Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-12 / 11. szám
AMERIKAI MAGY. Thursday, March 12. 1981. 4 KECSKÉRE BÍZZÁK A KÁPOSZTÁT “Az uj munkaügyi miniszter nem pocsékol időt, hogy hadba szálljon a szabályok ellen, melyeket a nagyüzlet részére szükségtelenül terhesnek tekint,” — irta a N.Y. Times R.L. Donovanról, az uj munkaügyi miniszterről. Ez érthető is, hiszen Donovan egy jelentős építkezési vallalat, a New Jersey-i Schiavone Construction Co. aligazgatója volt. Hivatalba lépeset követően kinevezte az OSHA (Occupational Safety and Health Administration) vezetőjének Thorne Auchtert, a Jacksonville, Fla.-i Associated General Contractors igazgatóját, munkaügyi helyettes miniszternek pedig Albert Angrisanit, a Chase Manhattan Bank egyik vezetőjét. Donovan bejelentette, hogy nem fog késlekedni Reagan elnök mandátumának (?) végrehajtásával, hogy könnyítse a szabályozások által az üzletre rótt terheket. Azonnali hatállyal visszavonta, vagy határozatlan időre elhalasztotta, az OSHA számos rendelkezései, amelyek elődjétől eredtek. “A munkaügyi minisztérium intézkedése Összhangban van az adminisztráció törekvésével, Hogy eltávolitson indokolatlan akadályokat, amelyek több milliárd dollár költségét okoznak a gazdaságnak” (nagyüzletnek?), mondta Donovan. Egyik ilyen OSHA-intézkedes megköveteli, hogy a munkahelyen kifüggesztve megnevezzek az ott előforduló ártalmas vegyszereket. Érdemes megjegyezni, hogy Donovan vallalatat az utolsó 6 év folyamán 135 ízben elmarasztalták az OSHA-szabályok megsértéseben, ezek közül 57-et súlyosnak neveztek. Auchter cégét, az Auchter Co.-t 1972 óta 48 ízben idézték OSHA-szabályok megsértése miatt, ezekért mindössze $ 1200-t fizettek birság fejeben. Hasonlóképpen érdekes megjegyezni, hogy az AFL—CIO fő—(félre) vezetősége, élükön Lane Kirkland elnökkel, teljes tudatában Donovan munkásellenes álláspontjának, tartózkodott kinevezésének vitatásától. Kirkland nem engedélyezte az AFL—CIO bárpiely vezetőjének megjelenését a szenátus jóváhagyási kihallgatásán. így Donovan szenátusi jóváhagyása megtörtént a szervezett munkásmozgalom ellenzése nélkül. Mark A. de Bernardo, a U.S, Chamber ot Commerce munkaügyi ügyészé, Donovan OSHA intézkedésére vonatkozóan, ezt mondta: “Ez nagyon biztató a nagyüzlet részére, és üzenet a szervezett munkásságnak, hogy legyenek elkészülve jelentöséges szabalyozasi reformokra, a jelen kormányzat alatt. Donovan megmutatta, hogy szándéka a szabályozási reformot komolyan venni.” Legalább is, Donovan megüzente a szakszervezetnek, hogy o nem lesz automatikusan az ő emberük a Reagan kormányzatban. (N.Y.T.). Február első hetében robbanás történt a Des Plaines, Ill.-i De Soto, Inc. gyárban, egy munkás halálával es 22 sérülésével. A robbanást egy -tartályban levő gyantakeverék lángralobbanása okozta, Donovan következő “kivégzésre” váró aldozata az EPA, Environmental Protection Agency (kornye- zetvedelmi hivatal). V. 0. NEW YORK, N.Y. A Gulf & Western konglomerátum vezetői elhatároztak, hogy lezárják leányvállalatuk, a Schrafft csokoladegyárat, mert az nem hoz eleg hasznot. E határozat 600 munkástól vonja meg a megélhetést. A csokoládégyár 1861 óta működött. * • WASHINGTON, D.C. Reagan elnök kijelentette, ha az afgán lázadók kérnek fegyvert, hajlandók vagyunk kérésüket teljesiteni. 9 ÉVES RABLÓ Csak kilenc eves. Négy láb 5 incs magas, 90 font. A szeme barna és bájosan mosolyog. így irta le a fiatal fiút a 49. utca és Hatodik Avenue sarkán lévő New York Bank for Savings egyik fiatal alkalmazottja, aki 100 dollárt adott at a gyermek “rabló”-nak, amikor az pisztolyt szegezett ra az ablaknak A gyermek zsebre tette a pénzt es higgadtan kisétált a bankból. Mire a rendőrök megérkeztek, a gvermek-rablo eltűnt. Két nappal később ügyvédié kisereteben jelentkezett az FBI 26 Federal Plaza-i irodájában. Ezzel megindult a törvényes eljárás. Azóta kiderült, hogv a gvermek-rablo “cigány család” elhagyott gyermeke, akit fogadott apja nevel. Soha nem követett el olyasmit, ami törveny- ellenes lett volna. Hazamenet a bankból, vásárolt egyetmást, elköltötte a 100 dollár nagy részét. Kitűnt az is, hogy a “fegyver”, amit a pénztárosnöre szegezett, jatékfegyver volt. Ügyvédje, Mel A. Sachs, Edith L. Miller biro előtt elmondta, hogy Robert (ez a gyermek neve) szabad idejének nagy részét a televízió nézésével töltötte. Gengszterfilmeket nezett. Tettével csupán utánozta azt, amit ott látott. A televíziót a nagy monopolcégek tartják fenn. Programjuk nagyrészt az ö erkölcsiséguket tükrözi vissza. Ez a fiatal rabló egyike áldozataiknak. Rettegnek a feketék Nathaniel Hall lassú léptekkel haladt a csúszós, havas utón a Main és Utica utcák sarkán lévő dohánybolt felé. Útközben megállt, rágyújtott egy szivarra es a nagy hidegben szavakba öntötte az Erie-tó pártján fekvó ipari varos fekete lakóinak aggodalmát. “Mióta ezek a gyilkosságok történtek itt Buffalo- ban — mondta a mellette alio Sheila Rule-nak, a N.Y. Times tudósítójának — állandóan iobbra-balra, el&re-hatra nézek, nehogy valami váratlan támadás erjen. “Hordok magammal mérges gázt (mace), de a rendfenntartóknak kellene többet tenni — mondta továbbá a 73 éves férfi. — Ha ennvi feher embert gyilkoltak volna meg, mar biztosan kézrekeritettek volna a gyilkost, vagy gyilkosokat.” Az utolsó hónapokban 14 fekete lelte halálát feher gyilkosok által. James D. Griffin, a város polgár- mestere úgy véli, hogy a gyilkosságok nem faii jellegűek. A fekete lakosok viszont a Ku Klux Klan ujraebredesere vezetik vissza a gyilkosságokat. Miután a fekete lakosok nem várnak kellő védelmet a rendfenntartó közegektől, késekkel, puskákkal, revolverekkel es farkaskutyákkal próbálnak védekezni a támadások ellen. Az utcasarkokon, az italboltokban, az üzemekben, a templomokban mindenhol a feketek elleni gyilkosságokról beszelnek. John Cunningham igy nyiltakozott: “Nem tudom, meddig tűrik ezt az egyre iobban elmérgesedő helyzetet. De azt tudom, hogy csak idő kérdésé, amikor a neptomeg vissza fog ütni.” 3000“sweatshop” N.Y.-ban “Minden jel arra mutat — mondja Franz Leichter New York állami szenátor —, hogy New York Kínai Negyedében levő “munkasnyuzó” (sweat-shop) üzemek a Gambino és a Luchese alvilági családok kezében vannak.” Az üzemek számát 3000-re becsülik. A foglalkoztatott munkások száma meghaladja az 50.000-t A szövetségi kormány által előirt és törvénybe iktatott minimum bér $ 3.30, de ezekben az üzemekben nyolc órai munkáért $ 15.—t fizetnek, vagyis kevesebbet, mint két dollárt óránként. Ezek az üzemek 1977-ben, vagyis négy évvel ezelőtt 6 dollárt kaptak egy-egy női ruha elkészítéséért. Most, négy évvel később, az infláció ellenére, csak $ 3.50-t. Elképzelhető, mennyit haracsolnak az alvilági emberek a munkások ilyen könyörtelen kizsákmányolásából . De ezzel nincsenek még megelegedve. A ruhaszal- litásert az üzemből a város “ruhanegyedebe”a 30-as utcákba, darabonként 24 centet számítanak azok a szallitovallalatok, melyek szintén az alvilág tulajdonában vannak. E zsarolás , a szenátor szerint, közel tiz millió dollárt jelent nekik évente. Nem titok, hogy melyek azok a szallitovallalatok, amelyeket a gengszterek uralnak; Consolidated Carrier Corp., Interstate Dress Carrier, Lucky Apparel Carriers, stb. Az alvilág emberei egyre több üzletágba ágyazzak be magukat es mind nagyobb befolyást szereznek a városi, allami es szövetségi hatóságoknál. Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér $ 3.50 >, i . Engedjétek hozzám jönni a szavakat 3.— ( j Rigó és apostol $ 2 — Három dráma 3.80 > < Szilágyi István: Kő hull apadó kútba 5.60 ’ ' Kadar Gyula: A Ludovikátol Sopronkőhidáig 10.— ’ ' ■ Zilahy Lajos: Valamit visz a viz 4.90 . , Két fogoly $ 12.— Halálos tavasz 8.— ( A fegyverek visszanéznek 7.60 > < A lélek kialszik 5.60 ( James Kálmán: A hontalanság évei » ■ Illyés Gyula előszavával 22.— * * ! Benkö Samu: Beszélgetések Kos Károllyal 3.60 " Kapható: PÜSKI-CORVIN Hungarian Books & Records. 1590 2nd. Ave. New York N.Y. 10028- TmUfonz 212-879-889$ • vr.'» »9i i w‘m v ************** v >k~i ¥~| '
