Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-26 / 13. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 26. 1981. 10. Los Angelesi Magyar Munkás Otthon 1251 So. St. Andrews Pl., L.A. Ca. 90019 Telefon:(213) 737-9129 A Los Angelesi Magyar Munkás Klub minden kedd Au. 2 orakor a fenti címen tartja összejöveteleit. A Női Kör minden kedden teát-sütemenyt szolgál fel, vendégeket mindig szívesen látunk. Lapkezeló: Jehn Ferenc,kedden'd.u. 2-t'ól a Munkás Otthonban az olvasók rendelkezésere all. Otthoni telefon: 671-7391 ‘ " Újságok a fenti címen kaphatók. Betegseg vagy más ügyben kérjük felhívni: Jéhn Ferencet: 671-7391 vagy Bartha Sámuelt: 862-8276 számon. HOL KAPHATÓ A MAGYAR SZU ? Hollywood: Hollywood Blvd.& Las Palmas délnyugati sarok Los Angeles,423 W 5 St. Newsstand 1251 S. St. Andrews Pl. Munkás Otthon ESEMÉNYEK NAPTÁRA Márc. 31. kedd d .u. 2-kor i Sajtógyúlés Április 5. vasárnap Felszabadulási ünnepély Április 7. kedd d.u. 2-kor Taggyűlés Ünnepély MAGYARORSZÁG FELSZABADULÁSÁNAK 36. ÉVFORDULÓJÁRA Los Angelesben a 1251 So. St. Andrews Fi. Matti Kultur Otthonban ÁPRILIS 5-én, VASÁRNAP, 12 orakor ebed, utana program. Szarka Ella művészi zongoraszámai. Szavalat. Ünnepi szónok'. PACZIER FLORlÁN Mindenkit szívesen lát a Sajtóbizottság Betegünk Illés János, Sun City-i olvasónk március 15-én a Loma Linda-i kórházba ment kivizsgálásra. Remél­jük, hogy ném találnak komolyabb bait és minél előbb viszontláthatjuk ót otthonában. F.Paczier, tudósitó Társasutazás Kubába Ismerkedjen meg Kubával. 15 napos kirándulás repülőgépen Miamiból Havannáig. Megismeri Kuba történelmi városait, népet a forradalom vívmányait. MÁJUS 1-én reszt vehet a kubai nép nagy ünnepélyén HAVANNÁBAN Csoportvezető: Louis Weinstock Költség: $ 1046.00 Miamiból és vissza Miamiba. Elsoosztályu hotelek és teljes ellátás Helyfoglalás előleg $ 150 — A csekket állítsa ki a SOÓY for CULTURAL RELATIONS névre es küldje mielőbb 1154 N. Western A ve, Rm 206. Los Angeles, Ca. 90029 címre. A csekk vetele után elküldjük a program részletes r « ismertetései. TERJESSZE LAPUNKAT ‘Minden kérdés nőkérdés” RÉSZLETEK TVEINTOCK RÓZSI BESZÉDÉBŐL A LOS ANGELESI NŐNAP ALKALMÁBÓL A NEMZETKÖZI NŐNAP VILÁGSZERTE a dol­gozó nők mozgósításának napja. A nők száma nem­csak felet alkotja az emberiségnek, hanem felet al­kotja a kenyerkeresőknek is. Mint dolgozó emberek,tapasztalatból tudjuk, hogy munkaadóink hogyan gyakoroltak megkülönbözte­tést a feher-, a fekete-, a más színes nepek es nómun- kasok között. Egymás lenezésere uszítottak, bérkü- lónbozetet alkalmaztak. Ez könnyítette a kizsák­mányolásukat. Nemcsak nagyobb profitlehetőseget nyújtott a gyárosoknak, hanem gáncsolta az össze­tartást, megnehezítette a szervezkedést, az egymás támogatását a dolgozók kozott, nehogy egvesúlt erő­vel harcolhassanak közös érdekeikért. Nagy erőfeszítést, sok áldozatot kivánt az a fel­világosító munka, amit haladoszellemü munkások vegeztek az évek folyamán a szükséges összefogás, a szervezkedes érdekeben. Sok változás történt az utób­bi évtizedekben. Szaporodtak a szakszervezetek, mar befogadják a fekete és más kisebbségi munká­sokat, sőt a nőket is. Sok más szervezet is létrejött a nép különböző érdekeinek kiharcolására. Jelentős , eredmények is születtek ezekből a harcokból, küz­delmekből. Sokat és erősen kell azonban még munkálkodni nemcsak életmódunk javításáért, hanem az eddigi eredmények megtartásáért is, mert Ronald Reagan hatalmas fejszevei kezeben kezdte meg elnöki tiszt­ségét, azzal a céllal, hogy a dolgozo nép eddigi vív­mányait egyenként levágja, megnyirbálja; monopo­lista barátainak jutalmakkal telt kosarakat nyújtogat. A nőkkel szembeni igazságtalanság, egyenlőtlen­ség es jogfosztás kirívó fokon állt és áll ma is. Ma­napság sokkal többet hallunk a NÓKERDESROL, a nők követeléseiről, a nők szervezkedéséről, ami na­gyon jő dolog az általános haladás szempontjából is. Az Egvesúlt Államok viszonvlagosan rövid fenn­állásának kezdete óta voltak kiváló nők, akik maga­san tartottak a haladás zászlóját feketék és fehérek egyaránt. Harcoltak a rabszolgaság ellen, a fekete rabszolgák felszabadulásáért, harcoltak a nők szava­zati jogáért, a dolgozok szervezkedesi jogáért, a bá­nyákban, acéliparban, a könnyű iparokban, mint a textil és a ruhagyárakban, ahol a dolgozók túlnyo­mó többsége nő volt és rettenetesen Id voltak zsák­mányolva. Harcoltak a kisebbségi népek és a nők emberi jogaiért és harcoltak mindig a BEKÉÉRT. A nőknek a mai időkben is nagyon sok sérelmük, panaszuk van, amik a fennálló kizsákmányoló rend­szerből fakadnak. Sérelmeik orvoslása szempontjá­ból különböző — céljaiknak megfelelő - szervezetek­be tömörülnek. De van egy közös követelésük, ami közös akcióra egyesíti őket, és ez a BEKE kérdésé, a fegyverkezes csökkentése, es megszüntetése,az a- tomháboru minden áron való elkerülése. Mindnyájunk élete, gyerekeink jövője, az embe­riség léte vagy nemléte forog kockán. Minden józan ember borzadállyal tekinti a fegyverkezés iramát, a gyilkoló, pusztító atombombák számának növeke­dését és hogy mennyi millió és millió dollárt öl ebbe a kormányunk évról-évre. Nagy problémája a nőknek a gazdasági egyenlő­ség, hogy egyenlően értékeljék és fizessék munkáju­kat. De mi a helvzet? Kimutatás van arról, hogy a nők órabéré 59 cent a ferfimunkasok dollárjával szemben. Háziasszonyok munkája nincs megfizetve f társadalmi nyugdiját is a férjétől teszik függővé. Kimutatást olvastam, amely összegezi azt a sokol­dalú munkát, amit egy háziasszony végez otthon: mos, vasal, főz, mosogat, takarít, bevásárol, gyerme­keket nevel, intézi a családi levelezést, könyvelést, kerti munkát, vendéglátást es még néhány több fel­adatot. Megállapítja ez a kimutatás, hogv az elvég­zett munkák fizetési értéke évi 41.000 dollár, amit persze soha sem kap meg. Kizsákmányolás? Persze, hogy az. Fizetést nem kap, de megbecsülést sem so- kat.Hazajön a feij es a jó vacsora után kényelmesen el­helyezkedve, mig az asszony mosogat, még megkérdi tőle: Hat te mit csináltál egész nap? Nők harcolnak az abortusz jogáért. Micsoda hi- pokrizis a reakciósok részéről, hogy a meg nem szü­letett magzat védelmére kelnek, de nem védik a fel­nőtt ifjúságot, akiket készek háborúba küldeni a biz­tos halálba. Az El Salvador-i beavatkozás lehetősége nyugta­lanítja az amerikai népét. Egy uj Vietnamot latnak benne. Kihatasa lehet Dél-Amerika többi országaira, ahol jól ismerik a “yenki imperializmust” és kérdés, hogy tétlenül fogják-e nezni a katonai beavatkozást? Hát ez ellen kell es ez ellen no az összefogás a til­takozás, a követelés, hogy legyen béke. Es követel­jük a hadikiadások békés felhasználását. Megszün­tethetnék az inflációt, a munkanélküliséget,az egész- ségügyi hiányokat, a lakásínséget, kielégíthetnék a nép iskoláztatási és kulturigényet és főképpen létre­hozhatnák azokat a körülményeket, amelyekben a nepek békében és szabadságban élhetnének egymás­sal. ÜDVÖZLET | Amerikai és kanadai barátainknak üdvözletünkét küldjük és a Magyar Szó, valamint a Kanadai Uj Szó olvasótáborának. Üdvözöljük a Palm Beach Hall (Florida) tagságát es vezetőségét, elnoket, Kemény Bélát és családját. Toth Joe & Betty, Hamilton, Ont. ttl •• , • Ó ” 3ÍR- .01 .ÍJA UKRÁN TANCFESZTIVÁl NEW YORKBAN Az Ukrán Dnipro Tánccsoport április 4-én, szom­bat este 7.30-kor fellép a Martin Luther Kingjr. High School (122 Amsterdam Ave.) nagytermében. Jegyek ara $ 5.- senior Citizeneknek és diákoknak $ 2.50. Rezervációért hivják (212) 866-2772 számot. 1 Csoóri Sándor: Nomádnapló $ 4.60 o X Illyés Gyula: Szellem és erőszak 10.— I 9 II.Rákóczi Ferenc: Vallomások, 2 emlékiratok 6.— I f Emlékiratai $ 16.90 Kiáltványa 3.30 | I NyirÓ József: Székelyek 8.— I Zöld csillag 0 10.— Kopjafák 6.— S | Úz Bence $ 10.— íme az emberek 12.-» X Halhatatlan élet - 12.— I Szalay Lajos: Hatvan rajza 4.— | ■ Cs. Szabó László: Vérző fantomok 12.— J I Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12— i I A no a pokolban is az úr $ 9.— Pók 1 *.— | Édesanyánk Ó $ 9.— Hárman' egymás I Kapható: ^cn 9-- j ! ' PÜSKI - CORVIN i I , Hungarian Book« ft Records. I ; 1590 2nd. Ava. New York N.Y. 10028- I Tmlmfom: 212-879*893

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom