesese megrendítette a közönség bizalmat az uj tudományos módszerek iránt. Habár fontos, uj technológiák vannak kidolgozás alatt, ma mar amerikai újdonságok nem árasztják el többé a piacot, mint azelőtt. Más vonalon az amerikai tudomanvos kutatásnak most első ízben külföldi vetélvtarsakkal kell versenyeznie. Konzervatív becslések szerint, hogv az országok ossztermelesuk milyen százalékát költik kutatásra, fejlesztésre, a szovjet első helyen all, utana Ny-Nemetorszag es az USA a második helyen es Japan közvetlen utánuk, A gazdasági analizálok véleménye szerint az USA- ban veszedelmes a hiányosság az ipari kutatásokban. Az amerikai ipar 1960 és 1974 között a magasfoku kutatásra költött összegek arányát 8 százalékról 4 százalékra szállította le,' ma is ezen a színvonalon van. Sok szakértő ezt az inflációnak, kormánvszigo- rita8oknak es rövidlátó tervezésnek tulajdonítja. A- helyett, hogy alapvető kutatásokra serkentenének, csak tapasztalati kutatásokra költenek. Mindez azt jelenti, hogv a második világháború óta folvó, minden eddiginél nagyobb fejlődés az Egyesült Államokban egvszer s mindenkorra végétért. Nem sok hozzáértő megfigyelő jósolja, hogv a termékeny kutatási evek Amerikában megismétlődhetnek. Azt a szakértők soha sem említik, hogv a hadi célú kutatások mennyi pénzt es emberi erőt vonnak el a gazdaságra hasznos ÍDari, egészségi, közjóléti kutatásoktól. PÁRIZS, Guadeloupe sziget lakói, a Felszabadító Hadsereg szószólóján keresztül, a Le Monde lapban elhelyezett felhívással a francia kormány tudomására hoztak, hogv minden rendelkezésűkre álló' eszközt felhasználnak, hogv kivívják a sziget 385.000 lakosa önállóságát és függetlenségét.
