Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-08 / 2. szám

I AMERIKAI MAGYAR SZÓ | VÉLEMÉNY — KOMMENTÁR I Thursday. Jan. 8. 1981. 2. I AMERIKAI , MAGYAR SZQ USPS 023-980 ISSN 9194-7900 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March. 21.1879, at the P.O. of New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési árak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15. dollár félévre 8.— dollár Minden más külföldi országba egy évre 18 dollár, félévre 9.50 dollár Postmaster» Send address changes to Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. MÉLYÜL AZ ELLENTÉT Nagyon erdekes jelentest olvastunk a Wall Street Journal 1979. december 22-i számának 22. oldalán. A cikk arról számolt be, hogy az USA es az európai ipari országok pénzügyi szakértőinek párizsi konfe­renciája kudarccal végződött. A tárgyaló felek azzal vádolták egymást, hogy különleges támogatást adnak azon iparoknak, ame­lyek külföldön értékesítik termékeiket. Robert Cornell, USA pénzügyminisztériumának szószólója például azzal vádolja az európai orszá­gok kormányait, hogy 7.50 - 7.75 százalékos ka­mattal adnak hitelt a kivitelre dolgozó vállalatok­nak, amikor az Egyesült Államokban a hitelkamat 20 — 21 százalék. “Az európai országok kormányainak e magatartá­sa arra késztet bennünket, hogy a külföldi értékesí­tésre termelők reszere nem tiz, hanem tizenöt, húsz esztendei lejáratra folyósítunk hitelt.” Mindez azt jelenti, hogy minden ipari ország nem­zetgazdasaga pang es ezt a kivitel felemelésevei akarják megoldani. Ez viszont kiélezi a harcot a világpiacokért USA és az európai országok, vala­mint Japán között. Mint tudjuk, úgy az első, mint a második világhá­borút a világpiacokért folytatott küzdelem váltot­ta ki. Vaj van a fején ? A Szenátus Külügvi Bizottsága a napokban kezd­te tárgyalni Alexander M. Haig tábornok, kinevezését a Reagan kormány külügyminiszteri tisztségébe. Ezzel kapcsolatban Claiborn Pell demokrata sze- nátor megkérte Brzezinskit, Carter elnök nemzet- biztonság* tanácsadóját, hogy utalja at a Szenátusi Bizottságnak azokat a dokumentumokat, rekordo­kat és egvéb iratokat, amelyeket Haighez intéztek, vagy amelyek Haigtől eredtek 1969-tol kezdodoleg. Válaszában Brzezinski utalt arra, hogy a “kor­mány elsőbbségi joga” alapjan visszatarthatnak do­kumentumokat, amelyeknek nyilvánosságra hozata­la veszélyeztetheti a nemzet biztonságát. 'Brzezinski Carter elnökkel és az igazsagú'gvminisztérium ügy­vedeivel folytatott megbeszélés után hozta ezt a határozatot. A Carter -kormány e magatartása lehetetlenné teszi, hogy a Szenátusi Bizottság eleget tegyen fel­adatának és feltárja Haig tábornok álláspontját pld. a vietnami háború idején, Kambodzsa bombázásává! kapcsolatban, vagy a Watergate- ügyben. December elején az USA rezervbankjai a bank­kamatlábat (évi) 19%-ra emelték: ennyi évi kamatot kell fizetniük az első osztályú adósoknak (leginkább a nagy részvénybankoknak) a benyújtott csekkek, váltók után. Mit jelent ez? Ménnél nagyobb pénzösszeggel rendelkezik egy bank és ménnél nagyobb pénzbőség van egy ország­ban, rendszerint annál alacsonyabb ott a kamatláb, Ilyen ország jelenleg Svájc, hol sokáig a betétek után nem fizettek kamatot, sót őrzési dijat számí­tottak az újabb betétek után. Amig korábban Ang­lia volt a világ bankara, ott volt legalacsonyabb mind a tartozik — mind a követel kamat es annak nagy­ságát (százalékát) csak ritkán es kismértékben vál­toztattak. így az érdekeltek a világon tudtak, mihez tartsak magukat, milyen feltétellel kaphatnak köl­csönt vállalkozásaikhoz. Es a takarekbetevöktudták: ennyi (igen alacsony) kamatot kapnak betéteik után, de azt is tudták, hogy bankba tett pénzük ér­teke (vásárlóereje) nem csökken. Magas — és sűrűn valtozo — kamatot csak inflációtól fenyegetett sze­gény országokban fizettek. Ha most a leggazdagabb országban a világ legna­gyobb bankjai ilyen példátlanul magas kamatlábbal dolgoznak, ez nemcsak megnehezíti a vállalkozást, befektetéseket, vagyis akadályozza a technikai fej­lődést, az uj vállalkozást, hanem fokozza a bizalmat­lanságot az USA, sót az egész világ jövője iránt. Es majdnem lehetetlenné teszi az inflációnak, ha nem is a megszüntetését, de legalább is lassítását; mert ha e magas kamatláb megmarad, minden termelőnek, kereskedőnek, vállalkozónak enne) magasabb ha­szonkulccsal kell dolgoznia és a hitelezőknek (köz­tük a takarék-betevők millióinak) is jóval magasabb kamatlábat kell kapniok, különben pénzük nem hoz hasznot, hanem veszteseget. A világ vezető pénzhatalma tehát bevallja, hogy pénzét, ennek értékét, nem bírja vedeni; ez csak a császárok római birodalmában fordult elő. De annak sok oldalról fenyegető ellenséggel kellett küzdenie, az USA-t azonban — bármennyire kiabáljak is — ilyen veszély nem fenyegeti, gazdaságának ereje a hibák es tévedések ellenere is egyedülálló. Mégis... Végétért az elnökválasztási kampány. A két je­lölt nem vetélkedett a bajból kivezető gazdasági program vázolásában, a fegyverkezesi őrület gyo­Uj vérengzés Salvadorban SAN SALVADOR, Szélsőjobboldali terroristák a Sheraton Szálloda éttermében agyonlőttek két ott vacsorázó amerikait, Michael P. Hammert. és Mark D. Pearlmant, valamint Jose Rodolfo Viera, san Sal­vadort polgárt. Az ottani földreformon dolgoztak. A bibliai intelem alapján — hogy aki egyik arco­dat megüti, fordítsd felé a másikat (Lukács 6.29) — Carter elnök rövid megszakítás után ismét dollár­milliókat küldött a salvadori kormánynak, miután annak emberei meggyilkoltak három amerikai apá­cai. Most a másik arcot is megütötték a salvadori rablobarok berencei, bízva abban, hogy Reagan is el fogja nezni barbarizmusukat. Sajnos, valószínű, hogy jól számítanak. gvitásának Ígéretében, a béke utjának keresésében, csak a Szovjetunió fenyegetésében: hogyan fogjak azt lelökni az első helyről (amire ez nem is tart igényt). Hátha ez csak választási propaganda volt. Valóban, mar Reagan szócsövei másképpen be­szélnek. De ha fel is tennők, hogy nem előbb, ha­nem most beszélnek őszintén és hogy Reagan órájuk fog hallgatni, nem a jeghideg-háborusokra, a pesz- szimizmusra súlyosabb okaink vannak. A jelölti be­szedek azt mondták amit véleményük szerint a vá­lasztók többsége hallani akart. Azt, hogv a “balol­dali eszméktől” mérgezett Carter kormány túladóz­tatta ókét, mig a fegyverkezésre nem költött eleget. Mindkét jelolt tehát fenyegetett a szociális és kid- turális kiadások csökkentésével és csillagászati ka­tonai terhekkel. Hogvan befolyásolja mindez a pénzpiacot? A (rossz dollárban) 2 és fél trilliós amerikai brutto nem­zeti jövedelemben 160 billiós katonai költségvetés csak 6—7 %-ot jelent. De az improduktív militarista kiadásokhoz még több tételt hozzá kell számítani a NASAT (űrrepülési program hivatala), az államadós­ságok kamatát és törlesztését, katonai és rokkantsá­gi nyugdijakat — és már Carter is legalább 25 %-kal akarta növelni a 160 billiót. A nemzeti termeles pénz­ben kifejezett túlnyomó része le van kötve létfon­tosságú célokra, ebből 10 %-ot elvenni katonai (im­produktív) célokra akkor is veszelves volna, ha Rea­gan nem fenyegetne óriási adócsökkentéssel. És ha a nemzetközi gazdasági verseny nem fe­nyegetne fontos iparágak visszaesésével, ilyen az au- toipar, amely a polgárok óntelt luxusigényét szol­gálta praktikus célok — bizonytalanság, kevesebb olajfogyasztás — helyett, amiért most visszaszorul a külföldi verseny elöl. A hajóépites, ahol Japan tönk­reteszi nemcsak az USA, hanem Europa termelését is. A tómegközlekedes, hol a szándékosán elhanya­golt vasúti hálózat helyreállítása csillagaszati ösz- szeget követelne. A varosok központjának felélesz­tése, ami még többe kerülne. Sok mást is felsorol­hatnék, eleg az, hogy az USA általános szanálásához — amit pedig nem soka lehet halasztani — a borzal­mas nagyságú — 600 billiónál (milliardnal) több szövetségi költségvetést nem leszállítani, hanem re­formálni kellene! Lelkiismeretes politika ezt hirdet­ne, a tömegszeovedelvek szitása helyett. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni Egy évre $ 15.— félévre $ 8.— Megújításra: $.............................................................. Naptárra: $................................................................ Név:............................................................................... Cim:.............................................................................. r r Varos:.,.................................Állam:........................... Zip Code:............................. AMERIKAI MAGYAR SZÓ , 130 Ea3t 16th Street, New York, N.Y. 10003 19 százalék

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom